Szargon (akkád uralkodó) — az Akkád Birodalom alapítója

Szargon — az Akkád Birodalom megalapítója: Agade uralkodója, aki Mezopotámiát egyesítette és az ókori birodalomépítés legendájává vált.

Sargon volt az egyik első ember a feljegyzett történelemben, aki birodalmat, azaz többnemzetiségű államot hozott létre. Birodalma a Tigris és az Eufrátesz folyók közötti területet és a mai Törökország egy részét foglalta magába.

Fővárosát akkád nyelven Agade-nak hívták.

Akkádi Szargon valószínűleg ugyanaz a személy lehetett, mint Asszíria első Szargonja (más néven Sarrukin vagy Sharru-kin). Sargon birodalma valószínűleg magában foglalta Asszíriát is. Az asszír királylistán Ikunum fiaként és egy dinasztia alapítójaként szerepel. Kish királyi udvarának kiemelkedő tagja lett, és végül megdöntötte annak királyát, mielőtt Mezopotámia meghódítására indult volna.

Időszak és uralom

Sargon uralkodása általában i. e. 24–23. századra tehető (a hagyományos kronológiákban gyakran c. i. e. 2334–2279). Uralkodását és életét részben mítoszok és részben kortárs feliratok dokumentálják, ezért bizonyos részletek vitatottak.

Hatalomra jutás és hadjáratok

Sargon feltehetően kish-i (Kish) vagy annak környékén emelkedett ki a helyi elitből: egyes források szerint a királyi udvarban töltött be magas pozíciót, majd puccsal vagy katonai erővel megszerezte a hatalmat. A fennmaradt feliratok és későbbi hagyományok szerint hódító hadjáratokat indított a sumér városállamok ellen, és ezeket követően kiterjesztette uralmát nyugat felé az Anatólia irányába és dél-nyugatra a Levantén át a Földközi-tenger partvidékéig.

Birodalom és kormányzás

Sargon létrehozta az első olyan államszervezethez hasonló rendszert a térségben, amely eltérő etnikumú és nyelvű területeket fogott össze egy központi hatalom alatt. Néhány jellemzője:

• Központosítás: Sargon királyi adminisztrációt hozott létre, amelyben helytartókat (governorokat) és katonai vezetőket állított a meghódított területek élére.
• Hadsereg és logisztika: állandó katonai szervezetet és hadjáratokat szervezett, amelyek biztosították a birodalom területi integritását és az adóztatást.
• Nyelv és adminisztráció: az akkád nyelv (ami egy sémi nyelv) szerepe megerősödött a közigazgatásban; a birodalom működtetéséhez használt írásos források és pecséthasználat elterjedtek.
• Kereskedelem és utak: a birodalom egységes politikája és a biztonságos közlekedés hozzájárult a kereskedelem növekedéséhez a Folyamköz és a környező régiók között.

Kultúra, propaganda és mítoszok

Sargon személye körül legendák keletkeztek. Egy ismert anekdota szerint csecsemőként egy kosárba téve a folyóba helyezték, és onnan emelték ki — ez a történet motívuma később több népmesében és vallási legendában is megjelent. Kortárs feliratokban és későbbi másoló feliratokban Sargon nagy győzelmeit, építkezéseit és a birodalom nagyságát hirdette. Címeket viselt, mint például „Akkád királya” és „Sumer és Akkád királya”.

Források és régészeti helyzet

A Sarru-kin (Sargon) név alatt fennmaradt feliratok töredékesek, és a későbbi asszír és babiloni királylisták is idézik tetteit. Agade (Akkad) pontos helye ma sem ismert; a városról csak írásos emlékek maradtak, régészeti bizonyítékokat még nem azonosítottak egyértelműen e névhez kapcsolódóan. A kutatók több lehetséges jelöltet vizsgálnak Észak-Dél-Irak területén, de végleges bizonyíték nem született.

Utóhatás és bukás

Sargon halála után dinasztiája (az akkádok uralma) néhány generációig fennmaradt: utódai között említhetők Rimush és Manishtushu, majd unokája, Naram-Sin, aki tovább bővítette és dicsőítette a birodalmat. Hosszabb távon azonban belső lázadások, helyi ellenségeskedések és külső támadások (például elámi és később guti támadások) hozzájárultak az Akkád Birodalom meggyengüléséhez és összeomlásához a 22–21. század fordulóján (a pontos időpontok a kronológiai különbségek miatt vitatottak).

Örökség

Sargon példája a korai államépítés és a központosított uralom egyik legkorábbi dokumentált esete. A későbbi mezopotámiai birodalmak — asszír és babiloni államok — részben a Sargon által létrehozott intézményektől és ideáktól örököltek elemeket. Neve és tettei évszázadokig hatottak a térség történetírására és mitológiájára.

Tudományos vita

A kutatás folyamatosan vizsgálja Sargon pontos származását, hódításainak kiterjedését és Agade helyét. Mivel a források töredékesek és sok későbbi másolatból ismeretesek, a történészek óvatosan értelmezik a rendelkezésre álló adatokat, és különbséget tesznek a korszakon belüli kortárs feliratok és a későbbi mítoszok között.

Összességében Sargon alakja egyszerre történelmi államférfi és kulturális ikon: uralma fontos lépés volt a régió korai államszerveződésében, és példája az egyik első ismert „birodalom” megteremtésének Mezopotámiában.

Keresés betűvel