Thomas Schelling

Személyes élet

Schelling 1921. április 14-én született a kaliforniai Oaklandben. Tanulmányait a Berkeley-i Kaliforniai Egyetemen, a Harvard Egyetemen és a Yale Egyetemen végezte.

Schelling 1947-ben vette feleségül Corinne Tigay Saposs-t. Négy gyermekük született. 1991-ben elváltak. Ezután Schelling 1991-ben feleségül vette Alice M. Colemant. Négy gyermekük született.

Schelling 2016. december 13-án hunyt el 95 éves korában a marylandi Bethesdában, csípőtörést követő komplikációk következtében.

Főbb művek

A konfliktus stratégiája (1960)

Schelling leghíresebb munkája a háború utáni játékelmélet és a hidegháború iránti érdeklődésből nőtt ki. A könyv a stratégiai alkudozásnak nevezett területet tárgyalja, azt, hogy a második világháború után az Egyesült Államok hogyan tudott volna megbirkózni a Szovjetunióval. Úgy tartják, hogy egyike annak a száz könyvnek, amely 1945 óta a legnagyobb hatást gyakorolta Nyugaton. A RAND Corporation és a Herman Kahn által vezetett Hudson Intézet számos tanulmánya hasonló irányvonalon mozgott. Mindezek az emberek ismerték egymást, és tanácsokat és szemináriumokat tartottak a Pentagonban és más amerikai kormányhivatalokban.

Fegyverek és befolyás (1966)

Schelling elméletei a háborúról a Fegyverek és befolyás című művében bővültek. A könyv ismertetője szerint "továbbviszi a korábbi, A konfliktus stratégiája című művében oly ragyogóan megkezdett elemzést... és jelentősen hozzájárul a modern háború és diplomácia egyre bővülő irodalmához".

Mikromotorok és makroviselkedés (1978)

1969-ben és 1971-ben Schelling széles körben idézett cikkeket publikált, amelyek az általa "a borulás általános elméletének" nevezett témával foglalkoztak. Ezekben a cikkekben kimutatta, hogy az a preferencia, hogy a szomszédok azonos színűek legyenek, vagy akár a keveredés preferálása "bizonyos határig" teljes szegregációhoz vezethet. Ez megmagyarázta a különböző csoportok teljes helyi elkülönülésének jelenségét. Ha az ilyen változások ciklusa egyszer már elindult, önfenntartó lendületet vehet.

Globális felmelegedés

Schelling azóta vesz részt a globális felmelegedésről szóló vitában, amióta 1980-ban Jimmy Carter elnök egy bizottságának elnöke volt. Úgy véli, hogy az éghajlatváltozás komoly veszélyt jelent a fejlődő országokra, de az Egyesült Államokat fenyegető veszélyt eltúlozták. A második világháború utáni Marshall-tervvel kapcsolatos tapasztalataira támaszkodva azzal érvelt, hogy a globális felmelegedés kezelése alkupozíció; ha a világ képes csökkenteni a kibocsátást, a szegény országok fogják élvezni a legtöbb hasznot, de a gazdag országok fogják viselni a legtöbb költséget.

A könyvek listája

• 1951. A nemzeti jövedelem viselkedése: bevezetés az algebrai elemzésbe. New York: McGraw-Hill.
• 1958. Nemzetközi közgazdaságtan. Boston: Allyn and Bacon.
• 1960. A konfliktus stratégiája. Cambridge MA: Harvard University Press.
• 1961. Stratégia és fegyverzetellenőrzés. (Morton H. Halperinnel) New York: The Twentieth Century Fund, és új előszóval újra kiadva: A Pergamon-Brassey's Classic, 1985.
• 1966. Fegyverek és befolyás. New Haven CT: Yale University Press.
• 1978. Mikromotorok és makroviselkedés. New York: W.W. Norton.
• 1979. Az energiaprobléma átgondolása. Gazdasági Fejlesztési Bizottság.
• 1984. Választás és következmény. Harvard University Press.