Szimfonikus költemény: programzene, története és híres művek

Fedezze fel a szimfonikus költemények világát: programzene, történetük és híres művek Liszttől Straussig — romantika, zenei dráma és ikonikus művek.

A szimfonikus költemény vagy hangversenymű olyan zenekari zenemű, amelyhez történet kapcsolódik, vagy leír valamit, például egy verset, egy festményt vagy bármilyen gondolatot, amely nem zene. A szimfonikus költemény egyfajta programzene (hangszeres zene, amelynek a zenén kívüli gondolata van).

A szimfonikus költemények többnyire a 19. században, a romantika korszakaként ismert időszakban születtek. Általában egy tételből állnak, és általában 10–20 percig tartanak. A leghosszabbak közül néhány, például Richard Strauss Ein Heldenleben című műve sokkal hosszabb, mint egy szimfónia, amelynek négy tétele egymásba fut.

Ez a gondolat Beethoven nyitányaiban is megjelenik, amelyek az előadásra kerülő opera vagy színdarab történetét mesélik el. Az olyan zeneszerzők, mint Felix Mendelssohn, ezután kezdtek olyan nyitányokat írni, amelyek egy történetet meséltek el, de nem kapcsolódtak semmilyen operához. A Fingal's Cave (1832) a skót Hebridák egyik barlangjának szikláihoz csapódó tengert írja le.

Liszt Ferenc volt az a zeneszerző, aki a szimfonikus költeményt fontos zenei formává tette. Tizenkét művet írt, amelyeket Symphonische Dichtung (Szimfonikus költemény) néven emlegetett, mert a zene ugyanúgy fejlődik, mint egy szimfóniában. Ilyen például a Mazeppa (1851), amely Victor Hugo versét írja le, amely egy vadlóról szól, amely egy embert magával visz megkötözve, amíg az ukránok meg nem mentik és főnökükké nem teszik.

Szimfonikus költeményeket írt még Szergej Rahmanyinov, Modest Muszorgszkij, CamilleSaint-Saëns, Claude Debussy, Jean Sibelius, Bedřich Smetana, Antonín Dvořák, Pjotr Csajkovszkij és César Franck.

Richard Strauss Also sprach Zarathustra (1895-1896) című hangversének nyitánya az utóbbi években különösen a 2001: Űrodüsszeia című filmben való felhasználása révén vált híressé.

Mi jellemzi a szimfonikus költeményt?

• Általában egyetlen, összefüggő tételes szerkezet (through-composed), amelyet egy külső, nem zenével kapcsolatos tartalom – történet, költemény, festmény vagy filozófiai eszme – motivál.
• Gazdag, színes hangszerelés és programhoz illeszkedő témák, motivikus vezérgondolatok, amelyek a történet különböző pontjait jelölik.
• Szabadabb forma mint a klasszikus szimfónia: a szerző nagyobb szabadságot kap a strukturálásban, modulációkban és a dramaturgiában.
• Gyakran használ előadó-irányú utasításokat, kiegészítő címsorokat vagy a mű rövid programleírását, hogy a hallgató jobban megértse a szándékot.

Történeti áttekintés

A programzenei hagyomány korábban alakult ki: már a klasszikus korszakban is találunk előképeket (például Beethoven opera- és színpadi nyitányai). A romantika idején azonban a személyes, költői és nemzeti tematikák iránti érdeklődés növekedése tette lehetővé, hogy a szimfonikus költemény önálló, népszerű műfajjá váljon. Liszt Ferenc formálta meg és terjesztette el a "szimfonikus költemény" kifejezést és gyakorlatát a 19. század közepén. A későromantika képviselői – mint Richard Strauss – tovább bővítették a műfaj kifejezőeszköztárát, míg a 20. század egyes szerzői más, új zenei nyelvek felé fordultak, és a műfaj átalakult vagy más formákban él tovább.

Példák és fontos művek

• Liszt: többek között Les Préludes, Mazeppa – a műfaj megkerülhetetlen mesterművei.
• Mendelssohn: Fingal's Cave (a 1832-es Hebridák nyitánya) – korai példa a koncertnyitány program jellegére.
• Richard Strauss: Also sprach Zarathustra, Ein Heldenleben – monumentális, vázlatos-történeti alkotások a késő romantika repertoárjában.
• Smetana: a Má vlast című ciklus több darabja (pl. Vltava) – nemzeties hangvételű szimfonikus költeményekből álló sorozat.
• Rahmanyinov: The Isle of the Dead – sötét hangulatú, festői programzene.
• Musszorgszkij: Night on Bald Mountain – atmoszférikus, festői jelenetzene.

Mi a különbség a szimfónia és a szimfonikus költemény között?

• Szimfónia: hagyományosan több tételből álló, viszonylag szigorú formai szabályok mentén szervezett zenemű, amely gyakran absztrakt, azaz nem feltétlenül hordoz konkrét, irodalmi programot.
• Szimfonikus költemény: általában egy tételű, programhoz kötött mű, amely a zene segítségével mesél el vagy fest le egy történetet, jelenetet vagy gondolatot.

Hallgatási tippek

• Először érdemes elolvasni a mű rövid programját vagy a szerző címadó megjegyzését, hogy legyen kapaszkodó a zenei események követéséhez.
• Figyeljük a visszatérő motívumokat és a hangszerelés színezését: gyakran ezek hordozzák a történet "szereplőit" vagy fontos momentumait.
• Kontrasztok: a dinamikai és tempóváltások, a különböző zenekari csoportok (vonók, fúvósok, üstdob, stb.) szerepeltetése mind dramaturgiai célt szolgál.

Összefoglalva: a szimfonikus költemény a 19. századi romantika egyik legizgalmasabb megnyilvánulása, amely a zenei kifejezés határait kitolva, irodalmi, festői vagy filozófiai tartalmakat tesz hallhatóvá. A műfaj kiemelkedő alkotásai ma is gyakran szerepelnek koncertműsorokon, és közérthető módon kötik össze a zenei fogalmazást egy előzetes képpel vagy történettel.

Kérdések és válaszok

Q: Mi az a szimfonikus költemény?

K: Mikor voltak népszerűek a szimfonikus költemények?

K: Ki volt az a zeneszerző, aki a szimfonikus költeményt fontos zenei formává tette?

K: Milyen példák vannak híres szimfonikus költeményekre?

K: Milyen hosszú ideig tart a legtöbb szimfonikus költemény?

K: Mi ihlette Beethoven nyitányait?

K: Mit ír le a Fingal barlangja?

Keresés betűvel