Vlagyimir Lenin

·         1 Korai életút

·         2 A forradalom előtt

·         3 1917

·         4 Teljesítményben

·         5 utolsó év

·         6 Hagyaték

·         7 Hivatkozások

A forradalom előtt

Miközben Szentpéterváron jogot tanult, megismerkedett Karl Marx és Friedrich Engels írásaival, akik mindketten németországi filozófusok voltak. Karl Marx gondolatait marxizmusnak nevezték. A marxizmusról úgy beszélni vagy írni, mintha az jó dolog lenne, Oroszországban illegális volt, Lenint ezért letartóztatták és szibériai börtönbe küldték. Ez a büntetés azért volt kemény, mert Szibéria arról ismert, hogy nagyon hideg és elszigetelt, és szinte lehetetlen onnan megszökni.

1898 júliusában, amikor még Szibériában tartózkodott, Lenin feleségül vette Nagyezsda Krupszkaját. 1899-ben könyvet írt A kapitalizmus fejlődése Oroszországban címmel. 1900-ban Lenint kiengedték a börtönből, és hazatérhetett. Ezután beutazta Európát. Marxista újságot kezdett kiadni Iszkra címmel, ami oroszul szikrát vagy villámot jelent. Az Orosz Szociáldemokrata Munkáspárt (RSDLP) fontos tagja lett.

1903-ban Lenin súlyos vitába keveredett a párt egy másik vezetőjével, Julius Martovval, ami kettészakította a pártot. Lenin azonnal meg akarta teremteni a szocializmust, ahelyett, hogy először a kapitalizmust hozta volna létre, és csak utána ment volna át a szocializmusra. Martov nem értett egyet, ő ragaszkodni akart a klasszikus marxista elképzeléshez, miszerint a szocializmus eléréséhez először a kapitalizmuson kell keresztülmenni. A Martovval egyetértő embereket mensevikeknek (azaz "kisebbségnek") nevezték. A Leninnel egyetértő embereket bolsevikoknak ("a többség") nevezték.

1907-ben ismét beutazta Európát, és számos szocialista gyűlésre és rendezvényre látogatott el. Az első világháború alatt olyan európai nagyvárosokban élt, mint London, Párizs és Genf. A háború kezdetén a Második Internacionálé nevű nagy baloldali találkozón a bolsevikok is részt vettek. A találkozó akkor zárult be, amikor sok csoport vitatkozott arról, hogy támogassák-e a háborút vagy sem. Lenin és a bolsevikok azon kevés csoport egyike voltak, akik marxista eszméik miatt ellenezték a háborút.

1917

Miután II. Miklós cár a februári forradalom idején lemondott a trónról, Lenin visszatért Oroszországba, ahol továbbra is nagyon fontos bolsevik vezető volt. Azt írta, hogy forradalmat akart a hétköznapi munkások által, hogy megdöntsék a II. Miklóst leváltó kormányt.

1917-ben a jobboldali Kadétok és az Okhrana (titkosrendőrség) elemei azt híresztelték, hogy Lenin pénzt kapott a németektől, mert azok különvonattal küldték őt Németországon keresztül Oroszországba. Ez rossz fényt vethetett rá, mert sok orosz halt meg a háborúban Németország ellen harcolva. A júliusi napok után, a petrográdi népfelkelés után, amelyet az orosz Ideiglenes Kormány levert, elhagyta Oroszországot, és Finnországba ment, ahol el tudott rejtőzni, és folytatni tudta a kommunizmusról szóló munkáját.

1917 októberében a bolsevikok Lenin és Trockij vezetésével a Petrográdi Szovjet és más szovjetek élén Oroszország-szerte forradalmat indítottak Kerenski kormánya ellen, amelyet októberi forradalomnak neveztek el. Győztek, és bejelentették, hogy Oroszország szocialista ország. Novemberben Lenint választották meg vezetőjévé.

Teljesítményben

Mivel Lenin az első világháború végét akarta Oroszországban, 1918 februárjában aláírta Németországgal a breszt-litovszki szerződést. Bár a szerződés véget vetett a német támadásnak, Oroszország nagy mennyiségű földet veszített, amelyet mezőgazdasági művelésre használt.

A szerződés Németország többi ellenségét is feldühítette, és a cárt vagy Kerenszkij kormányát támogató oroszokkal együtt megtámadták Oroszországot. Lenin szabályokat hozott, hogy a lehető legtöbb élelmiszert kell adni a bolsevik katonáknak az új orosz Vörös Hadseregben. Ez azt jelentette, hogy megnyerték a háborút, de az egyszerű emberek éheztek, és sokan éhen vagy betegségben haltak.

A háború után Lenin bevezette az Új Gazdaságpolitikát, hogy megpróbálja jobbá tenni az ország helyzetét, és a kapitalizmusból a szocializmus felé mozduljon el. Néhány magánvállalkozás továbbra is engedélyezett volt, de nem sok. Az üzletemberek, akiket nepmeneknek neveztek, csak kisebb iparágak tulajdonosaivá válhattak, gyáraké nem. A gyárak és a nagyipar köztulajdonná váltak, és a munkások tulajdonába kerültek.

Vlagyimir Lenin (balra) és Joszif Sztálin

Végső évek

Egy Fanny Kaplan nevű nő lelőtte Lenint, miközben az hivatalos látogatáson volt. Nem találta el a fejét, helyette a golyó a nyakába fúródott. Mivel attól félt, hogy politikai ellenzékiek megölik, nem volt hajlandó eltávolíttatni a golyót, amíg nem találnak egy garantáltan kommunista orvost. A kezelés közvetlen megtagadásának eredményeként a golyót soha nem távolították el, és gyakran hivatkoznak rá, mint az 1922 májusában és decemberében bekövetkezett agyvérzésének okára (mindkettőből felépült). 1923 márciusában egy agyvérzés megbénította és beszédképtelenné tette, 1924 januárjában pedig egy agyvérzés végzett vele. Közvetlenül halála előtt Lenin meg akart szabadulni Sztálintól, mert szerinte veszélyes volt az országra és a kormányra.

Lenin egyik utolsó fényképe: 1923

Legacy

Szentpétervár városát 1914-ben a cár átnevezte Petrográdra, de 1924-ben Lenin emlékére átnevezték Leningrádra. Amikor a Szovjetunió 1991-ben összeomlott, Leningrádot ismét Szentpétervárnak nevezték el, ami a mai napig megmaradt.

Lenin halála előtt azt mondta, hogy az édesanyja mellé szeretne temetkezni. Amikor meghalt, Sztálin megengedte az oroszországiaknak, hogy megnézzék a holttestét. Mivel az emberek folyamatosan jöttek, úgy döntöttek, hogy nem temetik el, és helyette megőrizték a testét. A moszkvai Vörös téren egy épületet építettek a holttest fölé, hogy az emberek láthassák. Ezt hívják Lenin mauzóleumnak. Ma is sok orosz és turista jár oda, hogy megnézze a holttestét.