Szocializmus
A szocializmus egy gazdasági és politikai rendszer. A társadalomszervezés gazdasági elmélete. Úgy véli, hogy a javak előállításának, mozgatásának és kereskedelmének eszközeit a munkásoknak kell birtokolniuk vagy ellenőrizniük. Ez azt jelenti, hogy a megtermelt pénz a dolgokat előállító embereké, nem pedig magántulajdonosok egy csoportjáé. Az ilyen típusú rendszerrel egyetértő embereket szocialistáknak nevezik.
A szocialisták kétféleképpen birtokolhatják a vagyonszerzés eszközeit: a munkások nevében az állam, vagy a munkások tulajdonában lévő szövetkezetek. A szocialisták hisznek abban, hogy a társadalomban minden az emberek és a polgárok együttműködése révén jön létre.
New Harmony, a Robert Owen által bemutatott modellközösség, 1838
A szocializmus formái
Sokféle szocializmus létezik. Minden típusban, legalábbis elvileg, a munkásoké a termelési eszközök. A különböző fajták közötti fő különbségek a szabad piac szerepében (piaci tervezés), a termelési eszközök ellenőrzésének módjában, a munkások irányításának szerepében, valamint a kormány szerepében a gazdaságban.
Kollektivizálás
A szocializmus egy másik fajtája a "kollektivizálás". Ebben a rendszerben a pénzt és a javakat egyenlőbben osztják el az emberek között, a kormány ellenőrzése mellett. Elméletileg ez a rendszer azt eredményezi, hogy az osztályok közötti szakadék kisebb lesz, az állam segíti a nemzet legszegényebbjeit, míg a leggazdagabbak magasabb adókba és gazdasági korlátozásokba egyeznek bele.
A kommunizmus mint cél
Egyes szocialisták úgy vélik, hogy a szocializmus egy szerintük fejlettebb rendszerré fog fejlődni: kommunizmussá, amelyben nincs állam, pénz és társadalmi osztályok. A []marxista elméletben a szocializmus egy átmeneti társadalmi állapot a kapitalizmus és a kommunizmus között, bár egyes szocialistáknak nem áll szándékukban a kommunizmusba való átmenet. . []
Sokan ezeket a gazdasági elméleteket "kommunizmusnak" nevezik, amikor az orosz bolsevik párt marxista és leninista eszméit és meggyőződését értik alatta. Marx úgy vélte, hogy a kapitalizmus a feudalizmus gazdasági és politikai rendszerét követi. Azt is hitte, hogy a kapitalizmus sok emberrel igazságtalanul bánik, és hogy ezek az emberek végül fellázadnak, és áttérnek a szocializmusra. Azt is gondolta, hogy a szocializmus egy újabb híd lehet a kommunizmushoz vezető úton. A "kommunista" kifejezést azonban sokan tévesen pejoratív sértésként használják a szocialista államra. Mások ezt "államszocializmusnak" nevezik, hogy megkülönböztessék a kommunista céltól, amelynek nincs szüksége államra vagy bármilyen kormányzati formára. A nem kommunisták számára a "szocializmus" szót ma már leginkább azokra a kísérletekre használják, amelyek egy demokratikus államban próbálnak közelíteni ehhez a célhoz.
Demokratikus szocializmus
A demokratikus szocializmus a szocializmusnak a demokrácia révén megvalósuló fajtája. A demokratikus szocializmus fő módszere a társadalom megváltoztatása lassú reformokkal, nem pedig gyors forradalommal. A demokratikus szocializmus általában a szociáldemokráciához hasonlóan fokozatosan akarja megreformálni a kapitalizmust, de ezek a reformok nem állnak le addig, amíg nincs több kiszolgálandó tőke. A demokratikus szocializmus általában azt is magával vonja, hogy minden vállalkozás munkástulajdonú szövetkezetként működjön.
Szociáldemokrácia
A szociáldemokrácia egyfajta kapitalizmus, amely a szocializmus és a kapitalizmus egyes részeit próbálja keverni. Nem a szocializmus egyik formája, de egyes eszméi közösek vele. Ebben a rendszerben, annak ellenére, hogy továbbra is létezik magántulajdon, a kormány pénzt vesz el a gazdagoktól, és a szegényeknek adja, hogy csökkentse az egyenlőtlenségeket, általában szociális programok formájában. Bár a szociáldemokrácia és a szocializmus szándékai hasonlóak vagy közösek lehetnek, a szociáldemokrácia a kapitalista rendszert megtartja, és kissé megreformálja. A szocializmus a kapitalista rendszer teljes felszámolását jelentené. A szociáldemokráciát gyakran összekeverik a demokratikus szocializmussal a hasonló elnevezések és az azonos rövid távú célok miatt. A legnagyobb különbség az, hogy a szociáldemokraták abba akarják hagyni a kapitalizmus reformját, amikor úgy gondolják, hogy a reformjaik elég jók, a demokratikus szocialisták viszont addig nem állnak le, amíg a kapitalizmus el nem tűnik. Néhány példa a szociáldemokráciákra a skandináv országok.
A szociáldemokráciákban egyes szolgáltatásokat és iparágakat támogatnak (pénzzel segítik működésüket), vagy részben a kormány irányítja őket, vagy mindkettő. Például az oktatás, az egészségügy, a lakhatás, a közműszolgáltatók és a tömegközlekedés olyan iparágak, amelyek egy szociáldemokráciában a kormány tulajdonában/támogatásában lehetnek. Az ezekben az iparágakban dolgozó embereket többnyire a kormány fizeti, az emberek által adóként befizetett pénzből. Az erős jóléti rendszer a szociáldemokrácia kulcsa.
Egyéb
Sok ország másként látja a szocializmust. A Szocialista Internacionálé egy olyan szervezet, amely a szocialista eszmék előmozdításának ügyét tűzte ki célul, és számos szocialista párttal, különösen a szociáldemokrata pártokkal áll kapcsolatban.
Történelem
Egy walesi, Robert Owen volt az első szocialista. Követői 1841-ben kezdték magukat szocialistáknak nevezni. A mai napig őt tartják a brit szövetkezeti mozgalom úttörőjének. Azt mondta, hogy a munkásoknak kellene birtokolniuk azokat a vállalatokat, amelyeknek dolgoznak. A munkások aztán a nyereséget egymás között osztanák meg. A skóciai New Lanarkban új mintagyárat hozott létre.
Karl Marx a szocializmus és a kommunizmus elméletének legismertebb megalkotója. A kapitalizmusról, a szocializmusról és a kommunizmusról írt könyvet "A szociális gazdaság kritikája" címmel. Friedrich Engels társszerzője volt a könyvnek, és ő fizette Marx munkájának és kutatásainak nagy részét.
A 19. században és a 20. század elején számos szocialista politikai párt alakult. A baloldali politikai pártok többnyire újabbak, mint a jobboldaliak. []
Kapcsolódó oldalak
