A Sveriges Riksbank Alfred Nobel emlékére odaítélt Sveriges Riksbank Közgazdaságtudományi Díj, nem hivatalos nevén Közgazdasági Nobel-díj, a közgazdaságtudományok területén elért kiemelkedő eredményekért évente odaítélt díj. A díj nem tartozott Alfred Nobel végrendeletében meghatározott díjak közé. A díj nyertesei ugyanolyan december 10-i stockholmi ünnepségen kapják meg oklevelüket és aranyérmüket a svéd uralkodótól, mint a fizikai, kémiai, élettani vagy orvosi, illetve irodalmi Nobel-díjasok. A közgazdasági díjazottaknak odaítélt pénzösszeg szintén megegyezik a többi díjjal.

Alapítás és rövid történet

A díjat a Sveriges Riksbank (a svéd jegybank) alapította 1968-ban, a bank 300. évfordulója alkalmából; az első díjakat 1969-ben adták át. Hivatalos neve angolul: "The Sveriges Riksbank Prize in Economic Sciences in Memory of Alfred Nobel". Bár gyakran említik egyszerűen "közgazdasági Nobel-díj"-ként, fontos megjegyezni, hogy ez a díj formálisan nem része Alfred Nobel eredeti végrendeletében megfogalmazott díjak körének.

Kiválasztási folyamat és átadás

A díjazottakat a Királyi Svéd Tudományos Akadémia választja ki. A jelölési eljárás hasonló a Nobel-díjakéhoz: meghívott szakértők és korábbi díjazottak jelölhetnek, majd a bizottság értékeli a jelöltek munkáját és döntést javasol az akadémiának. A díjat évente egy vagy több személynek ítélik oda, és a díjátadó ceremónia hagyományosan december 10-én zajlik Stockholmban, ahol a svéd uralkodó adja át az oklevelet és az aranyérmet.

Jelentőség, témák és kritikák

A díj jelentősége abban áll, hogy elismeri a közgazdaságtan tudományos eredményeit, legyen szó elméleti fejlesztésről (például játékelmélet, makroökonómia, közgazdasági modellalkotás) vagy gyakorlati alkalmazásról (például monetáris politika, fejlődésgazdaságtan, intézményi elemzés). Ugyanakkor a díjat érte kritika is:

  • mivel nem része Alfred Nobel eredeti végrendeletének, egyesek szerint kevésbé "hagyományos" Nobel-díj;
  • vannak viták a jelölési és döntéshozatali folyamat átláthatóságáról és arról, hogy a választások mennyire tükrözik a közgazdaságtan sokszínűségét;
  • a díjazások politikai vagy ideológiai vitákat is kiválthatnak, amikor bizonyos elméletek vagy elemzési irányok erősebben kerülnek előtérbe.

Néhány kiemelkedő díjazott

Az alábbiakban néhány ismert díjazott és hozzájárulásuk röviden:

  • Ragnar Frisch és Jan Tinbergen (1969) – az ekonometriához és empirikus közgazdaságtan korai módszertanához fűződő alapvető munkák;
  • Paul Samuelson (1970) – a modern közgazdaságtan elméleti alapjainak megerősítése és a közgazdasági elemzés matematikai formalizálása;
  • Milton Friedman (1976) – fogyasztási elemzés, monetáris történelem és elmélet terén végzett munkák;
  • Robert A. Mundell (1999) – a valutaövezetek és az optimális valutaövezet-elmélet kutatásai;
  • John Nash (1994) – játékelmélet és az egyensúly fogalmának formális kidolgozása;
  • Amartya Sen (1998) – jóléti közgazdaságtan és fejlődésgazdaságtan, a jólét és igazságosság elméleti vizsgálata;
  • Elinor Ostrom (2009) – a közjavak és közös erőforrások kezelésének intézményi elemzése (az első nő, aki a közgazdasági díjat megkapta).

Hol találhatók a nyertesek listái?

A díj teljes nyerteslistája és a részletes indoklások a díj hivatalos honlapján és a Királyi Svéd Tudományos Akadémia kiadványaiban érhetők el. A díj története és a különböző években elismert munkák jól tükrözik a közgazdaságtan fejlődését a 20. és 21. században.