Rózsák háborúja

Háttér

III. Edward királynak sok fia volt, amint azt az alábbi családfa mutatja. Legidősebb fia, akit "A fekete herceg" becenévvel illettek, előbb halt meg, és a trón a fekete herceg fiára, Richárdra szállt, aki 1377-ben, mindössze tízéves korában lett II Richárd angol király. Gyenge és népszerűtlen királyként nőtt fel, és egyik tette volt, hogy száműzetésbe küldte unokatestvérét, Henriket. Henrik később visszatért, miközben Richárd Írországban tartózkodott, és átvette az ország irányítását. Amikor Richárd visszatért, Henrik rászedte, hogy feladja magát. Richárdot börtönbe vetették, ahol meghalt. Henrik lett Anglia királya, IV.

Bár IV. Henrik haláláig uralkodott, majd fia, V. Henrik követte (1413-ban), a következő király, VI. Henrik még csak csecsemő volt, amikor 1422-ben megkoronázták. VI. Henrik sok éven át uralkodott, de némelyek rossz uralkodónak tartották, mivel nem érdeklődött a politika iránt, folyamatos mentális betegsége volt, és francia királynője, Anjou Margit uralkodott rajta.

1453-ban VI. Henrik elmebetegsége miatt képtelenné vált az ország irányítására. Egy nagyhatalmú nemes, Richard, York hercege rábeszélte a többi nemest, hogy tegyék őt "Lord Protector"-nak. Ez azt jelentette, hogy ő irányítja az országot, amíg a király fel nem épül. Henrik 1455-ben gyógyult meg. Margit meggyőzte Henriket, hogy távolítsa el Yorkot a hatalomból. York ekkor attól kezdett félni, hogy a király kivégezteti.

War

Korai harcok (1455)

York úgy döntött, hogy csak úgy védheti meg magát, ha csatában legyőzi a királyt. Sereget állított fel sok olyan emberből, akik elégedetlenek voltak Henrikkel és Margitdal. Ez vezetett az 1455-ös első St Albans-i csatához. Ez volt az első, amelyet a Yorkisták (akik Yorkot támogatták) és a Lancasterek (akik Henriket támogatták) között vívtak. York győzött Warwick grófjának segítségével. Henriket egy bőrművesboltban rejtőzködve találták meg és fogságba ejtették. Ismét elmebetegség győzte le. Néhány kulcsfontosságú támogatója meghalt a csatában. Yorkot ismét lordprotektornak nevezték ki.

A következő évben Henry felépült. York visszaengedte az ország irányításához, és Írország vezetésével bízta meg. Henrik és Margit tudták, hogy nem tudnak egykönnyen megszabadulni Richárdtól. A következő években mindkét fél meg akarta akadályozni, hogy háború törjön ki. De több dologban nem tudtak megegyezni. York akart lenni a következő király Henrik halála után, nem pedig Henrik és Margit újszülött fia, Edward. Margit ezt nem engedte. Henrik Coventrybe költözött, ahol több támogatást kapott.

Fő harcok (1459-61)

Komolyabb háború 1459-ben tört ki. Azért kezdődött, mert Neville Calais kapitánya volt, és más országok hajóit támadta meg. Henrik találkozóra hívta Warwickot, hogy megmagyarázza, mit csinál, de Warwick visszautasította. Nemsokára York és Warwick elkezdett hadsereget állítani. A Ludford Bridge-i csatában megállították őket, és elmenekültek Angliából. Henrik és a Lancastriánusok mostantól átvették az irányítást. Elrendelték, hogy ha megtalálják őket, Yorkot és Warwickot kivégezzék.

Nem tartott sokáig. York és Warwick visszatértek és sereget állítottak fel. Megnyerték a northamptoni csatát. Henrik másodszor is fogságba esett, miután elmebajba esett. Yorkot harmadszor is lordprotektornak nevezték ki. York ekkor bejelentette, hogy magának akarja megszerezni a trónt. Sok támogatója úgy gondolta, hogy ez túl messzire ment. Így ehelyett megegyeztek abban, hogy Henrik továbbra is király marad, de York (és nem Henrik fia) lesz a következő király.

York ezután Észak-Angliába utazott, hogy megtámadja a megmaradt lankasztriánusokat. Ez katasztrófához vezetett. York 1460 végén elvesztette a wakefieldi csatát, és meghalt. Fia, Edward a Yorkisták vezetője lett. A következő év mindkét fél számára vegyes eredményeket hozott. Edward a Mortimer's Cross-i csatában legyőzte a lankasztriánus sereget, de a lankasztriánusok megnyerték a második St Albans-i csatát, ahonnan Henrik elmenekült. Londonban Edwardot sok támogatás fogadta. Bejelentette, hogy el akarja foglalni a trónt. Ezután a towtoni csatában legyőzte a Lancastriánusokat. Ez volt a legvéresebb csata, amelyet valaha is vívtak brit földön.

Towton után Edward irányította Angliát. 1461 júniusában IV. Edwardként koronázták meg. A következő néhány évben szövetségeseivel együtt leverte a kisebb lankasztriai lázadásokat. Henriket 1465-ben ismét elfogták.

Warwick oldalt vált (1469-71)

A harcok 1469-ben törtek ki újra, amikor Edward leghatalmasabb támogatója, Warwick grófja átállt a másik oldalra. Warwick dühös volt, hogy Edward feleségül vette Elizabeth Woodville-t, egy közönséges nőt. Ezt sokan szintén helytelennek tartották. Abban az időben a királyoktól elvárták, hogy nemesek vagy más királyok lányait vegyék feleségül. Warwick lázadást vezetett a király ellen. Az ország zűrzavarban volt. Egy ponton Warwick elfogta Edwardot, vagyis két királyt is foglyul ejtett. Hamarosan elengedte Edwardot.

Warwick ekkor támogatta, hogy Henriket ismét királlyá tegyék. Úgy vélte, hogy képes lenne irányítani az országot, amíg Henrik a trónon van. Elintézte azt is, hogy Henrik fia feleségül vegye Warwick lányát, Anne Neville-t. Edward nem tudott hadsereget toborozni a harcra, ezért 1470-ben elmenekült az országból. Ezután ismét VI. Henrik lett az uralkodó. Warwick szerepe Edward, majd Henrik hatalomra juttatásában vezetett ahhoz, hogy a "királycsináló" becenevet kapta.

Henry visszatérése nem tartott sokáig. Warwick azt tervezte, hogy segít Franciaországnak Burgundia lerohanásában, ezért Burgundia segített Edwardnak katonákat találni. Edward 1471-ben tért vissza. Ekkor két nagy győzelmet aratott a Lancasterek felett. Az első a barneti csata volt, ahol Warwick meghalt. A második a tewksburyi csata volt, ahol Margitot fogságba ejtették, fiát pedig megölték. IV. Edward ismét elfoglalta a trónt, és VI. Henrik nem sokkal később meghalt. A történészek szerint Edward meggyilkoltatta. Így a Lancastrians vezető nélkül maradt. A következő 12 évben kevés harc folyt. Margit 1475-ben szabadult, és visszament Franciaországba. Ott 1482-ben halt meg.

III. Richárd (1483-85)

IV. Edward 1483-ban bekövetkezett hirtelen haláláig uralkodott. Nem sokkal halála előtt Edward azt mondta, hogy 12 éves fiának V. Edwardként királlyá kell válnia, míg Edward testvére, Richard "Lord Protector" lesz. Richard irányította volna az országot, amíg V. Edward felnőtté nem válik.

V. Edward 78 napig volt király, mielőtt Richárd elfoglalta a trónt. Őt III. Richárd néven koronázták meg. Az ifjú Edward és testvére néhány hónappal később eltűntek, miközben a londoni Towerben éltek. Sokan úgy gondolták, hogy Richárd rendelte el a fiúk megölését (egyes történészek egyetértenek ezzel). Ez sok yorkistát arra késztetett, hogy III. Richárd ellen forduljon.

Richárdnak sikerült győznie régi barátja, Buckingham hercege lázadása ellen. Tudor Henrik, VI. Henrik távoli rokona ezután visszatért Angliába. Ő lett a lázadók vezetője, és új Lancastriánus hadsereget hozott létre. A Bosworth Field-i csatában III. Richárdot megölték, serege pedig vereséget szenvedett. Henrik VII. Henrik királyként foglalta el a trónt, a Tudor-ház első királyaként.

Ezt követően

A bosworthi csatát gyakran tekintik a háború végének. Két évvel később azonban volt egy másik nagy csata is, amikor VII. Henrik megállított egy lázadást. Ennek ellenére Henrik képes volt békét teremteni az országban.

Henry azt mondta az embereknek, hogy összehozza a két házat. Ennek jeléül feleségül vette IV. Edward lányát, Yorki Erzsébetet. Ő találta ki a Tudor-rózsa szimbólumot is, amely egy vörös és egy fehér rózsát ábrázol, amelyek össze vannak kötve.