Tigriscápa (Galeocerdo cuvier) – leírás, élőhely, táplálkozás
Tigriscápa (Galeocerdo cuvier) leírása, élőhelye és táplálkozása: óriási, 5,5 m-ig nővő ragadozó, világszerte partközeli vizekben él, változatos zsákmánnyal táplálkozik.
A tigriscápa (Galeocerdo cuvier) a rekviemcápák egyik faja, a Galeocerdo nemzetség egyetlen tagja. Ez az egyik legnagyobb ismert cápafaj. Hossza általában 3–4,5 méter között változik, de ritkán előfordulnak nagyobb példányok is; dokumentált rekordok 5,5 méterig (18 láb) és körülbelül 900 kg-os (2000 font) testtömegig terjednek. A tigriscápa a Földközi-tenger kivételével az egész világ part menti mérsékelt és trópusi vizeiben előfordul, és ismert, hogy akár 350 méteres mélységben is úszik. A tigriscápák elsősorban csontos halakkal, rájákkal, tintahalakkal, rákfélékkel, fókákkal és delfinekkel táplálkoznak. A tigriscápa az egyetlen faj a családjában, amely ovovivivaros, és egyszerre 10–82 kölyköt hoz világra.
Külső megjelenés és azonosítás
A tigriscápa robusztus testfelépítésű, széles fejjel és tompa orral. Fogazata erősen fűrészelt, háromszögletű, a hátsó élben apró recék találhatók, ami lehetővé teszi, hogy a kemény, páncélozott zsákmányt – például teknősöket és rákokat – is feldarabolja. Testének oldala fiatalon jellegzetes, függőleges, sötétebb „tigriscsíkokkal” van díszítve, amelyek az életkor előrehaladtával halványulnak. A háti uszony aránylag nagy, a test rövid és erőteljes. Szemei nagyok, érzékszervei fejlettek.
Élőhely és elterjedés
A faj széles geográfiai elterjedésű: trópusi és szubtrópusi tengerparti vizekben található meg világszerte, partközeli öblökben, torkolatokban, korallzátonyok környékén és nyílt tengeri környezetben egyaránt. A fiatal egyedek gyakran sekély, part menti és folyótorkolati területeken tartózkodnak, míg az idősebb példányok kiterjedtebb vándorlásokat végezhetnek a kontinentális self és a mélyebb vizek között.
Táplálkozás és zsákmány
A tigriscápa mindenevő ragadozó és opportunista dögevő: étrendje rendkívül változatos.
- Zsákmányállatok: csontos halak, ráják, tintahalak, rákok, tengeri teknősök, cápák és delfinek.
- Dögevés: nem ritka, hogy elpusztult állatok tetemét is elfogyasztja.
- Különleges táplálék: alkalmanként madarakat, part menti hulladékot vagy emberi eredetű táplálékot is elfogyaszt.
Táplálkozásában fontos szerepet játszanak kiváló érzékszervei: fejlett ampullae of Lorenzini rendszer, a lateral line és jó szaglás segíti a zsákmány felkutatását, még sötétben vagy zavaros vízben is.
Szaporodás és fejlődés
A tigriscápák ovovivivaros szaporodásúak: a megtermékenyített peték a nőstény testében fejlődnek, és élve születnek a fullyak. A vemhességi idő hosszú, körülbelül 14–16 hónapra becsülik. A kölykök száma egy költésben széles skálán mozog (10–82), a kölykök születési mérete általában 60–90 cm között van, és rögtön önállóan kezdenek táplálkozni.
Viselkedés és vándorlás
A tigriscápák magányos életmódot folytatnak, de előfordulhat, hogy adott területeken nagyobb sűrűségben találkoznak, például bőség vagy szaporodási időszakokban. Bizonyos populációk szezonális vándorlásokra hajlamosak, követve a táplálékforrásokat vagy a szaporodási helyeket.
Veszélyeztetettség és emberrel való kapcsolatok
A tigriscápa szerepel az IUCN Vörös listán, és helyenként sebezhetőnek vagy veszélyeztetettnek számít a túlhalászás és a véletlen fogások miatt. Főbb veszélyeztető tényezők:
- célzott halászat és finning (uszonyvadászat),
- veddékhozatal és tengeri élőhelyek pusztulása,
- bycatch (mellékfogás) kereskedelmi halászhálókból.
Emberi támadások tekintetében a tigriscápa gyakran szerepel a statisztikákban; ritkábban, de súlyos sérüléseket is okozhat. Sok esetben azonban a támadások oka az, hogy a cápa összetéveszt valamit (pl. halat vagy delfint), illetve a part menti halászati tevékenység, illetve ételmaradékok növelik az ember–cápa találkozások esélyét. Az óvatosság és a helyi figyelmeztetések betartása jelentősen csökkenti a kockázatot (pl. ne ússzunk alkonyatkor vagy hajnalban, ne viseljünk fényes ékszereket, ne közelítsünk etetett vagy halászó területekhez).
Ökológiai szerep és jelentőség
Mivel csúcsragadozó, a tigriscápa fontos szerepet tölt be a tengeri ökoszisztémákban: szabályozza a zsákmánypopulációk állapotát, és hozzájárul a tengerparti ökoszisztémák egészségéhez. Veszélyeztetettségük visszafordíthatja ezen szerep egyensúlyát, ezért a fenntartható halászat és a védelmi intézkedések kulcsfontosságúak.
Érdekességek
- A tigriscápa neve a jellegzetes csíkozásról kapta, amely különösen a fiatal egyedeken jól látható.
- Rendkívül alkalmazkodó és opportunista táplálkozási viselkedése miatt gyakran találkoznak vele különféle élőhelyeken, a partoktól a nyílt tengerig.
Leírás
A tigriscápa a nevét a fekete foltokról és csíkokról kapta, amelyek a tigrishez hasonlóan végigfutnak a testén. A test elülső része meglehetősen robosztus, de hátul karcsúbbá válik. Nagy, erős feje van, nagy szemekkel és nagyon tompa orral. Az első hátúszó meglehetősen széles, és a mellúszó hátsó részén helyezkedik el. A jóval kisebb második hátúszó a végbéluszony elején helyezkedik el, amely erősen visszahajló. A háton a hátúszók között egy gerinc húzódik.
A tigriscápa állkapcsa nagy, éles fogakkal rendelkezik, amelyek segítségével a cápa könnyedén átvágja a zsákmány húsát és csontjait. Mindegyik fog szélei csipkézettek. A felső és az alsó fogak hasonló alakúak, és az elülső fogak nagyobbak, mint a hátsók.
A tigriscápa hátfelülete a kékeszöldtől a sötétszürkéig vagy feketéig terjedő színű, hasa pedig a sárgásfehértől a tiszta fehérig terjedő színű. A tigriscápa fekete foltjai és csíkjai a fiatal cápákon jobban láthatók, és a cápa érésével egyre halványodnak. A tigriscápa az egyik legnagyobb ismert cápa, általában eléri a 3,25-4,25 méteres hosszúságot, és körülbelül 385-635 kg (850-1400 font) súlyú. Az újszülött tigriscápák hossza 51 és 76 cm (2 és 2,5 láb) között mozog. A hímek 2,3-3 méteren, míg a nőstények 2,5-3,3 méteren válnak ivaréretté. A legnagyobb példányok hossza elérheti az 5,5 métert, súlyuk pedig meghaladja a 900 kg-ot.
Egy tigriscápa állkapcsa
Habitat
A tigriscápa a Földközi-tenger kivételével az egész világ part menti mérsékelt és trópusi vizeiben megtalálható. Az Atlanti-óceán nyugati részén Massachusetts-től Uruguayig, valamint a Mexikói-öbölben, a Bahamákon és a Karib-tengerben fordul elő. Az Atlanti-óceán keleti részén Izlandon és valószínűleg az Egyesült Királyságban (a meleg Golf-áramlat miatt), Marokkóban, a Kanári-szigeteken, valamint Szenegáltól Elefántcsontpartig megtalálható. Az Indiai-óceánban Pakisztánban, Indiában, Srí Lankán, a Maldív-szigeteken, Thaiföldön, Vietnamban és a Vörös-tengertől Dél-Afrikáig megtalálható. A Csendes-óceán nyugati részén megtalálható Dél-Kínában, Japánban, a Fülöp-szigeteken, Indonéziában, Ausztráliában, Új-Zélandon, Új-Kaledóniában, Palaun, a Salamon-szigeteken, a Marshall-szigeteken és Tahitin. A Csendes-óceán keleti részén Hawaiin, a Galapagos-szigeteken és Dél-Kaliforniától Peruig megtalálható.
A tigriscápa sokféle tengeri élőhelyen megtalálható, de általában a tengerparti területek zavaros vizeit kedveli. Gyakran megtalálható a torkolatokban és a kikötőkben is. A nagy szigetláncok és óceáni szigetek körüli sekély területek, beleértve a lagúnákat is, szintén a tigriscápa természetes környezetének részét képezik. A tigriscápa a felszín közelében akár 350 méteres mélységben is megtalálható.
Egy fiatal tigriscápa a Bahamákon
Behaviour
A tigriscápa éjszakai életmódot folytat. Napközben többnyire inaktívak, éjszaka pedig vadásznak. Magányosak, és megtámadhatnak minden cápát vagy embert, aki a közelükbe kerül. A tigriscápa nagyon agresszív tud lenni, és a nagy fehér és a bikacápával együtt az egyik legveszélyesebb cápa az emberre.
Etetés
A tigriscápáknak sokféle zsákmányuk van. Rájákkal, csontos halakkal, delfinekkel, hullákkal, tengeri madarakkal, tengeri teknősökkel, tengeri kígyókkal, rákfélékkel, fókákkal, tintahalakkal és más fajokhoz tartozó kisebb cápákkal táplálkoznak. Egyes tigriscápák gyomrában hajószemetet és autórendszámtáblákat találtak. Felnőtt tigriscápákról az is ismert, hogy fiatal tigriscápákat zsákmányolnak.
Az egyik nagytestű nőstény, amelyet a Vörös-tengerben, az Akabai-öböl északi végénél fogtak ki, két üres konzervdobozt, egy műanyag palackot, két zsák zsákvásznat, egy tintahalat és egy 20 cm hosszú halat találtak a gyomrában. Sok kikötőkben kifogott tigriscápánál is találtak már szemetet a gyomrában.
A tigriscápák a sötétben is képesek megtalálni a táplálékot, mivel érzékelik a zsákmányuk által a vízben keltett rezgéseket, valamint fokozott látásuknak köszönhetően.
Szaporítás
A tigriscápa esetében az ivarérettség a mérettől, nem pedig az életkortól függ. A hímek 2,3-3 méteren, míg a nőstények 2,5-3,3 méteren válnak ivaréretté.t A tigriscápák ovovivivarárisak, és a nőstények csak 3 évente egyszer párosodnak. A párzási időszak időpontja a helytől függ. Az északi féltekén a párzási időszak márciustól májusig tart, a déli féltekén pedig novembertől januárig. A vemhesség akár 16 hónapig is eltarthat, és a nőstények egyszerre 10-82 kölyköt hozhatnak világra. A tigriscápák átlagos élettartama a természetben 12 év.
Emberi kölcsönhatások
A tigriscápa a második helyen áll az emberre irányuló, feljegyzett támadások számát tekintve, a nagy fehér cápa az első. Szerencsére azonban a támadások ritkák. Hawaiin, bár a tigriscápák az 1990-es években több halálesetért is felelősek voltak, évente átlagosan egy cápatámadás történik.
A kereskedelmi és rekreációs célú halászat miatt a tigriscápa állománya elterjedési területének egyes részein csökkent. Sok cápafajhoz hasonlóan a tigriscápa uszonyát is nagy becsben tartják Ázsiában a cápauszonyleves készítéséhez. Húsát az emberek is fogyasztják, bőréből bőrt készítenek, máját pedig A-vitaminforrásként használják. Szerencsére ez a faj elég gyorsan növekszik, és nagyszámú utódot hoz világra, így a tigriscápát nem fenyegeti valódi veszély. Azokon a területeken, ahol a halászat miatt csökkent a felnőtt egyedek száma, a fiatal tigriscápák is gyakrabban fordulnak elő, mivel a felnőtt egyedek kevésbé ragadoznak. Mindazonáltal, mivel a cápauszonyok iránti kereslet egyre nő, aggodalomra ad okot, hogy ez a jövőben komoly hatással lehet erre a fajra. A tigriscápát az IUCN a közel veszélyeztetett fajok közé sorolja.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a tigriscápa?
V: A tigriscápa a rekviemcápák egyik faja és a Galeocerdo nemzetség egyetlen tagja.
K: Mekkora a tigriscápa mérete?
V: A tigriscápa az egyik legnagyobb ismert cápafaj, hossza eléri az 5,5 métert, súlya pedig meghaladja a 900 kg-ot.
K: Hol található meg a tigriscápa?
V: A tigriscápa a Földközi-tenger kivételével az egész világ part menti mérsékelt és trópusi vizeiben megtalálható.
K: Milyen mélyen tud úszni a tigriscápa?
V: A tigriscápákról ismert, hogy akár 350 méteres mélységben is úsznak.
K: Mivel táplálkoznak a tigriscápák?
V: A tigriscápák elsősorban csontos halakkal, rájákkal, tintahalakkal, rákfélékkel, fókákkal és delfinekkel táplálkoznak.
K: A tigriscápa ovoviviparos?
V: Igen, a tigriscápa ovoviviparos, ami azt jelenti, hogy a nőstény testében lévő petékből fejlődő, élő ivadékokat hoz világra. Egyszerre 10-82 kölyköt hozhatnak világra.
K: Mi az egyedi a tigriscápák családjában?
V: A tigriscápa az egyetlen faj a családjában, amely ovoviviparos.
Keres