Ingerületátvivő anyagok
A neurotranszmitterek kémiai hírvivők. A szinapszisokon keresztül információt küldenek az idegsejtek között. Az elektromos jelek a legtöbb idegsejt közötti résen nem képesek áthaladni. Kémiai jelekké alakulnak át, hogy átjussanak a résen. A neurotranszmitterek főként a kémiai szinapszisokon hatnak. Amint elérik a következő neuront, felszívódnak. A neuron ezt követően ezt a kémiai jelet visszaváltja elektromos jellé, úgynevezett akciós potenciálra. Az akciós potenciál áthalad a következő neuronon és a következő szinapszishoz.
Számos neurotranszmitter aminosavakból készül, amelyek a táplálékod részét képezik, és csak néhány lépés szükséges az átalakításukhoz. A neurotranszmitterek nagy szerepet játszanak a mindennapi élet és a funkciók alakításában. A tudósok még nem tudják pontosan, hány neurotranszmitter létezik, de több mint 100 kémiai hírvivőt azonosítottak.
Minden neurotranszmitternek más-más funkciója van. Például: a dopamin a jutalmazásban és az örömszerzésben, a noradrenalin pedig az állatok "harcolj vagy menekülj" reakciójában használatos. A neurotranszmitterek az üzenetek továbbítását is szabályozzák. Ennek oka, hogy egy akciós potenciálnak bizonyos erősségűnek kell lennie, mielőtt a neurotranszmitterek felszabadulnak. A neurotranszmitter felszabadításához szükséges erősséget küszöbértéknek nevezzük.
A leggyakoribb transzmitter a glutamát, amely az emberi agyban lévő szinapszisok jóval több mint 90%-ában gerjesztő hatású. A következő legelterjedtebb a GABA, amely a glutamátot nem használó szinapszisok több mint 90%-ánál gátló hatású.
A neurotranszmittereket a neuronokon belül kis "zsákok", úgynevezett vezikulák szállítják. Amikor ezek a vezikulák érintkeznek a neuron sejtmembránjával, az megnyílik. Ezáltal a neurotranszmitterek a szinaptikus hasadékba jutnak.
A szinapszis csomópont (a kifejezések francia nyelven)
Discovery
A 20. század elejéig a tudósok azt feltételezték, hogy az agyban a szinaptikus kommunikáció nagy része elektromos úton történik. Ramón y Cajal (1852-1934) gondos szövettani vizsgálatai révén azonban felfedezték a neuronok közötti 20-40 nm-es rést, amelyet ma szinaptikus hasadéknak neveznek. A rés jelenléte arra utalt, hogy a szinaptikus hasadékon keresztül kémiai hírvivő anyagok mozognak. 1921-ben Otto Loewi (1873-1961) német farmakológus megerősítette, hogy a neuronok vegyi anyagok kibocsátásával képesek kommunikálni. Loewi békák vagusidegén végzett kísérleteivel képes volt a békák szívverését lelassítani a vagusideg körül jelen lévő sóoldat mennyiségének szabályozásával.Loewi azt állította, hogy a szívműködés szimpatikus szabályozása a kémiai koncentrációk változásain keresztül közvetíthető. Otto Loewi fedezte fel az acetilkolin (ACh) - az első ismert neurotranszmittert - is. Egyes neuronok azonban elektromos szinapszisok révén kommunikálnak egymással a réskapcsolatokon keresztül, amelyek lehetővé teszik, hogy bizonyos ionok közvetlenül az egyik sejtből a másikba jussanak.
Kérdések és válaszok
K: Mik azok a neurotranszmitterek?
V: A neurotranszmitterek olyan kémiai hírvivők, amelyek a szinapszison áthaladva információt küldenek az idegsejtek között. Többnyire kémiai szinapszisokon hatnak, és amint elérik a következő neuront, felszívódnak és visszaalakulnak elektromos jellé, úgynevezett akciós potenciálokká.
K: Hány neurotranszmittert azonosítottak?
V: Több mint 100 kémiai hírvivőt azonosítottak.
K: Mi a dopamin funkciója?
V: A dopamin a jutalmazásban és az örömszerzésben játszik szerepet.
K: Mire szolgál a noradrenalin?
V: A noradrenalint az állatok "harcolj vagy menekülj" reakciójában használják.
K: Mekkora küszöbérték szükséges a neurotranszmitterek felszabadulásához?
V: A neurotranszmitter felszabadításához szükséges erőt küszöbértéknek nevezzük.
K: Mi a leggyakoribb transzmitter az emberben?
V: A leggyakoribb transzmitter az emberben a glutamát, amely az emberi agyban lévő szinapszisok jóval több mint 90%-ánál gerjesztő hatású.
K: Hogyan szállítják a neurotranszmittereket a neuronokon belül?
V: A neurotranszmitterek a neuronokon belül a vezikuláknak nevezett kis "zsákok" segítségével szállítódnak, amelyek érintkeznek a neuron sejtmembránjával, majd megnyílnak, és a szinaptikus hasadékba szabadulnak.
