1800 év: Gergely- és Julián-naptár, szökőév és történelmi áttekintés

Fedezd fel 1800-at: Gergely- és Julián-naptár eltérései, szökőévek hatása és történelmi áttekintés érthetően, részletesen.

1800 (MDCCC) a Gergely-naptár szerint közönséges év volt, amely szerdán kezdődött, míg a Julián‑naptárban ugyanaz az év szökőévként szerepelt és vasárnap kezdődött. Ez az év a Közös Korszak (CE) és az Anno Domini (AD) 1800. éve, a 2. évezred 800. éve, az 18. század 100. és egyben utolsó éve, valamint az 1800-as évtized 1. éve volt. A két naptár között az 1800-as évek elején a Gergely‑naptár 11 nappal "előrébb" járt a Julián‑naptárnál; ez a különbség azonban 1800. március 1-jétől eggyel megnőtt (lásd alább).

A Gergely- és a Julián-naptár közötti különbség magyarázata

A különbségnek az az oka, hogy a két naptár eltérően kezeli a szökőéveket:

• Julián-naptár: minden olyan év szökőév, amely osztható 4‑gyel (egyszerű szabály).
• Gergely-naptár: alapvetően minden 4‑gyel osztható év szökőév, de a századdal osztható éveket kivonja a szökőévek közül, kivéve azokat, amelyek 400‑zal is oszthatók. Így például 1600 és 2000 szökőévek voltak, de 1700, 1800 és 1900 nem voltak szökőévek a Gergely‑naptárban.

Ez a különbség azt eredményezi, hogy a két naptár közötti eltérés fokozatosan növekszik: 1582‑ben (a Gergely‑naptár bevezetésekor) 10 nap volt a különbség, 1700 után 11 nap, 1800 után 12 nap, 1900 után 13 nap stb. (a következő növekedés 2100‑ban várható, amennyiben a Julián‑Gergely eltérés továbbra is fennáll).

Mi történt 1800-ban pontosan?

1800 a Gergely‑naptár szabályai szerint nem volt szökőév (mivel százzal osztható, de nem négyszázmal), ezzel szemben a Julián‑naptárban 1800 szökőév volt (minden 4‑gyel osztható év az). Ennek következményeként a Julián‑naptárban február 29‑e megjelent, míg a Gergely‑naptárban nem, ezért a naptárak közötti különbség egy nappal nőtt.

Konkrétan: 1800. március 1-je (Gergely) megfelelt 1800. február 18‑ának (Julián, Old Style — O.S.). Ettől a naptól kezdve a különbség 12 napra nőtt, és ez a helyzet fennállt egészen addig, amíg 1900 után ismét nem növekedett egy nappal (így lett 13 nap a különbség 1900. március 1‑jétől Gergely szerint).

Dátumok megadása: Old Style (O.S.) és New Style (N.S.)

Történelmi forrásokban gyakran találkozunk az "O.S." (Old Style, azaz Julián) és "N.S." (New Style, azaz Gergely) megjelölésekkel. Amikor két naptár párhuzamos használatáról beszélünk, fontos megadni, melyik rendszer szerint értelmezzük a dátumot, mert egy ugyanazon napi eseményt más‑más nappal jegyeztek fel a két rendszerben (a különbség az adott történelmi időpontban fennálló napok számától függött).

Történelmi kontextus — rövid áttekintés 1800 körül

1800 az európai és világpolitika, valamint a tudományok szempontjából is mozgalmas év volt. Néhány kiemelt esemény és jelenség:

• Napóleon korának folytatódása: a francia forradalmi és napóleoni háborúk tovább alakították Európa politika térképét (például a marengói csata, 1800 nyarán Napóleon győzelme az osztrákok felett fontos fordulat volt Itália és Közép‑Európa szempontjából).
• Az Egyesült Államokban 1800 körül zajló politikai küzdelem: a 1800‑as elnökválasztás (John Adams vs. Thomas Jefferson) és a szövetségi kormány mozgatórugói; 1800‑ban a kongresszus és a kormányzat fokozatosan áttelepült az új szövetségi fővárosba, Washingtonba.
• Tudományos és műszaki áttörések: például Alessandro Volta 1800 körül kísérleteivel megteremtette az első folyamatos elektromos áramforrást (a voltaos elemet), William Herschel 1800‑ban felfedezte az infravörös sugárzást, amelyek mind hozzájárultak a 19. századi tudományos fejlődéshez.

A Gergely-naptár elfogadása és elterjedése

A Gergely‑naptár 1582‑ben katolikus országokban került bevezetésre; a protestáns és keleti ortodox országok később tértek át. Egyes nagyobb eltolódások:

• A római katolikus országok (pl. Olaszország, Spanyolország, Portugália) 1582‑ben azonnal átvették a Gergely‑naptárt.
• A Brit Birodalom (beleértve a mai Egyesült Királyságot és gyarmatait) csak 1752‑ben tért át (egynapos cserével, ekkor 11 napot hagytak ki szeptemberben).
• A Kelet‑európai ortodox országok közül Oroszország csak 1918‑ban, a bolsevik hatalomátvétel után tért át hivatalosan; Görögország 1923‑ban volt az egyik utolsó európai állam, amely váltott a Gergely‑naptárra.

Összefoglalás

Az 1800‑as év jó példa arra, hogyan befolyásolja a naptári szabályozás a dátumok és ünnepek megjelenését: míg a Julián‑naptárban 1800 szökőév volt, a Gergely‑naptár szerint nem — emiatt 1800. március 1‑jétől a két naptár közötti eltérés 12 napra növekedett. A különbség növekedése a következő hasonló esetre 1900‑ban következett be, és az ilyen eltérések jelentősen hatottak a vallási ünnepek, hivatalos határidők és történelmi források dátumainak értelmezésére.

Keresés betűvel