Agade
Akkád (sumérul: Agade, bibliaiul: Akkád) ókori város volt Mezopotámiában. Az Akkád Birodalom központja volt. Romjait nem találták meg, de úgy vélik, hogy az Eufrátesz folyó mentén feküdt. A birodalom a Sumérral való hosszú kapcsolat után, és az etnikai akkád birodalmak, Babilónia és Asszíria előtt jött létre.
A sumér királylista szerint Akkádot (Agád) Akkádi Sargón építette a Kr. e. 23. században, és gyakran nevezik a történelem első birodalmának. Régebbi ékírásos írásokból azonban ismert, hogy a város már Sargon előtt, Uruk királyainak idejében is létezett. A Biblia szerint (1Mózes 10:10) a Nimród által alapított városok egyike volt. Továbbá a legkorábbi feljegyzésekben, amikor a mezopotámiai királyok elkezdték magukat "a négy negyed urának" nevezni Sumer környékén, ezek a következők voltak felsorolva: Martu, Shubar, Elam és Uri-ki.
A Sargónnal kezdődő akkád birodalom fővárosaként a város i. e. 2300 és 2215 között uralkodott, amikor a hegyek felől betörő gútaiak elpusztították.
Akkád Birodalom I. Sargon idején
Akkád győzelmi propaganda. Louvre Múzeum, Párizs
Sargon
Sargon számos környező régiót meghódított. Olyan birodalmat hozott létre, amely egészen a Földközi-tengerig és Anatóliáig terjedt, és kiterjesztette uralmát Elámig, valamint egészen Ománig. Ezen a területen 56 évig uralkodott. A kereskedelem kiterjedt az anatóliai ezüstbányáktól az afganisztáni lapis lazulibányákig, a libanoni cédrusokig és az ománi rézig. A sumér és akkádi városállamok megszilárdulása Mezopotámia növekvő gazdasági és politikai hatalmát tükrözte. A birodalom kenyérkosara Észak-Mezopotámia esővel táplált mezőgazdasági rendszere volt, és erődök láncolata épült a birodalmi búzatermelés ellenőrzésére.
A Földközi-tenger partjainál Szargon képeit állították fel győzelmei jeléül, otthon pedig városokat és palotákat építettek a meghódított területek zsákmányából. Elámot és Mezopotámia északi részét (Subartu) is leigázták, és a sumér lázadásokat leverték. A Kánaán elleni hadjáratok és a Gutium királya, Sarlak elleni hadjáratok éveire keltezett szerződéstáblákat találtak.
Akkád nyelv
Az akkád nyelv a sémi nyelvek közé tartozott, és az akkád birodalom idején Mezopotámiában és Elámban is hivatalos nyelvvé vált. Az akkád nyelv évszázadokon át Mezopotámia fő diplomáciai nyelve maradt.
A Kr. e. 3. évezredben a sumérok és az akkádok között bensőséges kulturális szimbiózis alakult ki, amely magában foglalta a széles körű kétnyelvűséget is. Az akkád fokozatosan felváltotta a sumér nyelvet, mint Mezopotámia beszélt nyelvét, valahol a Kr. e. 3. és a Kr. e. 2. évezred fordulója körül (a pontos dátum vitatott), de a sumér nyelvet továbbra is használták szakrális, szertartási, irodalmi és tudományos nyelvként Mezopotámiában egészen a Kr. u. 1. századig.
A birodalom összeomlása
Úgy tűnik, hogy a Sargon által létrehozott birodalom bukása éppoly hirtelen következett be, mint a felemelkedése, és a gutiánus időszakról keveset tudunk. Akkád bukásától kb. i. e. 2083-ig, a sumér reneszánszig kb. Kr. e. 2050-ig sok minden sötét maradt. A közelmúltban felvetették, hogy az akkád korszak végén (és az ókori Egyiptomi Óbirodalomban is) bekövetkezett regionális hanyatlás a gyorsan növekvő szárazsággal és az ókori Közel-Kelet térségében elmaradó esőzésekkel függött össze.
Kérdések és válaszok
K: Hol feküdt Akkád?
V: Akkád Mezopotámiában helyezkedett el.
K: Kik uralkodtak az akkád birodalom fénykorában?
V: Akkádi Szargon uralkodott az akkád birodalom csúcspontján, az i. e. 24-22. században.
K: Mikor omlott össze az akkád birodalom?
V: Az akkád birodalom i. e. 2154-ben omlott össze.
K: Megtalálták-e az akkád birodalom helyét?
V: Nem, az akkád birodalom romjait még nem találták meg, de úgy vélik, hogy az Eufrátesz folyó mentén volt.
K: Akkád volt az első birodalom a történelemben?
V: Akkádot gyakran a történelem első birodalmaként emlegetik a sumér királylista szerint.
K: Akkád városa már Sargon előtt is létezett?
V: Igen, Akkád városa már Sargón előtt is létezett, Uruk királyainak idejében.
K: Ki pusztította el Akkád városát?
V: Akkád városát a gútaiak pusztították el, akik i. e. 2215-ben a hegyek felől támadtak be.
