A Reichstag felgyújtása
A Reichstag-tűz (németül: Der Reichstagsbrand) egy 1933. február 27-én Berlinben, a német parlament gyülekezőhelyén, a Reichstag épületében elkövetett gyújtogatás (gyújtogatás) volt. A náci Németország megalakulásának fontos eseménye volt.
A berlini tűzoltóságot hívták, és mire a rendőrség és a tűzoltók kiértek, az épület nagy részét lángok borították. Az épületben Marinus van der Lubbe-ot találták meg. Holland kommunista volt. A nácik szerint ez bizonyította, hogy kommunisták kezdtek összeesküvésbe a német kormány ellen. Van der Lubbe-ot és négy kommunista vezetőt nem sokkal ezután letartóztatták. Adolf Hitler, aki négy héttel korábban lett Németország kancellárja, sürgette Paul von Hindenburg elnököt, hogy fogadjon el szükségtörvényt "a Német Kommunista Párt konfrontációjának" visszaverésére.
Ennek eredményeképpen elfogadták az 1933-as felhatalmazó törvényt. A Reichstag-tűzrendeletet von Hindenburg német elnök adta ki Adolf Hitler kancellár tanácsára 1933. február 28-án, válaszul a Reichstag-tűzre. A rendelet a legtöbb polgári szabadságjogot felfüggesztette Németországban. Sok kommunistát letartóztattak, köztük az összes kommunista párti parlamenti képviselőt. Ezzel a nácik kerültek többségbe a parlamentben, és Hitler gyakorlatilag diktátorrá vált. A következő választások még több hatalmat adtak Hitlernek.
A további nyomozás folytatódott. 1933 március elején három férfit állítottak bíróság elé. Mindannyian magas rangú bolgár Komintern-ügynökök voltak. Egy kommunistát bűnösnek találtak és kivégeztek; a többieket felmentették és a Szovjetunióba mentek.
A történészek még mindig nem tudják, hogy ki tervelte ki a tüzet, vagy ki tette. Ez még mindig a kutatás egyik folyamatos témája.
Kérdések és válaszok
K: Milyen esemény volt a Reichstag-tűz?
V: A Reichstag-tűz 1933. február 27-én gyújtogatás volt Berlinben a Reichstag épületén, a német parlament gyülekezőhelyén.
K: Kit találtak az égő épületben?
V: Az égő épületben találták meg Marinus van der Lubbe-t. Holland kommunista volt.
K: Mire buzdította Hitler Paul von Hindenburg elnököt a tűzvész után?
V: A tűzvész után Adolf Hitler sürgette Paul von Hindenburg elnököt, hogy fogadjon el egy vésztörvényt, hogy visszavágjon "a Német Kommunista Párt konfrontációjának". Ennek eredményeként született meg az 1933-as felhatalmazó törvény.
K: Milyen rendeletet adott ki von Hindenburg német elnök a tűzvészre válaszul?
V: A Reichstag-tűzre válaszul von Hindenburg német elnök kiadta a Reichstag-tűzrendeletet, amely Németországban felfüggesztette a legtöbb polgári szabadságjogot, és számos kommunista letartóztatásához vezetett, köztük az összes kommunista párti parlamenti képviselőt.
K: Hogyan adott ez Hitlernek több hatalmat?
V: Hitlernek ez több hatalmat adott, mert gyakorlatilag diktátorrá vált, mivel négy héttel korábban kancellár lett, és most már többségi befolyása volt a parlament felett, mivel a kommunista párt összes tagját letartóztatták.
K: Kiket állítottak nem sokkal később bíróság elé, hogy kivizsgálják, ki tervelte ki vagy hajtotta végre?
V: Röviddel ezután három embert állítottak bíróság elé, akik a bolgár Komintern vezető ügynökei voltak, hogy kivizsgálják, ki tervelte ki vagy hajtotta végre a merényletet. Egy kommunistát bűnösnek találtak és kivégeztek, míg két másik felmentették és visszamentek a Szovjetunióba.
K: Van már végleges válasz arra, hogy ki tervelte ki vagy hajtotta végre?
V: Nem, még nincs végleges válasz, mivel a történészek még mindig nem tudják, hogy ki tervelte ki vagy hajtotta végre, és ez még mindig a kutatás tárgyát képezi.
