Szarvasfélék
A szarvasok (egyes és többes számban) a párosujjú patás emlősök egy csoportja. A szarvasfélék családjába tartoznak.
A gímszarvast szarvasbikának vagy baknak, a nőstény szarvast őznek vagy szarvasbaknak, a fiatal szarvast pedig őzbaknak, gidának vagy borjúnak nevezik.
Körülbelül 60 szarvasfaj létezik. Eredetileg az északi féltekén éltek, ma már Európában, Ázsiában, Észak- és Dél-Amerikában őshonosak. Az ember Ausztráliába, Új-Zélandra és Dél-Afrikába is behozta a szarvasokat.
Antlers
Majdnem minden kifejlett szarvasnak van agancsa, kivéve egyet, a víziszarvast, amelynek agyara van. Csak a gímszarvasoknak van agancsa, kivéve a rénszarvasokat (karibu), amelyeknél mindkét nemnek van agancsa. Az agancs lombhullató, és a párzási időszak után lehullik. Az agancsot elsősorban arra használják, hogy a hímek a párzási időszakban a nőstények csoportjaiért harcoljanak.
A pézsmaszarvasoknak (Moschidae család) és a pézsmaszarvasoknak (Tragulidae) nincs agancsa, tehát nem szarvasok. Ezek kérődzők (Ruminantia). Nem állnak közelebbi rokonságban a szarvasokkal, mint bármely más párosujjú patások. Evolúciós történetük nem ismert, és gyakran úgy jellemzik őket, mint "nem igazi szarvasokat".
Behaviour
A szarvasok nem készítenek fészket vagy odút. Az alacsonyan lógó örökzöld ágak alatt találnak biztonságos és kényelmes pihenőhelyet. Közel maradnak ahhoz a helyhez, ahol élelmet találnak. Nyáron füveket, növényeket és gyomokat esznek. Ősszel a gombákat és az apró ágakat szeretik. Télire nem raktározzák el a táplálékot. Ha a hó nem mély, patáikkal fedik fel a mohát és a leveleket. Ha a hó mély, akkor gallyakat és ágakat esznek.
Az őzike tavasszal általában egy vagy két őzgidát szül. Az őzgidák prekoszociálisak, és születésük után azonnal fel tudnak állni, de gyengék. Az őzbak minden egyes őzgidát más-más helyre rejt. A hátukon lévő foltok álcázzák őket.
Az őzeknek sok ragadozójuk van. Farkasok, puma, kutyák és emberek esznek szarvast. Mindig figyelik, hallgatják és szagolják a veszélyt.
Csoportos viselkedés
A költés során derül ki, hogy melyik hím a domináns, és minden sikeres hímnek van egy csoport nősténye. A csoport az őzek születéséig, körülbelül négy-öt hónapig együtt marad. Ezután a csoport felbomolhat, vagy kizárólag nőstényekből álló csoporttá alakulhat. A szarvasok természetüknél fogva gregarius (társas) állatok, és szeretnek együtt élni. Ez segíti a ragadozók elleni védekezésüket. A részletek fajonként eltérőek.
Diéta
Az őzek táplálkoznak, és főként levelekkel táplálkoznak. A szarvasok a könnyen emészthető hajtásokat, fiatal leveleket, friss füveket, puha gallyakat, gyümölcsöket, gombákat és zuzmókat választják. Ez többnyire alacsony rosttartalmú táplálék. A gímszarvasoknak olyan ásványi anyagokra van szükségük, mint a kalcium és a foszfát az agancsuk növekedéséhez.
Evolúció
A szarvasok monofiletikus csoportot alkotnak. Az északi féltekéről származnak, és jóval később érkeztek meg a Gondwana egyes kontinenseire. A gímszarvasok az észak-afrikai Atlasz-hegységben találhatók, és néhány szarvas a Nagy-Amerika-változáson keresztül érkezett Dél-Amerikába.
Észak-Afrika alatt nincsenek szarvasok. Helyüket az ökoszisztémákban az antilopok foglalják el, amelyek a szarvashoz hasonló rést töltenek be. Az antilopok nem monofiletikus csoportot alkotnak. Az antilopfajok több szarvasmarha-csoportból fejlődtek ki, és a konvergens evolúció példáját jelentik.
Taxonómia
A szarvasfélék családjába mintegy 62 faj tartozik.
- Cervidae család
- Hydropotinae alcsalád: Víziszarvasok
- Hydropotes nemzetség
- Víziszarvas, Hydropotes inermis
- Muntiacinae alcsalád: Muntjacs
- Muntiacus nemzetség: Muntjacok
- Elaphodus nemzetség
- Göndörszarvas, Elaphodus cephalophus
- Capreolinae alcsalád: Újvilági szarvasok
- Capreolus nemzetség
- Szarvas, Capreolus capreolus
- Szibériai gímszarvas, Capreolus pygargus
- Odocoileus nemzetség
- Fehérfarkú szarvas, Odocoileus virginianus
- Jávorszarvas, Odocoileus hemionus
- Ozotoceros nemzetség
- Pampaszarvas, Ozotoceros bezoarticus
- Blastocerus nemzetség
- Mocsári szarvas, Blastocerus dichotomus
- Mazama nemzetség: Brocket szarvas
- Pudu nemzetség: Pudú
- Rangifer nemzetség
- Rénszarvas, Rangifer tarandus
- Hippocamelus nemzetség: Andok-szarvas
- Alces nemzetség
- Szarvas, Alces alces
- Cervinae alcsalád: Szarvasok, óvilági szarvasok
- Genus Axis
- Chital, tengely tengely
- Disznószarvas, Axis porcinus
- Bawean szarvas, Axis kuhlii
- Kalamikus szarvas, Axis calamianensis
- Elaphurus nemzetség
- Père David szarvas, Elaphurus davidianus
- Cervus nemzetség
- Vörös szarvas, Cervus elaphus
- Wapiti (szarvas) Cervus canadensis
- Fehér ajkú szarvas, Cervus albirostris
- Sika szarvas, Cervus nippon
- Barasingha, Cervus duvaucelii
- Schomburgk szarvas, Cervus schomburgki †
- Thamin, Cervus eldii
- Szambarszarvas, Cervus unicolor
- Rusa szarvas, Cervus timorensis
- Fülöp-szigeteki szarvas, Cervus mariannus
- Fülöp-szigeteki foltos szarvas, Cervus alfredi
- Dama nemzetség
- Dámszarvas, Dama dama
A jávorszarvas, a legnagyobb szarvas
Egy bébi őzbak, elbújva
Egy fehérfarkú szarvas anya és őzbakja
Nőstény dámszarvas
Az árnyékos területeken nem olyan könnyű észrevenni őket.
Kérdések és válaszok
K: Hogy hívják a szarvasok családját?
V: A szarvasok a szarvasfélék (Cervidae) családjába tartoznak.
K: Hogy hívják a gímszarvasokat?
V: A gímszarvast szarvasnak vagy baknak nevezik.
K: Hogy hívják a nőstény szarvast?
V: A nőstény szarvast szarvasbika vagy őzbak néven ismerik.
K: Hogyan hívják a fiatal szarvast?
V: A fiatal szarvasokat őzgidáknak, gidáknak vagy borjaknak nevezik.
K: Hány szarvasfaj létezik?
V: Körülbelül 60 szarvasfaj létezik.
K: Eredetileg hol éltek a világon?
V: A szarvasok eredetileg az északi féltekén éltek, beleértve Európát, Ázsiát, Észak-Amerikát és Dél-Amerikát.
K: Az ember behozta őket a világ más részeire is? V: Igen, az ember behozta őket más helyekre, például Ausztráliába, Új-Zélandra, Hawaiira és Dél-Afrikába, ahol természetes módon nem fordultak elő.
