Az NSDAP 25 pontos kiáltványa: történet, célok és tartalom
Részletes áttekintés: az NSDAP 25 pontos kiáltványa — történet, politikai célok, tartalmi elemzés és hatása a náci mozgalom kialakulására.
Az NSDAP 25 pontos kiáltványa egy 25 pontos terv, amelyet Anton Drexler írt és Adolf Hitler szerkesztett és támogatott a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP), a náci párt számára, amikor 1920-ban megalakult.
A 25 pont célját a Mein Kampf második kötetének ötödik fejezetében magyarázták el.
Az új mozgalom programját néhány, összesen huszonöt vezérelvben foglalták össze. Ezeket azért dolgozták ki, hogy elsősorban a nép embere számára adjanak nagyjából képet a mozgalom céljairól. Ezek bizonyos értelemben egy politikai hitvallás, amely egyrészt toboroz a mozgalom számára, másrészt alkalmas arra, hogy egy közösen elismert kötelezettség által egyesítse és összeforrasztja a toborzottakat.
- Adolf Hitler
Történeti háttér
A 25 pontos programot hivatalosan 1920. február 24-én hozták nyilvánosságra Münchenben, amikor a korábbi Német Munkapártból (Deutschvölkischer Arbeiterpartei, DAP) kibontakozó Nemzetiszocialista Párt (NSDAP) összegyűlt. A program célja az volt, hogy egyszerű, rövid és könnyen megjegyezhető követelésekkel toborozzon támogatást a háború utáni politikailag és gazdaságilag bizonytalan Németországban.
A dokumentum kombinálta a szélsőjobboldali nacionalizmust, a nyíltan antiszemita rendelkezéseket, valamint néhány szociálpolitikai és gazdasági követelést, amelyeket a szerzők a munkásréteg megnyerése érdekében fogalmaztak meg.
A 25 pont főbb követelései
A pontok teljes felsorolása rövid politikai programként szolgált. Összefoglalva a legfontosabb elemek:
- Nacionalizmus és revízió: a versailles-i béke elutasítása, Németország területi követeléseinek visszaállítása, a „német egység” helyreállítása.
- Állampolgárság és etnikai meghatározás: a német állampolgárságot a „német vérhez” kötötték, és megfogalmazták, hogy a zsidók nem tekinthetők nemzetinek; ez világosan diszkriminatív, faji alapú szabályozást tartalmazott.
- Gazdasági követelések: részleges államosítási javaslatok (pl. nagy vállalatok, bizalmi vagyonok), földreformok a spekuláció ellen, javadalmazás a munkások és a veteránok számára, így szociális ígéretek is megjelentek a programban.
- Erős központosított állam: autoriter elvárás a hatalom koncentrációjára, a parlamentáris demokrácia és a pártrendszer elutasítása.
- Közrend és katonai jelleg: fegyelmezett, rendpárti társadalom, militarizmus és a katonaság tisztelete.
Fogalmazás, cél és propaganda
A 25 pont célja kettős volt: egyrészt világos, rövid „hitvallást” adni a mozgalomnak, amely könnyen terjeszthető propagandaeszköz lehetett, másrészt politikai koalíciók építésére szolgált — olyan elemeket tartalmazott, amelyek vonzották a nacionalista, antikapitalista és bizonyos mértékig szociális követeléseket érvényesíteni akaró rétegeket is.
Fontos megérteni, hogy a program retorikájában sok ígéret szerepelt, de a gyakorlatban ezek nagy része rugalmasan értelmezhető volt, és amikor a párt hatalomra jutott (1933 után), egyes pontokat következetesen érvényesítettek, másokat pedig háttéralkuk és a nagyvállalatokkal való együttműködés során felülírtak.
Megvalósítás és következmények
Miután az NSDAP 1933-ban hatalomra került, a 25 pontból kinyilvánított célok közül számos elemet felhasználtak a politikai legitimitás megszerzésére. A faji meghatározások és az antiszemita retorika törvénykezésben is megjelent (pl. későbbi törvények, amelyek jogfosztottá tették a zsidókat). A gazdaságpolitikai követelések egy részét — például a nagyipar állami befolyás alatt tartását — nem egészen a program szó szerinti értelmében hajtották végre; sokkal inkább kooperáció alakult ki a nagyiparral és a bankokkal.
A program hozzájárult a párt széles körű népszerűségéhez a 1920-as években, és később ideológiai alapként szolgált a nácik totalitárius és rasszista politikájának.
Kritika, jogi megítélés és emlékezet
A 25 pont világosan tartalmazott diszkriminatív és erőszakra hajlamosító elemeket (különösen antiszemita tételét), ezért a történelmi elemzés szigorúan elítéli ezeket. A második világháború utáni Németországban a náci ideológia és szervezetek tevékenysége tiltott, és a nemzetiszocializmus bűnei széles körben elismertek és elítéltek.
Történészek számára a 25 pont fontos forrás: segít megérteni, hogyan keletkezett és milyen eszközökkel terjesztette magát a náci mozgalom, valamint hogy milyen társadalmi és politikai feszültségekre épített.
Összefoglalás
A 25 pontos kiáltvány egyszerre volt rövid politikai program és hatékony propagandaeszköz. Kombinálta a szélsőjobboldali nacionalizmust, nyílt antiszemitizmust és bizonyos szociális követeléseket, amelyekkel a párt a különböző társadalmi csoportok támogatását kívánta megnyerni. A program történeti jelentősége abban áll, hogy előrevetítette a nácizmus ideológiai irányvonalát és hozzájárult a mozgalom hatalomra jutásához, de gyakorlati megvalósítása és következményei súlyos emberi jogi és politikai bűnökhöz vezettek.
A kiáltvány részletesen
(Ez az eredeti, 1920-as NSDAP kiáltvány egyszerű angol fordítása; a felesleges vagy magyarázó szövegeket kihagytuk.)
- Azt akarjuk, hogy minden német egy "Németországban" éljen.
- Azt akarjuk, hogy Németországot ugyanúgy kezeljék, mint más nemzeteket, és azt akarjuk, hogy a versailles-i békeszerződéseket töröljék.
- Földet és területet (kolóniákat) akarunk, hogy népünket tápláljuk és a felesleges népességünket letelepítsük.
- Csak németek lehetnek Németország állampolgárai. Csak a német fajhoz tartozók lehetnek a nemzet tagjai, a vallásuk nem számít. Zsidó nem lehet állampolgár.
- Nem állampolgárok is élhetnek Németországban, de a Németországban élő külföldiekre külön törvények vonatkoznak majd.
- Csak a polgárok szavazhatnak a parlamentre és a tanácsokra, illetve szavazhatnak a törvényekről. Mindenkinek, aki a német kormánynak, egy tartományi kormánynak vagy akár egy kis falunak dolgozik, német állampolgárnak kell lennie. Nem fogunk többé munkát adni az embereknek a politikai párttagságuk miatt, csak a legjobbak kapjanak munkát.
- Úgy gondoljuk, hogy a kormány első számú feladata, hogy biztosítsa, hogy minden állampolgárnak legyen munkája és elegendő ennivalója. Ha a kormány erre nem képes, akkor a nem állampolgárokat el kell küldeni Németországból.
- Senki sem élhet Németországban, aki nem német származású. Azt akarjuk, hogy mindenki, aki nem német nemzetiségű, és 1914. augusztus 2. után kezdett Németországban élni, hagyja el az országot.
- Minden állampolgárnak egyenlő jogai és kötelességei vannak.
- Minden polgárnak munkát kell találnia. A munkájuknak nem önzőnek kell lennie, hanem mindenkinek segítenie kell. Ezért követeljük
- A munkával meg nem szerzett jövedelmek eltörlése. A kamat rabszolgaságának megtörése
- Olyan sok ember hal meg vagy veszíti el a vagyonát egy háborúban, hogy nem helyes, ha mások pénzt keresnek a háborúból. Bárki, aki pénzt keresett a háborúból, azt a pénzt el kellene venni.
- Azt akarjuk, hogy az összes nagyvállalat a kormány tulajdonába kerüljön.
- A nagy ipari vállalatoknak meg kellene osztaniuk nyereségüket a munkavállalókkal.
- Azt akarjuk, hogy az öregségi nyugdíjakat emeljék.
- Azt akarjuk, hogy
- egészséges középosztály létrehozása
- a nagy áruházak felosztása, és a kis kereskedők bérelhessenek bennük helyiségeket.
- hogy az állami és városi önkormányzatok megpróbáljanak a kis kereskedőktől vásárolni.
- Meg akarjuk változtatni a földtulajdonlás módját. Azt is akarjuk, hogy
- egy olyan törvény, amely lehetővé teszi, hogy az ország földterületeket vegyen át, ha az országnak szüksége van rá, anélkül, hogy a kormánynak fizetnie kellene érte;
- a földbérleti díj eltörlése; és
- a földspekuláció (földvásárlás csak azért, hogy aztán valaki másnak több pénzért eladhassa) megtiltása.
- A közérdek elleni bűncselekményeket halállal kell büntetni.
- Azt akarjuk, hogy a római jogrendszert a német szokásjogi rendszerre cseréljék.
- Meg akarjuk változtatni az iskolák és az oktatás rendszerét, hogy minden szorgalmas németnek esélye legyen a felsőoktatásra.
- A tanításnak a gyakorlati dolgokra kell összpontosítania
- Az iskoláknak állampolgári ügyeket kell tanítaniuk, hogy a gyerekek jó állampolgárokká válhassanak.
- Ha a szegény szülő nem engedheti meg magának, hogy fizessen, akkor a kormánynak kellene fizetnie az oktatásért.
- Az államnak meg kell védenie az egészségügyi normákat az alábbiak révén
- az anyák és csecsemők védelme
- a gyermekek munkavégzésének megakadályozása
- a kötelező tornáról és sportról szóló törvény megalkotása, és
- fiatal férfiak sportklubjainak támogatása.
- Meg akarunk szabadulni a régi hadseregtől, és egy népi hadsereggel akarjuk helyettesíteni, amely az egyszerű emberekről gondoskodik, nem csak a gazdag tisztikarról.
- Azt akarjuk, hogy a törvény megakadályozza, hogy a politikusok németellenesek legyenek, és az újságok ne írjanak róluk. Német nemzeti sajtó létrehozását követeljük:
- hogy a német nyelvű újságok minden szerkesztője és írója a nemzet (a német faj) tagja;
- A külföldi újságoknak a kormány engedélyére van szükségük. Nem nyomtathatnak német nyelven;
- Nem németek nem birtokolhatnak vagy irányíthatnak német újságokat.
- minden olyan nem német állampolgár, akinek újságja van, vagy aki irányít egy újságot, köteles lesz elhagyni Németországot, és az újságot be kell zárni,
- Az országot vagy a kormányt bíráló újságok nem engedélyezettek.
- Az idegen eszméket támogató művészetet és könyveket be kell tiltani.
- Minden vallást meg akarunk engedni az államban, kivéve, ha az nem sérti a német faj erkölcsi érzéseit. Az NSDAP keresztény, de nem tartozik egyetlen felekezethez sem. Az NSDAP harcolni fog a zsidó önérdekű szellem ellen, és úgy véli, hogy nemzetünk csak akkor lesz a legerősebb, ha mindenki a közös érdeket az önérdek elé helyezi.
- Majd mi
- egy erős központi kormányzat létrehozása a Birodalom számára;
- a Parlament ellenőrzése az egész kormány és szervezetei felett;
- osztály- és munkakörök alapján csoportokat alakítanak, hogy a különböző német államokban végrehajtsák a törvényeket.
A párt vezetői megígérik, hogy dolgozni fognak - ha kell, az életüket is feláldozzák -, hogy ezt a programot megvalósítsák.
Kérdések és válaszok
K: Mi az NSDAP 25 pontos kiáltványa?
V: Az NSDAP 25 pontos kiáltványa egy 25 pontos terv, amelyet Anton Drexler írt és Adolf Hitler szerkesztett és támogatott a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP), a náci párt számára, amikor 1920-ban megalakult.
K: Ki írta és támogatta az NSDAP 25 pontos kiáltványát?
V: Anton Drexler írta az NSDAP 25 pontos kiáltványát, amelyet Adolf Hitler szerkesztett és támogatott.
K: Mikor íródott az NSDAP 25 pontos kiáltványa?
V: Az NSDAP 25 pontos kiáltványát 1920-ban írták.
K: Mi volt az NSDAP 25 pontos kiáltványának célja?
V: Az NSDAP 25 pontos kiáltványának célja az volt, hogy nagyjából képet adjon a mozgalom céljairól és toborozzon a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt számára.
K: Hol található a 25 pont céljának magyarázata?
V: A 25 pont céljának magyarázata a Mein Kampf második kötetének ötödik fejezetében található.
K: Hány vezérelv szerepel az NSDAP 25 pontos kiáltványában?
V: Az NSDAP 25 pontos kiáltványában huszonöt vezérelv található.
K: Mi az NSDAP 25 pontos kiáltványa bizonyos értelemben?
V: Az NSDAP 25 pontos kiáltványa bizonyos értelemben egy politikai hitvallás, amely toboroz a mozgalom számára, és alkalmas arra, hogy egyesítse és összeforrasztja a toborzottakat.
Keres