Német Szövetségi Kormány (Bundesregierung): felépítés és működés
Ismerje meg a Német Szövetségi Kormány (Bundesregierung) felépítését és működését: a kancellár, szövetségi miniszterek szerepe, döntéshozatal, tárcaköri és együttműködési elvek.
A Bundesregierung, más néven Bundeskabinett vagy Szövetségi Kabinet, a Német Szövetségi Köztársaság végrehajtó szerve, amely a kancellárból és a számukra kinevezett szövetségi miniszterekből áll. Feladatát és hatáskörét az alkotmány (Grundgesetz) 62–69. cikkei határozzák meg; ezek között szerepel a miniszterek esküje is.
Felépítés
Kancellár (Bundeskanzler): a kormány vezetője, akit a Bundestag választ a köztársasági elnök javaslatára. A kancellár határozza meg a szövetségi kormány általános politikai irányvonalát és a kormány működésének fő kereteit (a német jogban ez a Richtlinienkompetenz, irányelvek megállapításának joga).
Szövetségi miniszterek (Bundesminister): egy-egy minisztérium vezetéséért felelősek. A minisztereket a köztársasági elnök nevezi ki a kancellár javaslatára. A miniszterek a saját tárcájukért viselik a felelősséget, ugyanakkor a kancellár által megállapított általános irányelvekhez igazodnak.
Működési elvek
- Tárcaköri elv (Ressortprinzip): a miniszter felelős a saját minisztériuma ügyeiért és döntéseiért; a mindennapi irányítást a tárca hatáskörében hozott döntések jelentik.
- Együttműködési elv (Kollegialprinzip): ha kettő vagy több miniszter vitatkozik egy ügyben, a kormány többségi döntéssel határoz. A kollegiális döntéshozatal biztosítja a kormány egységes kiállását és a konfliktusok rendezését.
- Kancellári irányítás: a kancellár központi szerepe mellett a rendszert a hatalom megosztása és kontroll jellemzi; a kancellárnak nincs teljesen egyedüli végrehajtói joga, de meghatározza az alapvető politikai irányt.
Döntéshozatal és felelősség
A kormány politikai döntéseit általában kollektívan hozza meg; a fontos ügyeket a kabinet tárgyalja és dönti el. A kancellár irányelveket ad, de a minisztériumok saját hatáskörükben dönthetnek a részletekről. Az esetleges népszavazati vagy parlamenti vitákban a kormány a Bundestag felé politikailag is felelős.
Kinevezés, jogállás és juttatások
A szövetségi miniszterek és a kancellár az államfő által kerülnek kinevezésre. A szövetségi miniszterekről szóló törvény (németül: Bundesministergesetz) kimondja, hogy a volt miniszter nyugdíjszerű ellátásra jogosult lehet, ha legalább két évig minisztériumi minőségben szolgált . A jogszabály előírja, hogy a Németországban parlamenti államtitkárnak nevezett miniszterhelyettesek (parlamentarische Staatssekretäre), valamint korábbi tartományi (Land) kormányzati szolgálat is beszámítható a jogosultság megítélésekor.
Államtitkárok és parlamenti államtitkárok: a kormány munkáját segítik, de nem miniszteri rangú tagok. Megkülönböztetünk politikai jellegű parlamenti államtitkárokat (parlamentarische Staatssekretäre) és hivatali, köztisztviselői státuszú beosztott államtitkárokat (beamtete Staatssekretäre). Mindkét csoport fontos szerepet játszik a minisztériumok munkaszervezésében, a törvénytervezetek előkészítésében és a tárcák közötti koordinációban, de nem minősülnek a kabinet tagjának.
Gyakorlat: ülések, koalíciók, bizottságok
A szövetségi kabinet rendszerint heti rendszerességgel, hagyományosan szerdánként 9:30-kor ülésezik a szövetségi kancellárián (Bundeskanzleramt). A modern politikai gyakorlatban a kormány munkáját számos háttér-megbeszélés, koalíciós egyeztetés és minisztériumi munkacsoport segíti. Többpárti koalíciók esetén a kormányprogramot gyakran koalíciós szerződés rögzíti, amely részletesen meghatározza a közös célokat és a felelősségek megosztását.
Jogalkotás és végrehajtás
A kormány fontos szerepet játszik a törvényjavaslatok előkészítésében és a parlament elé terjesztésében. A végrehajtó hatalom keretében a minisztériumok irányítják a közigazgatást, végrehajtják a törvényeket és felügyelik az állami intézményrendszert. A kormány döntéseit a Bundestag politikai kontrollja és a jogi keretek határolják.
Összefoglalva: a német szövetségi kormány szervezete a kancellár vezetésével és a miniszterek tárcaköri felelősségével működik; a kollegiális döntéshozatal és a kancellár irányelvei együttesen határozzák meg a kormány működését. A működést jogszabályok, hagyományok és a parlamenti felelősség egyaránt szabályozzák.
Harmadik Merkel-kabinet
A harmadik Merkel-kabinetben (2013-2018) csak a CDU-CSU és az SPD tagjai vannak.
| Részleg | Tisztségviselő | Party |
| CDU | ||
| Külügyminisztérium és szövetségi kancellárhelyettes | Sigmar Gabriel | SPD |
| Brigitte Zypries | SPD | |
| Beltér | Thomas de Maizière | CDU |
| Jogérvényesülés és fogyasztóvédelem | Heiko Maas | SPD |
| Pénzügyek | Wolfgang Schäuble | CDU |
| Munkaügyi és szociális ügyek | Andrea Nahles | SPD |
| Élelmiszer és mezőgazdaság | Christian Schmidt | CSU |
| Védelem | Ursula von der Leyen | CDU |
| Családügyek, idősek, nők és fiatalok | Katarina Barley | SPD |
| Egészség | Hermann Gröhe | CDU |
| Közlekedés és digitális infrastruktúra | Alexander Dobrindt | CSU |
| Környezetvédelem, természetvédelem, építésügy és nukleáris biztonság | Barbara Hendricks | SPD |
| Oktatás és kutatás | Johanna Wanka | CDU |
| Gazdasági együttműködés és fejlesztés | Gerd Müller | CSU |
| Különleges feladatokért felelős szövetségi miniszter és a szövetségi kancellária vezetője | Peter Altmaier | CDU |
Jogászok a szövetségi kormányban
Ez a táblázat a szövetségi kormány azon tagjainak számát és százalékos arányát tartalmazza, akik jogászok voltak. Németországban a választások közötti időszakot "törvényhozási időszaknak" nevezik. Az Egyesült Királyságban ezt parlamentnek, az Egyesült Államokban pedig kongresszusnak neveznék.
| Jogalkotási időszak | Teljesen képzett ügyvédek | ||
| Szám | Százalékos arány | ||
| 1. (1949–1953) | 6 a 14-ből | 42.9% | |
| 2. (1953–1957) | 5 a 20-ból | 25.0% | |
| 3. (1957–1961) | 7 of 18 | 38.9% | |
| 4. (1961–1965) | 8 of 21 | 38.1% | |
| 7 of 22 | 31.8% | ||
| 5. (1965–1969) | 7 of 22 | 31.8% | |
| 6 a 20-ból | 30.0% | ||
| 6. (1969–1972) | 4 of 16 | 25.0% | |
| 7. (1972–1976) | 8 a 18-ból | 44.4% | |
| 4 of 16 | 25.0% | ||
| 8. (1976–1980) | 4 of 16 | 25.0% | |
| 9. (1980–1983) | 8 a 17-ből | 47.1% | |
| 8 a 17-ből | 47.1% | ||
| 10. (1983–1987) | 8 a 17-ből | 47.1% | |
| 11. (1987–1990) | 9 of 19 | 47.4% | |
| 12. (1990–1994) | 6 a 20-ból | 33.3% | |
| 13. (1994–1998) | 9 a 18-ból | 50.0% | |
| 14. (1998–2002) | 3 of 16 | 18.8% | |
| 15. (2002–2005) | 6 a 14-ből | 42.9% | |
| 16. (2005–2009) | 6 of 16 | 37.5% | |
| 17. (2009–2013) | 7 of 16 | 43.8% | |
| 18. (2013-2018) | 9 of 16 | 56,2% | |
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Bundesregierung?
V: A Bundesregierung, más néven Bundeskabinett vagy Szövetségi Kabinet a Német Szövetségi Köztársaság kormánya.
K: Kik alkotják a Bundesregierungot?
V: A Bundesregierung a kancellárból és a szövetségi miniszterekből áll.
K: Melyek a kabinetnek az alkotmány 62-69. cikkében felsorolt feladatai?
V: Az alkotmány 62-69. cikkei felsorolják a kabinet tagjainak különböző feladatait, beleértve a hivatali eskütételt és az egyes minisztériumok általános politikájának meghatározását.
K: Ki felelős a szövetségi kormányon belüli adminisztratív munkáért?
V: A szövetségi kormányon belüli adminisztratív munkáért a kancellár felelős, de ezt a munkát a szövetségi kancellária vezetőjére bízzák.
K: Mi történik, ha két miniszter nem ért egyet valamiben?
V: Ha két miniszter nem ért egyet valamiben, akkor a szövetségi kormány tagjai többségi döntést hoznak - ezt az eljárást kooperatív elvnek (Kollegialprinzip) nevezik.
K: Kapnak-e nyugdíjazási juttatásokat azok a korábbi képviselők, akik legalább két évet töltöttek hivatalukban?
V: Igen - a szövetségi miniszterekről szóló törvény (Bundesministergesetz) szerint azok a nyugalmazott tagok, akik legalább két évet töltöttek hivatalukban, öregségi nyugdíjban részesülhetnek. Ez magában foglalja a miniszterhelyettesi (államtitkári) vagy államminiszteri tisztségben eltöltött időt is.
K: Mikor szokott ülésezni a szövetségi kabinet?
V: A Szövetségi Kabinet általában minden szerdán 9 órakor ülésezik a Szövetségi Kancellárián.
Keres