1000
1000 (M) a Gergely-naptárban a 10. század utolsó éve és a december 31-én végződő 1. évezred a keresztény korszakban. Az akkor használt Julián-naptár szerint Kr. u. 1000 szökőév volt, amely hétfőn kezdődött. Az (akkor még nem létező) Gergely-naptár szerint az év egy szerdán kezdődő hétköznapi év lett volna.
Ez egyike annak a hét évnek, amelyben csak egy római számot használtak. A többi hét a következő: Kr. u. 1 (I), Kr. u. 5 (V), Kr. u. 10 (X), Kr. u. 50 (L), Kr. u. 100 (C), Kr. u. 500 (D) és Kr. u. 1000 (M).
Események
- Leif Ericson az első európai, aki Amerikába látogat
- A lőport Kínában találják fel.
- A bangladesi Dakkában kezdődik.
Kérdések és válaszok
K: Melyik év volt az 1000 (M) a Gergely-naptárban?
V: 1000 (M) volt a 10. század utolsó éve és az 1. évezred a keresztény korszakban, amely december 31-én ért véget.
K: A Julián-naptár szerint szökőév volt-e a Kr. u. 1000?
V: Igen, az akkoriban használt Julián-naptár szerint Kr. u. 1000 szökőév volt.
K: Melyik napon kezdődött a Kr. u. 1000?
V: A Julián-naptár szerint a Kr. u. 1000 hétfőn kezdődött.
K: Melyik naptár szerint lett volna Kr. u. 1000 közönséges év?
V: A Gergely-naptárban (amelyet akkoriban még nem találtak fel) az év szerdán kezdődött volna.
K: Hány római számjegyet használtak az 1000 (M) ábrázolására?
V: Csak egy római számjegyet, az "M"-et használták az 1000 jelölésére.
K: Nevezd meg a másik hat olyan évet, amelyekben csak egy római számjegyet használtak.
V: A másik hat évszám, amely csak egy római számjegyet használ, a következő: Kr. u. 1 (I), Kr. u. 5 (V), Kr. u. 10 (X), Kr. u. 50 (L), Kr. u. 100 (C) és Kr. u. 500 (D).
K: Mi a különleges azokban az években, amelyek csak egy római számjegyet használnak?
V: Az egyetlen római számjegyet használó évszámok különlegessége az, hogy úgy tűnik, hogy az évszám utolsó számjegye az 5 többszöröse.
