Az első világháború utolsó élő veteránja Florence Green volt. Ő egy brit nő volt, aki a szövetséges fegyveres erőknél szolgált, és aki 2012. február 4-én, 110 éves korában halt meg. Az utolsó veterán, aki harcban szolgált, Claude Choules volt. A brit Királyi Haditengerészetnél (majd később az Ausztrál Királyi Haditengerészetnél) szolgált, és 2011. május 5-én, 110 éves korában halt meg. Az utolsó veterán, aki a lövészárkokban szolgált, Harry Patch volt, aki 2009. július 25-én, 111 éves korában halt meg. Az utolsó középhatalmi veterán az osztrák-magyar Franz Künstler volt. Ő 2008. május 27-én halt meg 107 éves korában.

Az Encyclopædia Britannica becslése szerint az első világháborúban részt vettek száma 65 038 810 fő. A konfliktus során mintegy 9 750 103 katona halt meg.

Országonkénti megközelítés — főbb résztvevők és közelítő adatok

A különböző források eltérő részleteket és számszerűsítéseket adnak, ezért az alábbi adatok tájékoztató jellegűek és a tudományos irodalomban gyakran ellentmondásosak. A legtöbb összegzés az Encyclopædia Britannica és más történeti összehasonlítások alapján ad közelítő értékeket.

  • Egyesült Királyság (beleértve a Brit Birodalom alakulatainak bevonását) — mozgósított: kb. 8,9 millió; katonai halottak: kb. 908 000.
  • Franciaország — mozgósított: kb. 8,4 millió; katonai halottak: kb. 1 357 000.
  • Oroszország (cári hadsereg) — mozgósított: kb. 12,0 millió; katonai halottak: kb. 1 811 000.
  • Németország — mozgósított: kb. 11,0 millió; katonai halottak: kb. 2 037 000.
  • Osztrák–Magyar Monarchia — mozgósított: kb. 7,8 millió; katonai halottak: kb. 1 200 000.
  • Olaszország — mozgósított: kb. 5,6 millió; katonai halottak: kb. 650 000.
  • Egyesült Államok — mozgósított: kb. 4,3 millió; katonai halottak: kb. 116 000.
  • Oszmán Birodalom — mozgósított: kb. 2,9 millió; katonai halottak: kb. 771 000.
  • Szerbia — mozgósított: kb. 700–800 ezer; katonai halottak: kb. 275 000 (emellett rendkívül nagy civil veszteségek is voltak).

Összesen (becslés): mozgósított kb. 65 millió fő; katonai halottak kb. 9,7–9,8 millió (források szerint eltérő lehet a felosztás és a módszertan).

Az utolsó túlélők — országokra lebontva és az azonosítás nehézségei

  • A legismertebb, végleges utolsó túlélő a világháborút személyesen is megjártak közül Florence Green (2012). Számos más országban is azonosítottak késői túlélőket, de ezeknél az eseteknél gyakran vita tárgya, hogy ki tekinthető „veteránnak” (rövid szolgálat, nem harci szerep, nemfronti beosztás stb.).
  • Néhány jól dokumentált példa: a lövészárkok utolsó ismert veteránja Harry Patch (2009), az utolsó harcban szolgált veterán Claude Choules (2011), az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó ismert veteránja Franz Künstler (2008). Franciaországban például Lazare Ponticelli-t gyakran nevezik az utolsó francia veteránnak (elhunyt 2008-ban), de az egyes országok statisztikái és minősítési gyakorlata eltérő lehet.
  • Sok ország esetében a pontatlan nyilvántartás, a bevándorlás/ki vándorlás, a névváltoztatások, illetve a különféle minősítési kritériumok miatt nehéz egyértelmű, országspecifikus „utolsó veteránt” megnevezni. Egyes túlélők hivatalos elismerése is késik, és előfordultak hibás vagy vitatott állítások a sajtóban.

Megjegyzések a forrásokról és a hitelesítésről

  • A háború személyi és demográfiai hatásainak számszerűsítésekor fontos figyelembe venni, hogy a különböző források (országos statisztikák, történeti encyclopédiák, kutatói munkák) eltérő módszereket alkalmaznak (ki számít mozgósítottnak, hogyan számolják a civil veszteségeket, mi minősül katonai halálozásnak stb.).
  • A fenti összegzések elsősorban átfogó történeti munkák és enciklopédikus források becslésein alapulnak; részletes, országokra bontott, elsődleges forrásokon alapuló kimutatások területenként és adattípusonként eltérhetnek.
  • Az utolsó túlélők listázása emberi történeti kutatást igényel: a megnevezések gyakran visszavonhatók vagy pontosíthatók új adatok fényében, ezért a „legutolsó” státuszt többnyire csak akkor fogadják el széles körben, ha több független forrás is megerősíti.

Röviden: az első világháború demográfiai és személyi következményeinek megértéséhez a statisztikák körültekintő kezelése, az egyes fogalmak (mozgósítás, katonai/civil halálozás, veteránstátusz) pontos meghatározása, valamint a források összevetése szükséges. Az itt közölt számok és példák a történeti irodalomban leggyakrabban hivatkozott, közelítő adatokon alapulnak.