Sclerosis multiplex

Lehetséges okok

A tudósok és az orvosok nem tudják biztosan az SM okát, de úgy gondolják, hogy bizonyos dolgok miatt egyes embereknél nagyobb az SM kockázata:

• Egy személy genetikája (a velük született tulajdonságok)
• Túl kevés vitamin a szervezetben
• Túl sok stressz az ember életében
• Szivarozás vagy cigarettázás
• Gyermekként sokszor voltam beteg

Az SM okainak kutatása még mindig nem teljes. Egyes tudósok úgy vélik, hogy egy viszonylag ismeretlen kórokozó, a Chlamydia pneumoniae okozhatja az MS-t. Emellett egyes vírusok is okozhatnak mielinkárosodást, vannak olyan vírusok, amelyekről kimutatták, hogy az emberek nagyobb valószínűséggel kapnak SM-et. Bár a tudósoknak és az orvosoknak vannak elméleteik, senki sem talált olyan okot, amely a betegség minden esetére magyarázatot adna.

Tünetek

Az MS-nek számos formája létezik, ami nehézséget okozhat annak eldöntésében, hogyan kezeljük a betegséget. A betegség károsítja a mielint. Néha a szervezet korlátozottan képes javítani a mielint. Ilyenkor a tünetek (a betegség okozta problémák) rövid időre elmúlnak. Ezt nevezzük remissziónak. Amikor a szervezet újra megtámadja a mielint, a tünetek visszatérnek, és ezt nevezzük visszaesésnek. Az MS-nek azt a típusát, amelynél vannak remissziók és relapszusok, remittens-relapszusos MS-nek nevezzük. A ritkábban előforduló esetekben a szervezet továbbra is támadja a mielint, és a tünetek gyorsan súlyosbodnak, ezt a formát "primer progresszív MS"-nek nevezik. Néha a két betegségtípus kombinációja egyszerre is előfordulhat.

Az MS-ben szenvedőknek sok problémájuk van. Az izmaik általában gyengék, kontrollálatlanul remeghetnek, nehezen mozognak, és nehezen tudnak egyensúlyozni. Az MS-ben szenvedők gyakran nagy fájdalmat éreznek és könnyen elfáradnak. A beszédük és a látásuk néha nagyon rosszul működik. A gondolkodás és a problémamegoldás nehezebb az SM-ben szenvedők számára, mint az egészséges emberek számára.

A test belsejében az SM olyan károsodást okoz, amely speciális orvosi felszerelés nélkül nem látható vagy mérhető. Az immunrendszer vagy a mielin zsíros részeit, vagy a mielin fehérje részeit támadja meg. A szervezet megtámadhatja a mielinhüvelyt termelő sejteket, az úgynevezett gliasejteket is. Ha a mielin sérült vagy hiányzik, a károsodás által érintett axonok nagy területei hegként vagy sérülésként láthatóak a központi idegrendszer szövetében, amelyek a szervezet idővel ismétlődő javítási kísérletei során felhalmozódnak. Az elváltozások a központi idegrendszer különböző területein jelennek meg attól függően, hogy az adott személynek milyen formája van az SM-ben.

A gyulladás fontos része az SM-tüneteknek. A gyulladás akkor lép fel, amikor a szervezet sérülést vagy betegséget észlel. Ez az immunrendszer válaszreakciójának első része. Az MS-betegeknél a mielin elleni gyulladás duzzanatot és egyéb káros hatásokat okoz az idegrendszerben. A gyulladás a Chlamydia Pneumoniae okozta fertőzés miatt is bekövetkezhet.

Négy grafikon, amelyek azt mutatják, hogy a szklerózis multiplex tüneteinek súlyossága idővel különböző módon növekedhet és csökkenhet.

MS-ben szenvedő emberek

A szklerózis multiplexben szenvedők általában 20 és 40 év közöttiek, bár előfordulhat idősebbeknél, vagy nagyon ritkán fiatalabbaknál is. Az MS jelentősen gyakoribb a világnak az egyenlítőtől távol eső területein. Az Egyenlítőtől távol eső területekre kevesebb napfény jut, mint az Egyenlítőhöz közeli területekre, és az emberi szervezetnek szüksége van a napfényre, hogy D-vitamint termeljen magának. Ez a megfigyelés alátámasztja azt az elképzelést, hogy az MS-t részben a túl kevés D-vitamin okozza. Azoknál az embereknél, akik gyermekkorukban a világ egyik részéről a másikra költöznek, nagyobb valószínűséggel alakul ki az MS, mint azoknál, akik csak későbbi életük során költöznek nagy távolságra, vagy akik soha nem költöznek nagy távolságra.

Diagnózis

Az MS diagnosztizálásához, vagy annak megállapításához, hogy valaki szenved-e benne, az orvos meghatározza, hogy milyen tünetek vannak jelen, és milyen gyakran fordulnak elő. Az ehhez leggyakrabban használt irányelvek az úgynevezett McDonald-kritériumok, amelyek meghatározzák az MS tüneteit és azt, hogy milyen gyakran kell előfordulniuk ahhoz, hogy a diagnózis felállítható legyen. Az orvos laboratóriumi vizsgálatokat is elrendelhet, amelyekkel megállapítható, hogy a beteg immunrendszere mennyire aktív. Egy speciális, MRI-nek nevezett készülék képes lefényképezni a központi idegrendszer belsejét, hogy kimutassa, vannak-e a személynek a sérült mielinből származó elváltozásai. Bizonyos típusú neuronok ellenőrizhetők, hogy lássák, mennyire érzékenyek. Az axonjaikat körülvevő sérült mielinnel rendelkező idegsejtek lassabban reagálnak, mint a normál idegsejtek.

Kezelés

Ha valakinél diagnosztizálják az SM-et, az orvos segíthet a tünetek enyhítésében. A tudósok még nem találták meg a módját annak, hogy az MS-t meggyógyítsák vagy teljesen megszüntessék. Az MS-nek az a formája, amely rendszeresen jön és megy, könnyebben kezelhető, mint más formái. Egyes kezeléseket csak a rohamok idején alkalmaznak, hogy megkönnyítsék a beteg számára a rohamokat, vagy hogy segítsék a gyógyulást a rohamok elmúltával. Más kezeléseket folyamatosan alkalmaznak, hogy segítsenek a rohamok ritkábbá tételében. Az ilyen típusú kezelések általában közvetlenül a vénákba adott injekciók vagy infúziók, de az újabb kezelések ehelyett naponta szájon át is bevehetők. Vannak, akik a szokásos gyógyszeres kezelésen kívüli egyéb kezeléseket keresnek, de ezek hatékonyságát tudományos vizsgálatok nem igazolták.