Állatfarm – George Orwell politikai allegóriája és szatírája (1945)

A Manor Farmot Jones úr, egy kegyetlen és részeges farmer vezeti. Egy nap az állatok összegyűlnek egy gyűlésre, hogy meghallgassák Old Major-t, a bölcs öreg disznót. Old Major beszédet tart, amelyben felszólítja az állatokat, hogy lázadjanak fel a gazdájuk ellen. Az állatok nagyon lelkesek az ötletért. Néhány nappal később az öreg őrnagy meghal. A disznók, akik a legintelligensebb állatok, lázadást terveznek. Hógolyó és Napóleon vezetésével.

Körülbelül három hónappal később az állatok fellázadnak Jones úr ellen, és átveszik a farmot. A farm nevét "Állatfarm"-ra változtatják. Úgy döntenek, hogy a farmot ezentúl csak állatok fogják uralni, és a rendszert "animalizmusnak" nevezik. Hét parancsolatot írnak, melyek közül a legfontosabb: "Minden állat egyenlő". "Négy láb jó, két láb rossz" - ez lesz a birkák népszerű éneke. Jones úr és barátai megtámadják a farmot, hogy megpróbálják visszavenni, de a "csata a tehénistállóban" az állatok elűzik őket. Jones úr elmenekül, és soha többé nem tér vissza.

Hógolyó és Napóleon összevesznek egymással, mivel eltérő elképzeléseik vannak arról, hogyan kellene vezetni az Állatfarmot. Hógolyó bejelenti, hogy szélmalmot akar építeni, de Napóleon nem ért egyet. Napóleon kilenc kölyökkutyát nevel, akikből gonosz kutyák lesznek, akik őt szolgálják. Amikor a kutyák kifejlődnek, arra használja őket, hogy elkergesse Hógolyót a farmról. Átveszi az irányítást, és egyedül (diktátorként) uralkodik a farmon. Napóleon a kutyákat arra használja, hogy megöljenek minden állatot, amelyik nem ért vele egyet, miközben egy Squealer nevű disznó folyamatosan azt mondja az állatoknak, hogy minden rendben van, és hogy Napóleont kell támogatniuk.

Napóleon meggondolja magát, és úgy dönt, hogy szélmalmot épít, és úgy tesz, mintha végig az ő ötlete lett volna. Az első szélmalom, amit építenek, összeomlik. Napóleon ezt (és más problémákat is) Hógolyóra hárít. Azt állítja, hogy Hógolyó az Állatfarm körül ólálkodik és mindent tönkretesz. Sok állatot megölnek, mert "Hógolyóval érintkeztek". Napóleon elkezd kint emberekkel dolgozni, pedig ez korábban tilos volt. Az egyikük a szomszédjuk, egy Frederick úr nevű farmer. Ő hoz egy csapat embert, akik megszállják a farmot és elpusztítják a második szélmalmot. Az állatok a "Szélmalom csatájában" nagy küzdelem árán visszavágnak nekik.

Miközben az állatok egy harmadik szélmalmot építenek, Boxer, a legerősebb lovuk öregségére elveszti erejét, és összeesik. Napóleon levágásra küldi, pedig Boxer a barátja volt. A disznók továbbra is együtt dolgoznak az emberekkel, és elkezdenek úgy viselkedni, mint ők, például a tanyán laknak, és két lábon járnak. Új éneket tanítanak a birkáknak: "Négy láb jó, két láb jobb". A parancsolatokat felváltja a "Minden állat egyenlő, de néhány állat egyenlőbb, mint a többi". Végül a többi állat végignézi, ahogy a disznók beszélgetnek egy csapat emberrel, és úgy döntenek, hogy nem tudják megmondani, melyikük melyik.

George Orwell, aki szocialista volt, és ellenezte a diktatúrát (egy személy uralma). Különösen nem szerette Joszif Sztálin kommunista kormányát a Szovjetunióban. Orwell 1936-ban és 1937-ben harcolt a spanyol polgárháborúban. Végignézte, ahogy a demokratikus baloldali lázadókat kiszorították a szovjetbarát kommunista lázadók. Az Állatfarm 1947-es ukrán fordításának bevezetőjében Orwell azt mondta, hogy azért írta a művet, mert szerette volna lerombolni az általa "szovjet mítosznak" nevezett mítoszt.

Orwell azt is mondta, hogy az ötletet egy fiatal fiútól kapta, aki egy nagy szekérlovat ostorozott. Kifejtette: "Az jutott eszembe, hogy ha csak az ilyen állatok tudatosítanák (tudnák) erejüket, nem lenne hatalmunk felettük, és hogy az emberek ugyanúgy kihasználják (rosszul használják) az állatokat, mint ahogy a gazdagok kihasználják a proletariátust (a szegényeket, az alsóbb osztálybelieket)".

A könyvben sok olyan szereplő van, akik valós személyekről mintázódtak. Csoportosítva vannak disznók, lovak, emberek és egyéb állatok.

• Old Major - Egy öreg, díjnyertes disznó. Ő az, aki az összes állatot arra ösztönzi, hogy lázadjanak az emberek ellen. A karakter Karl Marx és Vlagyimir Lenin, az orosz forradalom kommunista vezetője alapján készült.
• Napóleon - Egy nagytestű vaddisznó (hím disznó), aki először Hógolyóval együtt vezeti a forradalmat, majd magához ragadja a hatalmat. Ő a történet fő gonosztevője. A karaktert Joszif Sztálinról mintázták. Nevét Napóleonról kapta, aki megdöntötte a francia forradalom kormányát.
• Hógolyó - Ő a disznó, aki a forradalom egyik korai vezetője. Népszerű a többi állat körében, és tisztességes hellyé akarja tenni az Állatfarmot. Őt főleg Leó Trockijról mintázták, bár Orwell azt mondta, hogy nem volt Trockij támogatója. Van néhány Lenintől átvett tulajdonsága is. Napóleon később mindenért, ami rosszul megy, Hógolyót okolja.
• Squealer - Napóleon szónokaként szolgál. Ő győzi meg a többi állatot, hogy támogassák Napóleont, bármennyire is rosszul uralkodik. Hazudik, kiforgatja az igazságot, és kihasználja az állatok rossz emlékezetét. Ő képviseli a "propagandát", ami olyan híradásokat és művészeti alkotásokat jelent, amelyek célja, hogy az emberek támogassanak valamit.
• Minimus - Egy költő, aki az Állatfarm második és harmadik nemzeti himnuszát írja, miután az "Angliai állatok" betiltásra került. Napóleont dicsőítő verseket és dalokat alkot.

Lovak

• Boxer - Hűséges és odaadó kocsiló. Az állatok közül ő a legerősebb munkás. Hűséges Napóleonhoz, aki később elárulja őt. Ő és társa, Clover a munkásosztályt képviselik az orosz forradalom idején.
• Clover - Egy középkorúsághoz közeledő, anyás kanca. Boxer társa, és gondoskodik róla. Boxerhez hasonlóan ő is kocsilóként dolgozik a Manor Farmon. A könyv során kétségei támadnak a disznók viselkedésével kapcsolatban, de inkább azt feltételezi, hogy nem jól emlékszik a dolgokra. Később rájön a helyzetre, de nem elég okos ahhoz, hogy kifejezze magát. Ő képviseli a művelt munkásosztályt.
• Mollie - Bolondos, csinos és hiú fiatal fehér kanca. Annyira szereti a cukrot, hogy amikor betiltják a cukorevést, ő csempészik be a farmra. Amikor ez kiderül, elmegy egy másik farmra. A karakter az orosz forradalom idején a burzsoáziát (felsőbb osztály) képviseli, akik elégedettek voltak a II. Miklós cár uralma alatti életükkel, és a forradalom után többnyire elmenekültek az országból.

Emberek

• Mr. Jones - A Manor Farm gazdálkodója. Az állatok fellázadnak ellene, mert nem eteti és nem gondoskodik róluk, ezért megkorbácsolja őket. II. Miklós cárról mintázzák.
• Pilkington úr - A szomszédos Foxwood nevű nagy farm gazdája. Ő és farmja az Egyesült Államokat képviseli. Őt és Napóleont vitatkozni látjuk a történet végén, ami a hidegháború kezdetét jelképezi.
• Frederick úr - A Pinchfield, egy kis, de jól karbantartott szomszédos farm tulajdonosa. Rövid időre szövetségre lép Napóleonnal, de becsapja az állatokat, később pedig megszállja őket. Adolf Hitlerre utal.

Egyéb állatok

• Benjamin - Egy öreg szamár. Rossz természetű, de nagyon okos, és a lovak barátja. Úgy gondolják, hogy ő képviseli az idősebb generációt - elég bölcs ahhoz, hogy átlásson a disznók hazugságain, de nem hajlandó szembeszállni velük.
• Mózes - Egy öreg holló, aki időnként ellátogat a farmra. Mesél az állatoknak egy mennyei helyről a felhők felett, a Cukorkás-hegyről, ahová szerinte minden állat eljut, ha meghal, de csak akkor, ha keményen dolgoznak. Úgy gondolják, hogy Mózes az akkori Oroszországban az egyházat (vagy vallási közösséget) képviseli.
• Muriel - Egy bölcs öreg kecske, aki a farm összes állatával barátkozik.
• Bluebell és Jessie - Egy párosított kutyapár. Kölykeiket Napóleon születésükkor elveszi tőlük.
• A juhok - A juhokról azt mondják, hogy a legostobább állatok. Vakon követik Napóleont, és olyan jelszavakat skandálnak, mint "Négy láb jó, két láb rossz". Néha Napóleon ráveszi a birkákat, hogy kántáljanak, hogy az emberek ne beszéljenek, ezt a trükköt Sztálin is alkalmazta néha.
• A tyúkok - A tyúkok az elsők között lázadnak Napóleon ellen.
• A kutyák - Napóleon kilenc kiskutyát nevel, hogy testőrei és titkosrendőrsége legyenek. Csak Napóleont szolgálják, és mindenkit megölnek, aki ellene van.
• A tehenek - Tejüket ellopják a disznók, akik megtanulják fejni őket. Minden nap belekeverik a disznók ételébe, miközben a többi állat nem kaphat belőle.
• A macska - A macska soha nem dolgozik, de megbocsátanak neki, mert a kifogásai olyan meggyőzőek. Nem érdekli a gazdaság politikája.

Az állatizmus a Manor Farm haszonállatai által osztott hiedelemrendszer. A cél az, hogy a tanyasi állatok valódi állatokként viselkedjenek, és ne az emberi lények nyomdokaiba lépjenek. Ezért minden emberi viselkedést az animalizmus szellemiségével ellentétesnek tekintenek.

Beasts of England

A "Beasts of England" című dal szerepel a történetben. A dallam állítólag "a La Cucaracha és az Oh, My Darling Clementine keresztezése". Az öreg Major egy korai jelenetben megtanítja a dalt az állatoknak, és az nagyon népszerűvé válik. Ez lesz az Állatfarm első nemzeti himnusza. Később Napóleon új himnuszt rendel el, olyan szöveggel, amely őt dicsőíti.

Parancsolatok

Ezek a disznók által lefektetett eredeti parancsolatok.

1. Ami két lábon jár, az ellenség.
2. Ami négy lábon jár, vagy szárnyai vannak, az a barátunk.
3. Egyetlen állat sem viselhet ruhát.
4. Egy állat sem alhat ágyban.
5. Egyetlen állat sem ihat alkoholt.
6. Egyetlen állat sem ölhet meg más állatot.
7. Minden állat egyenlő.

A birkáknak, akikről azt mondják, hogy ostobák, inkább a "Négy láb jó, két láb rossz" éneket tanítják. Napóleon néha ráveszi a birkákat, hogy ezt kántálják, amikor azt akarja, hogy az állatok ne beszéljenek.

A történet előrehaladtával a disznók elkezdik megváltoztatni a parancsolatokat. Például "Egy állat se igyon alkoholt" átváltozik "Egy állat se igyon alkoholt mértéktelenül". A történet végére az összes parancsolatot eltörlik, kivéve a "Minden állat egyenlő" parancsolatot, amely "Minden állat egyenlő, de néhány állat egyenlőbb, mint a többi" parancsolatra változik. Eközben a birkák éneke "Négy láb jó, két láb jobb" szövegrészre változott.