Akkád (Agade) – Ókori mezopotámiai város és az első birodalom
Akkád (sumérul: Agade, bibliai neve: Akkád) ókori város volt Mezopotámiában, és az Akkád Birodalom központjaként vált ismertté. Romjait ma még nem azonosították biztosan; a legtöbb feltételezés szerint az Eufrátesz folyó mentén, a folyó lehetséges régi medreinek közelében fekühetett. Az akkád államalakulat a Sumérral folytatott hosszú kulturális és politikai kapcsolat után, valamint az olyan későbbi etnikai alapú birodalmak, Babilónia és Asszíria előtt jött létre, és gyakran tekintik az ókori közel-keleti nagy államformák előfutárának.
Történeti áttekintés
A sumér királylista szerint Akkádot (Agád) Akkádi Sargón építette a Kr. e. 23. században, és az ő nevével kezdődik az a korszak, amelyet gyakran a történelem első valódi birodalmaként említenek. Ugyanakkor korábbi ékírásos feljegyzések és régészeti rétegek arra utalnak, hogy a város már Sargon előtt, a Uruk korszak későbbi szakaszában is létezett, vagyis hosszabb települési kontinuitásról lehet szó.
Alapítás, kormányzás és virágkor
Sargon és utódai idején Akkád lett az birodalom adminisztratív, katonai és vallási központja. Az akkád uralkodók — köztük Naram-Sin és más híres királyok — hatalmas expedíciókat vezettek, központosították az adózást és a hadsereget, valamint saját írásos, emlékművekre és feliratokra hagyott hivatalos dokumentációt. Ez a korszak a keleti mediterrán és az iráni fennsík felé irányuló intenzív kapcsolatok és befolyás időszaka volt.
Helye és régészeti kutatások
A város pontos helye a mai napig vitatott. Több javaslat létezik: egyes kutatók a Bagdad környéki Tell Muhammadot, mások a későbbi Eufrátesz-ágak mentén fekvő tell-településeket tartják lehetséges helyszínnek. A nehézséget az okozza, hogy a folyószabályozások, árvizek és a folyók természetes kanyarulatai az elmúlt évezredekben jelentősen átalakították a tájat, így a felszíni nyomok hiányosak vagy eltűntek.
Kulturális és politikai jelentőség
Akkád szerepe messze túlmutatott egyetlen város státuszán: az akkád nyelv és írás terjedése, az egységes bürokrácia, továbbá a királyok által sugallt egyetemes uralom eszméje nagy hatással volt a későbbi mezopotámiai államokra. Akortárs ékírásos feliratokból és művészeti emlékekből (pl. stílusjegyek a szobrászatban, domborműveken) kiderül, hogy az akkád kultúra erőteljesen formálta a régió politikai és vallási identitását.
Források és mitológiai kapcsolatok
A későbbi írásos források és mítoszok is említik Akkádot. A Biblia például (1Mózes 10:10) említi, hogy a városok között szerepelt Nimród által alapított települések között. Emellett a korai mezopotámiai uralkodók listáinál, amikor magukat "a négy negyed urainak" nevezték, gyakran sorolták fel a Martu, Shubar, Elam és Uri-ki (Uruk) vidékét is, ami a regionális kapcsolatok kiterjedtségére utal.
Bukás és következmények
A város és az akkád állam hanyatlása a Kr. e. 22–21. század fordulóján következett be: a hagyomány szerint a hegyek felől érkező gútai (gutiai) betörések jelentősen meggyengítették a központi hatalmat. A források szerint Akkád mint fővárosaként a birodalom idején i. e. 2300 és 2215 körül volt a legfontosabb, majd a külső támadások és belső válságok miatt elvesztette központosító szerepét. Később a térséget más hatalmak — köztük a sumér Ur III-dinasztia és a későbbi babiloni királyságok — integrálták a saját politikai rendszerükbe.
Összegzés
Akkád történelmi jelentősége abban áll, hogy az ókori Közel-Kelet egyik első központosított birodalmi központja volt, amelynek intézményei, írásos anyagai és művészete meghatározó hatást gyakoroltak a későbbi mezopotámiai civilizációkra. Bár a város pontos régészeti azonosítása még nem történt meg, források és hipotézisek sokasága igazolja, hogy szerepe a régió történetében kiemelkedő volt.
Akkád Birodalom I. Sargon idején
Akkád győzelmi propaganda. Louvre Múzeum, Párizs
Sargon
Sargon számos környező régiót meghódított. Olyan birodalmat hozott létre, amely egészen a Földközi-tengerig és Anatóliáig terjedt, és kiterjesztette uralmát Elámig, valamint egészen Ománig. Ezen a területen 56 évig uralkodott. A kereskedelem kiterjedt az anatóliai ezüstbányáktól az afganisztáni lapis lazulibányákig, a libanoni cédrusokig és az ománi rézig. A sumér és akkádi városállamok megszilárdulása Mezopotámia növekvő gazdasági és politikai hatalmát tükrözte. A birodalom kenyérkosara Észak-Mezopotámia esővel táplált mezőgazdasági rendszere volt, és erődök láncolata épült a birodalmi búzatermelés ellenőrzésére.
A Földközi-tenger partjainál Szargon képeit állították fel győzelmei jeléül, otthon pedig városokat és palotákat építettek a meghódított területek zsákmányából. Elámot és Mezopotámia északi részét (Subartu) is leigázták, és a sumér lázadásokat leverték. A Kánaán elleni hadjáratok és a Gutium királya, Sarlak elleni hadjáratok éveire keltezett szerződéstáblákat találtak.
Akkád nyelv
Az akkád nyelv a sémi nyelvek közé tartozott, és az akkád birodalom idején Mezopotámiában és Elámban is hivatalos nyelvvé vált. Az akkád nyelv évszázadokon át Mezopotámia fő diplomáciai nyelve maradt.
A Kr. e. 3. évezredben a sumérok és az akkádok között bensőséges kulturális szimbiózis alakult ki, amely magában foglalta a széles körű kétnyelvűséget is. Az akkád fokozatosan felváltotta a sumér nyelvet, mint Mezopotámia beszélt nyelvét, valahol a Kr. e. 3. és a Kr. e. 2. évezred fordulója körül (a pontos dátum vitatott), de a sumér nyelvet továbbra is használták szakrális, szertartási, irodalmi és tudományos nyelvként Mezopotámiában egészen a Kr. u. 1. századig.
A birodalom összeomlása
Úgy tűnik, hogy a Sargon által létrehozott birodalom bukása éppoly hirtelen következett be, mint a felemelkedése, és a gutiánus időszakról keveset tudunk. Akkád bukásától kb. i. e. 2083-ig, a sumér reneszánszig kb. Kr. e. 2050-ig sok minden sötét maradt. A közelmúltban felvetették, hogy az akkád korszak végén (és az ókori Egyiptomi Óbirodalomban is) bekövetkezett regionális hanyatlás a gyorsan növekvő szárazsággal és az ókori Közel-Kelet térségében elmaradó esőzésekkel függött össze.
Kérdések és válaszok
K: Hol feküdt Akkád?
V: Akkád Mezopotámiában helyezkedett el.
K: Kik uralkodtak az akkád birodalom fénykorában?
V: Akkádi Szargon uralkodott az akkád birodalom csúcspontján, az i. e. 24-22. században.
K: Mikor omlott össze az akkád birodalom?
V: Az akkád birodalom i. e. 2154-ben omlott össze.
K: Megtalálták-e az akkád birodalom helyét?
V: Nem, az akkád birodalom romjait még nem találták meg, de úgy vélik, hogy az Eufrátesz folyó mentén volt.
K: Akkád volt az első birodalom a történelemben?
V: Akkádot gyakran a történelem első birodalmaként emlegetik a sumér királylista szerint.
K: Akkád városa már Sargon előtt is létezett?
V: Igen, Akkád városa már Sargón előtt is létezett, Uruk királyainak idejében.
K: Ki pusztította el Akkád városát?
V: Akkád városát a gútaiak pusztították el, akik i. e. 2215-ben a hegyek felől támadtak be.
