Modeszt Muszorgszkij: életrajz és művei — Borisz Godunov, Képek egy kiállításon
Modeszt Muszorgszkij: életrajz, Borisz Godunov és Képek egy kiállításon — eredeti művek, Ravel és Rimszkij‑Korszakov hangszerelései, részletes elemzés és történeti háttér.
Modeszt Petrovics Muszorgszkij (született Karevóban, Pszkov körzet, 1839. március 21. - meghalt Szentpéterváron, 1881. március 28.) orosz zeneszerző.
Muszorgszkij híres operáiról és dalairól. Új módszereket fedezett fel az énekhangra való írásra, amelyek nagyon dallamosak, de az orosz nyelvhez is illeszkednek. Leghíresebb operája a Borisz Godunov. Írt egy nyitányt Éjszaka a puszta hegyen címmel. Egy másik nagyon híres darabja a Képek egy kiállításon. Zongorára írta, de sok évvel a halála után egy másik zeneszerző, Maurice Ravel hangszerelte, és ma általában ezt a változatot halljuk. Néhány művét Nyikolaj Rimszkij-Korszakov zeneszerző hangszerelte újra és "javította". Az utóbbi években az emberek elkezdték azt gondolni, hogy amit Muszorgszkij eredetileg írt, az jobb volt.
Élete röviden
Muszorgszkij nem professzionális zenei neveltetésből indult: arisztokrata családban született, majd a császári gárdánál szolgált, ahol a zenére való érdeklődése tovább mélyült. A 1860-as években közeledett a korabeli orosz nemzeti iskolához (az úgynevezett "Ötök" vagy "The Five" csoportjához), amelynek tagjai között voltak többek közt Balakirev, Borodin, Cui és Nyikolaj Rimszkij‑Korszakov. Baráti és művészi kapcsolatai, valamint népzenei és irodalmi hatások (például Puskin és Gogol) meghatározóak voltak stílusára.
Zenei stílus és újítások
Muszorgszkij zenei nyelve merőben egyedi volt: a hagyományos harmonikus szabályokat gyakran felülbírálta, előnyben részesítette a modális skálákat, a párhuzamos gesztusokat és a ritmikai szabadságot. Különösen fontos volt számára a beszédszerű dallamvezetés (ún. speech‑melody), vagyis az, hogy az énekhang a maga természetességében utánozza az orosz beszédprozódiát. Ezek a megoldások közelebb vitték az operai és dalbeli megszólalást a realizmushoz, és nagy hatással voltak a 20. századi zeneszerzőkre is.
Főbb művek
- Borisz Godunov — Muszorgszkij legismertebb operája, amely forradalmi volt realizmusában, a nép szerepének ábrázolásában és a hangzás gazdagságában. Több változata létezik, és a darabot gyakran szerkesztették és hangszerelték.
- Képek egy kiállításon — eredetileg zongorasorozat (1874), amelyet később több zeneszerző is hangszerelt; közülük Maurice Ravel átirata vált a legismertebbé. A darab ötletes, képszerű zenei rövid jelenetekből áll, amelyeket egy imaginárius kiállítás vezérfonala köt össze.
- Éjszaka a puszta hegyen (St. John's Eve on Bald Mountain) — eredetileg Muszorgszkijtól származó nyitány, amelyet később mások (például Rimszkij‑Korszakov) átdolgoztak és népszerűsítettek.
- Hovanscsina (Khovanshchina) — befejezetlen opera, amelynek témája az orosz történelem egy bonyolult korszakát dolgozza fel; Rimszkij‑Korszakov és mások fejezték be és tették előadhatóvá az utókor számára.
- Dalciklusok és kamaradarabok — például a Bez solntsa (Napsütés nélkül) című dalciklus, valamint számos rövidebb zongoradarab és dal, amelyekben a szólamok és az atmoszféra finom, mégis nagyon kifejező megoldásokat tartalmaznak.
Hangszerelések és az utókor
Muszorgszkij műveinek sokszor a halála után készültek híres hangszerelései és javításai. Nyikolaj Rimszkij‑Korszakov és más kortársak átdolgozták, "korrigálták" bizonyos darabokat, hogy azok megfeleljenek a 19. századi formai és harmonikus elvárásoknak. A 20. században azonban egyre több előadó és kutató ismerte fel Muszorgszkij eredeti megoldásainak értékét, és a művek autentikusabb kiadásai, illetve eredeti szándék szerinti előadásai váltak gyakoribbá.
A Képek egy kiállításon esetében Maurice Ravel hangszerelése tette világszerte ismertté a művet. Más művek, például az Éjszaka a puszta hegyen különböző verziói is különféle szerzői vagy karmesteri átiratokban élnek tovább.
Személyes élet és halál
Muszorgszkij élete nem volt zökkenőmentes: anyagi gondokkal, belső konfliktusokkal és komoly alkoholproblémákkal küzdött. Mindezek hatással voltak alkotói életére és egészségére. 1881‑ben, alig 42 évesen halt meg Szentpéterváron, élete korai vége pedig tragikus veszteség volt az orosz zenei kultúra számára.
Örökség
Muszorgszkij ma az orosz zenetörténet egyik legfontosabb, legeredetibb alakjaként ismert. Zenei nyelvezete és realista törekvései nagy hatást gyakoroltak a későbbi zeneszerzőkre, és művei — eredeti formájukban vagy hangszerelt változataikban — a világ repertoárjának állandó részét képezik. A kutatás és előadói gyakorlat folyamatosan új szemmel vizsgálja meg műveit, és egyre több figyelem irányul a szerzői szándék szerinti, hiteles előadásokra.
Fjodor Komissarzsevszkij mint a trónkövetelő a Borisz Godunovban
Modest Muszorgszkij
Ivan Melnikov mint a címszereplő a Borisz Godunovban, 1874
Life
Korai évek
Muszorgszkij a Szentpétervártól 250 mérföldre délre fekvő Toropécsben született. Családja nagyon gazdag volt, sok földdel és szolgákkal (Oroszországban "jobbágyoknak" nevezték őket) rendelkezett. Valószínűleg jól megismerte a jobbágyokat. Később, operáiban láthatjuk, hogy nagyon szimpatizált az egyszerű, szegény emberekkel. Muszorgszkij hatéves korában kezdett zongoraleckéket venni édesanyjától. Nagyon gyorsan megtanult, és kilencéves korában John Field versenyművét és Liszt Ferenc műveit adta elő a családnak. Tízéves korában bátyjával együtt magániskolába járt: St Peter's School. Tizenkét éves korában polkát komponált. Apja fizette a kiadását.
13 éves korában a gárda kadétiskolájába került. A szülei azt akarták, hogy katonai szolgálatot teljesítsen, ahogyan az ősei is tették. Kemény volt az élet az iskolában. Sok volt a zaklatás. Megtanult alkoholt inni, és ez végül az alkoholizmusához vezetett, amely végül megölte. Zongorázott, hogy a kadétok táncolhassanak rá. Érdekelte a történelem és a német filozófia.
Felnőttkor
1856 októberében, 17 éves korában találkozott a 22 éves Alekszandr Borogyinnal. Mindketten egy szentpétervári katonai kórházban dolgoztak. A két férfi hamarosan jó barátságot kötött. Megismerkedett Alekszandr Dargomijszkijjal is, aki akkoriban Mihail Glinka után a legjelentősebb orosz zeneszerző volt. Dargomyzhsky kedvelte Muszorgszkij zongorajátékát, és Muszorgszkij gyakran járt zenei partikra Dargomyzhsky otthonába. Itt találkozott sok más fontos orosz zenésszel: Vlagyimir Sztaszov kritikussal, valamint César Cui és Mily Balakirev zeneszerzőkkel. Balakirevvel nagyon különleges kapcsolata volt, aki olyan volt számára, mint egy tanár, rengeteg tanáccsal és bátorítással látta el, és sok olyan zenével ismertette meg, amit még nem ismert. 1858-ban Muszorgszkij úgy döntött, hogy feladja állását, és minden idejét a zenének szenteli.
A következő évek nehéz évek voltak Muszorgszkij számára. Sokat szenvedett a depressziótól. Néhány zongoradarabot és néhány dalt komponált. Nehéz időszak volt ez a családja számára is, akik 1861-ben, amikor az új orosz cár elrendelte, hogy a jobbágyok felszabadulhatnak, vagyonuk nagy részét elvesztették. Muszorgszkij tagja lett egy öt zeneszerzőből álló csoportnak, akik a Hatalmas maroknyi csoport néven váltak ismertté. A másik négy Balakirev, Borogyin, Cui és Nyikolaj Rimszkij-Korszakov volt. Az ötök nem sokáig voltak együtt. A többiek túlságosan elfoglaltak a zenén kívüli karrierjükkel, vagy zenei ízlésük nagyon eltért Muszorgszkijétól. 1863-ban elkezdte komponálni a Salammbô című operát, de soha nem fejezte be.
Muszorgszkijt nagyon megviselte, amikor édesanyja 1865-ben meghalt. Erősen inni kezdett. 1867-ben fejezte be az Éjszaka a kopasz hegyen című művének eredeti zenekari változatát. Balakirevnek nem tetszett, és nem volt hajlandó vezényelni, ezért Muszorgszkij életében soha nem adták elő.
Hírnév
Muszorgszkij köztisztviselőként folytatta pályafutását, de gyakran nem kapott fizetést. Nagy hatással volt rá Dargomijszkij új operája, A kővendég, és tizenegy jelenetet komponált A házasság című operához. Ez is befejezetlenül maradt. Sokat tanult azonban ezeken a befejezetlen műveken dolgozva, és kialakította saját stílusát, amelyet legnagyobb művében használt fel: Borisz Godunov. Megtanulta a szavak megzenésítésének egy olyan módját, amely a szavak természetes áramlását biztosítja, és ezáltal felerősíti jelentésüket. Ez nagyon különbözött a régi stílusú operáktól, ahol a zenét élesen felosztották áriákra és recitativókra, néhány kórussal.
29 éves korában arra ösztönözték, hogy írjon operát a Borisz Godunov történelmi történetéről. Operáját Alekszandr Puskin színdarabjára alapozta, de olvasta Nyikolaj Karamzin történelmi könyveit is. Egy évig dolgozott az operán, miközben barátainál lakott és az erdészeti hivatalban dolgozott. 1871-re elkészült vele, de a színházban nem engedték bemutatni, mert nem volt benne fontos női szerep. Muszorgszkij megváltoztatta az operát, és egy teljesen új felvonással egészítette ki, amelyben egy lengyel hercegnővel játszott szerelmi jelenet szerepel. Más változtatásokat is eszközölt. Az új változatot elfogadták. A teljes opera ősbemutatójára 1874 februárjában került sor. Muszorgszkij ekkor volt hírnevének csúcsán.
Hanyatlás
Ezután Muszorgszkij élete fokozatosan romlott. Depressziós volt, és őrült rohamai voltak. Sokat ivott. Még mindig tudott komponálni. Megírta a Napfénytelen című dalciklust, a Képek egy kiállításon című zongoraszvitet, és két operát is elkezdett: Hovancsina és A szoroscsinszki vásár. Sok barátja ivott, és sokan közülük meghaltak. Szerencséje volt, hogy megtarthatta az állását: főnöke nagyon szerette a zenét, és sok szabadnapot engedélyezett neki. Végül azonban 1880-ban elvesztette az állását. Nagyon szegény volt. Egy baráti társaság összefogott, hogy pénzt adjanak neki, hogy befejezhesse a két operát, amit komponált. A Hovancsinát majdnem sikerült befejeznie, de A szorocsinci vásár befejezetlen maradt. Beteg lett. A híres festő, Repin festményt készített a zeneszerzőről, amelyen vörös orral és üveges szemmel látható. Egy héttel 42. születésnapja után meghalt.
Részlet Ilja Repin híres Muszorgszkij-portréjából, amelyet 1881. március 2-5. között, néhány nappal a zeneszerző halála előtt festett.
A zenéje
Muszorgszkij zenéje orosz zenei témákat használ. Zenéje olyan későbbi zeneszerzőkre volt hatással, mint Dmitrij Sosztakovics és Szergej Prokofjev. Legnagyobb műve a Borisz Godunov című opera, amely egy történelmi személyiségről szól, aki törvénytelenül tette magát Oroszország cárjává, de meghal, amikor bűntudatot érez az általa elkövetett gyilkosság miatt.
A Hovanscsina befejezetlenül maradt, és Rimszkij-Korszakov fejezte be. A darabot 1886-ban mutatták be először Szentpéterváron. Ezt az operát is Sosztakovics dolgozta át. A Szorocsinci vásár befejezetlenül maradt. Tartalmaz egy táncot, a Gopakot, amely nagyon ismert.
Talán legismertebb műve a Képek egy kiállításon. Zongorára íródott, de később Maurice Ravel francia zeneszerző zenekarra hangszerelte, és ezt a változatot ma is gyakran játsszák koncerteken. Az Éjszaka a kopasz hegyen című rövid zenekari darabot is nagyon gyakran játsszák.
Muszorgszkij számos dalt írt, köztük három rövid dalciklust: Az óvoda (1872), a Napfénytelen (1874) és a Dalok és táncok a halálról (1877). Egyik nagyon ismert dala a Mefisztó bolha éneke.
Modeszt Muszorgszkij sírja a szentpétervári Alekszandr Nyevszkij kolostor tihvini temetőjében
Kérdések és válaszok
K: Ki volt Modeszt Petrovics Muszorgszkij?
V: Modeszt Petrovics Muszorgszkij orosz zeneszerző volt, aki 1839. március 21-én született a Pszkov megyei Karevóban, és 1881. március 28-án halt meg Szentpéterváron.
K: Miről híres Muszorgszkij?
V: Muszorgszkij híres operáiról és dalairól, valamint arról, hogy új módszereket fedezett fel a dallam- és az orosz nyelvhez illő, énekhangra való komponáláshoz.
K: Melyik Muszorgszkij leghíresebb operája?
V: Muszorgszkij leghíresebb operája a Borisz Godunov.
K: Mi az "Éjszaka a kopasz hegyen" című műve?
V: Az "Éjszaka a kopasz hegyen" egy Muszorgszkij által komponált nyitány.
K: Mi az a "Képek egy kiállításon" és ki hangszerelte?
V: A "Képek egy kiállításon" egy híres darab, amelyet Muszorgszkij komponált zongorára. Sok évvel Muszorgszkij halála után Maurice Ravel hangszerelte, és ez az a változat, amelyet ma általában hallani szoktak.
Kérdés: Ki hangszerelte újra és "javította" Muszorgszkij néhány művét?
V: Nyikolaj Rimszkij-Korszakov zeneszerző hangszerelte újra és "javította" Muszorgszkij néhány művét.
K: Mit gondolnak az emberek Mussorgszkij eredeti kompozícióiról az utóbbi években?
V: Az utóbbi években az emberek elkezdték azt gondolni, hogy amit Mussorgszkij eredetileg írt, az jobb, mint a Nyikolaj Rimszkij-Korszakov által újrahangszerelt változatok.
Keres