1000 (M) a Gergely-naptárban a 10. század utolsó éve és a december 31-én végződő 1. évezred a keresztény korszakban. Az akkor használt Julián-naptár szerint Kr. u. 1000 szökőév volt, amely hétfőn kezdődött. Az (akkor még nem létező) Gergely-naptár szerint az év egy szerdán kezdődő hétköznapi év lett volna.

Miért különböznek a naptárak?

A Julián-naptár a Római Birodalom korában, Kr. e. 45-től volt használatban; egyszerű szabálya volt, hogy minden négyéves ciklusban egy szökőév van (azaz az év számát négyre osztva maradék nélkül osztható évek szökőévek). Emiatt Kr. u. 1000 is szökőévnek számított a julián számítás szerint. A Gergely-naptár csak 1582-ben lépett életbe, és finomította a szabályt: a százados éveket (100, 200, 300, …) csak akkor tekinti szökőévnek, ha oszthatóak 400-zal is. Ennek következtében a proleptikus (visszamenőleg alkalmazott) Gergely-naptár szerint 1000 nem lett volna szökőév, és ezért más nappal kezdődött volna az év.

Történeti és kulturális jelentőség

A Kr. u. 1000-es év az európai kultúrában és a történelem szemléletében különleges szerepet töltött be: lezárta az első évezredet, és sok helyen millenarista várakozásokat, illetve bizonyos szorongásokat váltott ki az emberekből. Európában ekkor alakultak ki továbbra is a középkori államalakulatok alapjai; például a Kárpát-medencében I. (Szent) István uralkodásának kezdete körülire tehető a magyar államszerveződés konszolidációja (a koronázás időpontja hagyományosan 1000 vagy 1001 köré esik és augusztus 20-án ünnepeljük Szent István napját).

Megjegyzés a római számokról

Ez az év egyike annak a hét évnek, amelyben csak egy római számjegyet használtak: egyetlen karakterrel jelölhetőek a következő évek is. A többi hét a következő: Kr. u. 1 (I), Kr. u. 5 (V), Kr. u. 10 (X), Kr. u. 50 (L), Kr. u. 100 (C), Kr. u. 500 (D) és Kr. u. 1000 (M). A római számok egyszerűsége miatt ezek az évek kitűnnek: mindegyikhez elegendő egyetlen szimbólum (I, V, X, L, C, D, M).

Összefoglaló

  • Kr. u. 1000 a 10. század utolsó éve és az 1. évezred zárónapja a modern évszámozás szerint.
  • A korabeli, ténylegesen használt Julián-naptár szerint szökőév volt, míg a proleptikus Gergely-naptár számítása szerint nem.
  • Az év kulturális szempontból fontos határvonalként, az ezredfordulóként jelent meg a kortárs gondolkodásban, és a középkori államalakulások konszolidációjának időszakához kapcsolódik.