Latin zene

Európa befolyása

Európa, és különösen Spanyolország hatása a latin zenére a következő:

1. Zenei jelölés. Ez nem csak azt teszi lehetővé, hogy a zenét minden olyan csoport játszhassa, amelyik szeretné, hanem a zeneszerzőknek is megélhetést biztosít. Ez viszont arra ösztönzi a zenészeket, hogy vegyék a fáradságot a kotta leírására és kiadására. A kiadott kották olyan zenékről is számot adnak, amelyeket már nem játszanak rendszeresen.
2. Európai hangszerek. Minden egyes dél-amerikai és a legtöbb karibi szigeten a spanyol gitár a legelterjedtebb hangszer. Emellett a gitár olyan változatai is elterjedtek, mint a kubai tres és a Puerto Ricó-i quattro. További fontos hangszerek a kornett (később trombita), a zongora, a nagybőgő, a hegedű és más hangszerek.
3. A zeneszerzők, zenészek és énekesek rendszeres oktatása az első kubai katedrálisban (Santiago de Cuba) kezdődött. A szisztematikus oktatás gondolatát ma is széles körben alkalmazzák egyfajta egységesség elérése érdekében, hogy egy zenekar lecserélhessen egy zenészt egy másikra, aki hasonló színvonalon tud teljesíteni.

Afrika hatása

Afrika hatása főként a nagy kontinens yoruba, dahomey és kongó népeinek hatása. Jelentősége egy-egy latin országban az adott országba importált rabszolgák számától függően változik. A rabszolgák felszabadítására a 19. század közepétől a végéig különböző időpontokban került sor. A latin zenében a hatása

1. Ütőhangszerek: a legtöbb ütőhangszer, különösen a dobok. Kubában eredetileg mintegy 100 különböző dobtípus létezett. Ez mára mindössze három, általánosan használatosra hígult le: a kongadobok, a bongók és a timbales. Az első kettő afrikai eredetű. További példák az afrikai ütőhangszerekre a clavés és a shekeres.
   Még fontosabb, hogy szinte minden afro-latin együttesben vagy zenekarban az ütőhangszereknek extra súlyt adnak. Gyakori, hogy egy tíz-tizenkét fős konjuntóban a zenészek fele ütőhangszereken játszik, és még a húros hangszereket is inkább pengetik, mint vonóval pengetik.
2. A zenében és az éneklésben a hívás és a válaszadás egyaránt normális. Híres példa erre a Casablanca című filmben Sam és a zenekar között a Knock On Wood című dalban:
   CALL: Who's got trouble?
   VÁLASZ: Bajban vagyunk!
   CALL: Mennyi baj van?
   Válasz: Túl sok a baj!
3. Ahogyan a spanyolok hozták a katolikus egyházat, úgy hozták a rabszolgák az afrikai vallásokat, amelyek ma különböző neveket viselnek. A santería szó a katolikus szentek és az afrikai szellemek összeolvadását jelenti, így például az afrikai orisha (szellem) Babalú a katolikus szent San Lazaro megfelelője. A jorubai vallást Kubában általában regla de ochának, míg ugyanennek a vallásnak a brazil változatát conbomblé-nak nevezik.
   Ennek a zenére vonatkozó jelentősége az, hogy az ősi vallások nem csupán hiedelmek összessége voltak. Egy bizonytalan világban az élet középpontját jelentették. A rabszolgák magukkal hozták hitüket, táncaikat, zenéjüket, hangszereiket és szertartásaikat. Ahol a gazdáik megengedték, ott reprodukálták a hátrahagyott kultúrát. És ez azóta is táplálja az afro-latin országok könnyűzenéjét.

Az őslakosok hatása

Az Andoktól nyugatra a zene egyértelműen az őslakos indián népek hatása alatt áll. A perui pánsípok és fuvolák jellegzetesek, akárcsak a legnépszerűbb ritmusaik. Ecuadorban előfordulnak a furulya formái, de a zene nagy részét az európai keringő (mint a pasillo) és a Karib-tenger vidékéről származó különböző afro-latin stílusok befolyásolják. Chilében van a cueca, amelyet 1824-ben vezettek be. Ez volt "Chile legnépszerűbb levegője". Ennek ellenére az őslakos indián népek hatása a latin zenére sokkal kevésbé érzékelhető, mint az európai és afrikai zene hatása. Tucatnyi népi ritmus maradt fenn, de általában nem vagy alig volt hatásuk az adott helységen kívül, míg a spanyol és afrikai népek hatása szinte mindenütt megfigyelhető. Még az argentinoknál is, a híres tangó a cinquillo nevű ritmikai eszközt használja. Ez egy szinkópált ritmus, amely hasonló a kubai habanera ritmusához, A szinkópálás és a poliritmika Afrika félreérthetetlen jelei. Az argentinban számos indiai eredetű népdal és ritmus található, de a tangó dominál, a többi ritmus nem.

1970 után az Egyesült Államokban.

Lydia Mendoza (1916-2007) mexikói származású énekesnő volt az első amerikai születésű spanyolajkú, aki spanyol nyelvű dalt vett fel (1928). Az 1900-as évek elején ritka volt a zenét rögzítő spanyolajkúak száma. Az 1960-as években a tejano zene (az Egyesült Államok déli részén, Mexikóban), a spanyol folk (Spanyolországban), a salsa (Puerto Ricóban), a cumbia (Dél-Amerikában) és a bachata (a Dominikai Köztársaságban) voltak a latin zene legnépszerűbb formái abban az időben.

Az 1970-es években a bolero Puerto Ricóban népszerű zenei műfajjá vált. Hector Lavoe puerto ricói énekes lett az egyik fontos zenésze. Az Egyesült Államokban nem kedvelték a spanyol nyelvtudást, és sok spanyol ajkú embert diszkrimináltak a spanyol nyelvtudása miatt. Emiatt sok gyermek és fiatal felnőtt az angol zenét, például a rock and rollt részesítette előnyben, és igyekezett nem beszélni spanyolul az otthonán kívül. Az 1980-as években a latin zene kezdett népszerűvé válni. Az amerikai zenei magazin, a Billboard több latin zenei kategóriát is felvett. Ezek közé tartoznak a Top Latin Albums, a Regional Mexican Albums, a Tropical Albums és a Latin Pop Albums chart. Emiatt a fiatalabb generációk érdeklődni kezdtek a latin zene felvételei iránt. Az 1980-as évek végén azonban a freestyle zene lett a legnépszerűbb latin zenei műfaj. A freestyle zenét ritkán vették fel spanyolul. Ennek oka az volt, hogy abban az időben nem volt népszerű a spanyol nyelvtudás.

Az 1990-es években olyan művészek váltak népszerűvé, mint Selena, Gloria Estefan, Luis Miguel és Thalía. Ők segítették a latin zenét és a latin zene felvételét népszerűvé tenni a kisgyermekek és a felnőttek számára. Selena 1995-ben lett az Egyesült Államok legnépszerűbb latin előadója, amikor 23 évesen meggyilkolták. Ő lett az első és egyetlen latin előadó, aki egy olyan albummal, amely főleg spanyol zenét tartalmazott, a Billboard200-as lista első helyére került. Halála idején Michael Jackson és Janet Jackson versenytársa volt a Dreaming of You (1995) című albumával, amelyből az első évben 3 000 000 példányt adtak el. Enrique Iglesias, Shakira, Marc Anthony, Ricky Martin és Jennifer Lopez az 1990-es évek közepén és végén váltak népszerűvé.

A 2000-es években a latin zenében a zenei eladások csökkenése kezdődött. A tejano zene kezdett népszerűtlenné válni, bár a "tejano zene királynője", Selena 1999-ben a Billboard magazin által az "Évtized legjobb latin előadója" lett. Shakira, Ricky Martin és Jennifer Lopez továbbra is egyre népszerűbbek lettek, és a Billboard 200-as listáján első helyezett kislemezeik és albumaik voltak. Marc Anthony, Aventura, Don Omar és Enrique Iglesias továbbra is népszerű maradt a latin színtéren. A 2010-es években Prince Royce, Pitbull, Romeo Santos és Wisin & Yandel vált népszerűvé ebben az évtizedben. Jennifer Lopez, Ricky Martin és Shakira néhány spanyol kiadvánnyal átlépett az angol zenébe. A 2010-es években a bachata zene Prince Royce és Romeo Santos miatt vált népszerűvé. Míg a 2000-es évek közepétől a reggaeton továbbra is uralta a latin zenei rádiókat. 2012-től Selena továbbra is a legjobban fogyó latin előadó a világszerte eladott 60 000 000 példányával. Jennifer Lopez a második helyen áll 55 000 000 eladott példányszámmal világszerte.