Alþingi (Althing) — Izland parlamentje: a világ legrégebbi törvényhozása
Alþingi (Althing) — Izland nemzeti parlamentje, a világ legrégebbi, 930-ban Thingvellirben alapított törvényhozás. Történelem, választási rendszer és mai szerepe.
Az Althing (izlandiul: Alþingi) Izland nemzeti parlamentje. Ez a világ legrégebbi, ma is létező törvényhozása, amelynek hagyományai egészen 930-ig nyúlnak vissza. A parlamentet 930-ban alapították a mai Þingvellir (magyarul: Thingvellir, "gyülekezési mezők") területén, amely Izland fővárosától, Reykjavíktól kb. 45 kilométerre keletre található. A korai Althingnél a törvényeket szóban hirdették, és a jogot a nevezetes Lögberg (a "törvény sziklája") körül hirdették ki: ekkor alakult meg Izland, mint szervezett közösség.
Történeti áttekintés
Az Althing a középkori izlandi társadalom legfontosabb intézménye volt: itt gyűltek össze a goðák (törzsfők) és a szabad emberek, hogy törvényeket alkossanak, vitákat rendezzenek és ítéleteket hozzanak. A 13. században Izland fokozatosan a Norvég, majd a Dán koronához került, és az Althing befolyása lassan csökkent. 1800-ban a szervezetet hivatalosan feloszlatták, majd 1845-ben Reykjavíkban újraalakult tanácsadó testületként. 1874-ben Izland modern alkotmányt kapott, 1904-ben részleges belső önkormányzat jött létre, 1918-ban a függetlenség egy lépcsőjét (perszonálunió Norvégiával/Dániával) érték el, és végül 1944-ben Izland köztársasággá vált, az Althing pedig ismét teljes jogú törvényhozó testület lett.
Feladatok és szervezet
Ma az Althing a törvényhozás, az államháztartás ellenőrzése és a kormány tevékenységének felügyelete mellett a legfőbb politikai fórum Izlandon. A parlament döntései a törvényhozási folyamat során általában több olvasatban születnek, bizottságok készítik elő a jogszabálytervezeteket, és az országgyűlés plenáris ülésein hozzák meg a végső döntéseket. Az Althing élén a forseti Alþingis (a parlament elnöke, magyarul: házelnök) áll, aki vezeti az üléseket és képviseli a testületet.
Tagok és választási rendszer
Izland hat választókerületre oszlik. Mindegyik választókerület kilenc képviselőt választ, ezen felül országos szinten további kilenc kompenzációs mandátumot osztanak szét a pártok között az arányos képviselet biztosítása érdekében, így a parlament összlétszáma 63 fő. A képviselőket általában négyéves ciklusra választják. A választási rendszer arányos elvekre épül, és gyakran koalíciós kormányok alakulnak, mivel ritkán szerzi meg egy párt az abszolút többséget.
Parlamenti élet és hagyományok
- Ülések: a Parlament állandó üléseket és bizottsági munkát tart; egyes állami ünnepek alkalmával hagyományos rendezvényeket tartanak Þingvellirnél.
- Szimbólumok: Þingvellir nemcsak történelmi jelentőségű hely, hanem 2004 óta az UNESCO világörökség része is, mivel itt hozták létre Európa egyik legrégebbi államalakulatának intézményét.
- Törvényhozási gyakorlat: az Althing a jogalkotás mellett elfogadja az állami költségvetést, ratifikál nemzetközi szerződéseket, és ellenőrzi a végrehajtó hatalmat.
Miért jelentős az Althing?
Az Althing jelentősége több síkon értelmezhető: egyrészt intézményes folytonosságot képvisel, hiszen eredete a 10. századig nyúlik vissza; másrészt fontos szerepet játszott és játszik az izlandi közéletben, a jogrend kialakításában és a nemzeti identitás formálásában. A modern Althing egyszerre őrzi a történelmi hagyományokat és alkalmazkodik a 21. századi parlamenti demokrácia követelményeihez.
Történelem
Az Althing 930 körül alakult, körülbelül 60 évvel azután, hogy az emberek megérkeztek Izland szigetére. Az ország legbefolyásosabb vezetőinek találkozójaként indult. Azért gyűltek össze, hogy törvényeket hozzanak és igazságszolgáltatási kérdésekben döntsenek. Minden szabad ember részt vehetett a gyűléseken, amelyek általában az év fő társadalmi eseményei voltak. A gyűlés központját a lögberg (törvényszikla) képezte, egy szikla, amelyen a gyűlés szónoka ült. Az ő feladata volt, hogy a törvényeket és a határozatokat hangosan elmondja a népnek.
Az Althing legfontosabb csoportja a lögrétta volt. Az ország 36 kerületi vezetőjéből, kilenc további tagból és a házelnökből állt. Ez a csoport hozta a törvényeket és döntött a jogvitákban.
Királyi időszak
A Norvégiával való 1264-es egyesülés után a szónokot két, lögmenn nevű adminisztrátor váltotta fel, akiket a norvég király nevezett ki. A lögrétta megosztotta a törvényhozói hatalmat a királlyal. Az Althing által elfogadott törvényeket a királynak kellett jóváhagynia, és ha a király hozott törvényt, azt az Althingnak is jóvá kellett hagynia.
A 14. században Norvégia és Dánia monarchiája egyesült, és Izlandot Koppenhágából irányították. Ez abszolút monarchiává vált, és az Althing lemondott arról a jogáról, hogy törvényeket alkosson Izland számára. Csak bíróságként szolgált 1800 júniusáig, amikor a király teljesen feloszlatta. Helyére egy három bíróból álló, Reykjavíkban ülésező legfelsőbb bíróság lépett.
Alkotmányos időszak
1843 júliusában a király azt mondta, hogy az Althing újra létrejöhet. A következő évben választásokat tartottak, és az új parlament 1845. július 1-jén ült össze először. Az alkotmányt 1874-ben alkották meg. Ez az Althingnak a koronával közös törvényhozási jogkört biztosított kizárólag Izlandot érintő ügyekben. Az Althing tagjainak számát 36-ra emelte: 30-at választottak, a többi hatot a király nevezte ki.
Izland 1903 októberében kapta meg az önrendelkezést. 1918 decemberében Izland személyi unióba lépett a dán királlyal. Ezt úgy határozták meg, hogy 25 év után az ország dönthetett úgy, hogy kilép az unióból. Az Althing korlátlan törvényhozói hatalmat kapott. A királynak többé nem volt törvényhozói jogköre az országban. Az Althing tagjainak számát 1920-ban 42-re, 1942-ben pedig 52-re emelték.
A nők 1915-ben kapták meg a választójogot. Az első női parlamenti képviselőt 1922-ben választották meg.
Modern időszak
Amikor Dánia 1940. április 9-én Németország megszállta Dániát, az Izlanddal való egyesülés megszűnt. Másnap az Althing az izlandi kabinetre ruházta a végrehajtó hatalmat. A miniszterelnököt államfővé tette. Egy évvel később az Althing régenst nevezett ki a király képviseletére. Ez a tisztség 1944-ig, a dán királlyal fennálló perszonálunió megszűnéséig állt fenn. A mai Izlandi Köztársaságot az Althing 1944. június 17-én Thingvellirben tartott ülésén hozták létre.
A thingvelliri lögberg (törvényszikla) művészi ábrázolása.
Kérdések és válaszok
K: Mi az az althing?
V: Az Althing Izland nemzeti parlamentje.
K: Mikor alapították az Althingot?
V: Az Althingot 930-ban alapították.
K: Hol alapították az Althinget?
V: Az Althingot Thingvellirben alapították, amely Izland fővárosától, Reykjavíktól közel 45 kilométerre keletre fekszik.
K: Mi a jelentősége az Althing megalakulásának az izlandi történelemben?
V: Az Althing megalakulása Izland mint ország kezdetét jelentette.
K: Hány választókerületre oszlik Izland?
V: Izland hat választókerületre oszlik.
K: Hány képviselőt választanak az egyes választókerületekből?
V: Minden választókerület kilenc képviselőt választ.
K: Hogyan osztják el a többi kilenc helyet az Althingban?
V: A többi kilenc helyet az Althingban a pártok között aszerint osztják el, hogy az egész országban hányan szavaztak rájuk.
Keres