Meninges

Az agyhártya rétegei

Pia mater

A pia mater (vagy "pia") az agyhártya azon rétege, amely a legközelebb van az agyhoz és a gerincvelőhöz. Ez egy vékony, finom réteg ("pia mater" latinul "gyengéd anyát" jelent). A pia mater nagyon szorosan tapad mind az agyhoz, mind a gerincvelőhöz. A pia mater olyan sejtekből áll, amelyeken a folyadék nem tud áthatolni. Ez megakadályozza, hogy az agy-gerincvelői folyadék az agyba jusson.

A legkisebb típusú erek, az úgynevezett kapillárisok a pia materen keresztül vezetnek, és az agynak olyan dolgokat szállítanak, amelyekre szüksége van, például vért és oxigént. A pia kapillárisai a vér-agy gát fontos részét képezik. Ez az agy "biztonsági rendszere". Ez szabályozza, hogy mi hagyhatja el a véráramot és juthat be az agy idegsejtjeibe, és mi nem.

A pia kapillárisait nagyon szorosan egymás mellé tömörülő sejtek bélelik. Csak bizonyos dolgok juthatnak át ezeken a sejteken és juthatnak el az agyba. Ez segít megakadályozni, hogy olyan dolgok, mint a baktériumok és bizonyos mérgek bejussanak az agyba. Emellett beengedi azokat a dolgokat, amelyekre az agynak szüksége van a túléléshez, például a glükózt (cukrot), a vizet és a fehérvérsejteket (amelyek a fertőzések ellen küzdenek).

Arachnoid mater

Az arachnoidalis anyag az agyhártya középső rétege. Ez egy vékony, átlátszó membrán, amely lazán illeszkedik a pia materre. Ez a két réteg között egy "subarachnoidalis térnek" nevezett teret hagy. ("Subarachnoideális tér" azt jelenti, hogy "az arachnoida alatti tér".) Az agy-gerincvelői folyadék a subarachnoideális téren keresztül áramlik.

Az arachnoidális réteg egyik legfontosabb feladata, hogy kipárnázza az agyat. A pia materhez hasonlóan az arachnoidalis anyag is sejtekből áll, amelyeken a folyadék nem tud áthatolni. Mivel a folyadék egyik rétegen sem tud átjutni, az agy-gerincvelői folyadék a subarachnoidalis térben marad, és nem szivárog ki. Ez a folyadékréteg segít megvédeni az agyat, mint az autó légzsákja. E párna nélkül minden alkalommal, amikor az ember megmozdítja a fejét, az agya a koponya belsejének ütközne, és megsérülne.

Az arachnoidális anyagnak a vér-agy gátban is fontos szerepe van. A vér az agyhártya utolsó rétegén, a dura materen keresztül áramlik. Az arachnoidalis anyag megakadályozza, hogy a vér átjusson az agy-gerincvelői folyadékba. Ez azért fontos, mert ha a vér az arachnoidea materen keresztül az agy-gerincvelői folyadékba jut, az agy és a gerincvelő irritálódhat és megfertőződhet. Mint a test minden részének, az arachnoidának is vérre és oxigénre van szüksége a túléléshez. Ezeket a dolgokat kis erek juttatják el az arachnoidális rétegbe. Az arachnoidális réteg azonban megakadályozza, hogy a vér átjusson az agy-gerincvelői folyadékba.

Az arachnoidalis mater az agyhártya utolsó rétegéhez, a dura materhez kapcsolódik.

Dura mater

A dura mater (vagy "dura") az agyhártyának az agytól és a gerincvelőtől legtávolabb eső rétege. Ez egy vastag, védő réteg. ("Dura mater" latinul "kemény anyát" jelent.) A dura megvédi az agyat attól, hogy a koponya, amely nagyon durva, megkarcolja és megsértse.

Az agyhártya mindhárom rétege közül a dura materben vannak a legnagyobb erek. A durában lévő erek az agyból a vért a szívbe szállítják, miután az agy elhasználta a vérben lévő oxigént. A dura artériái az oxigénben gazdag vért szállítják a szívből. Ezek az artériák a pia materben lévő kapillárisokba ágaznak.

A dura négy különböző helyen is behajlik az agyba, hogy elválassza az agy részeit, beleértve a két agyféltekét is.

Emlékeztető

Egyes egészségügyi szakemberek egy mnemonikus rövidítést használnak, hogy emlékezzenek az agyhártya rétegeire és azok sorrendjére. Ez a mnemotechnika a következő: "Az agyhártya PAD az agyban":

• Pia mater: legközelebb az agyhoz és a gerincvelőhöz
• Arachnoid mater: középső réteg
• Dura mater: a legtávolabb van az agytól és a gerincvelőtől.

A boncoláskor a gerincről levágták a védő durát, és látható a gerincvelőt fedő és védő tiszta arachnoidális réteg.


A boncoláskor a védő dura mater visszahámlott...

Az agyhártyával kapcsolatos problémák

Mivel az agyhártyák számos fontos feladatot látnak el a központi idegrendszer számára, az agyhártyák problémái nagyon veszélyesek lehetnek. Az agyhártyával kapcsolatos leggyakoribb problémákat fertőzések vagy az agyhártyában fellépő vérzések okozzák.

Vérzési problémák

Ha az agyhártyában lévő erek elszakadnak vagy megsérülnek, ezek az erek vérzést okoznak az agyhártyában. Az agyhártyában fellépő vérzés a stroke egyik típusa, az úgynevezett vérzéses stroke. ("Hemorrhagiás" azt jelenti, hogy "veszélyes vérzés (vérzés) által okozott"). Az agyhártyában fellépő vérzés nagyon veszélyes, mert ha elég vér gyűlik össze, a vér összenyomhatja vagy összenyomhatja az agyat.

Fertőzések

Az agyhártya véredényeiben lévő vér-agy gát megvédi az agyat a legtöbb kórokozótól (fertőzést okozó dolgoktól). Emiatt az agyi fertőzések nem túl gyakoriak. Ez azért fontos, mert az antitestek - amelyeket a szervezet immunrendszere állít elő a fertőzések leküzdésére - nem jutnak át a vér-agy gáton az agyba. A legtöbb antibiotikus gyógyszer sem tud bejutni. Ez azt jelenti, hogy ha valaki mégis agyi fertőzést kap, a szervezet általában nem képes saját erejéből leküzdeni a fertőzést, és az orvosok által a fertőzések elpusztítására használt gyógyszerek többsége nem tud bejutni az agyba, hogy elpusztítsa a benne lévő kórokozókat.

Egyes vírusok, baktériumok és egyéb kórokozók azonban képesek átjutni a vér-agy gáton, és fertőzéseket okozni. Ilyen fertőzések például a következők:

• Meningitis
• A gyermekbénulás vírusa
• Nyugat-nílusi vírus
• Lyme-kór
• Szifilisz
• Afrikai tripanoszómia (afrikai álomkór)

Kapcsolódó oldalak

• Vér-agy gát
• Agy