Francia konyhaművészet
A francia ételek egész Európában befolyásolták a főzés stílusát, és séfjei a világ éttermeiben dolgoznak.
A modern haute cuisine gyökerei olyan szakácsoknál vannak, mint La Varenne (1615-1678) és Napóleon neves szakácsa, Marie-Antoine Carême (1784-1833). Ezek a szakácsok a középkori ételekhez képest könnyedebb étkezési stílust fejlesztettek ki. Kevesebb fűszert, több fűszernövényt és krémes összetevőket használtak.
Feltalálták az olyan tipikus alapanyagokat, mint a roux és a halászlé, valamint olyan technikákat, mint a pácolás, és olyan ételeket, mint a ragu. Carême szakértő pâtissier (tésztakészítő) volt, és ez a francia konyhára máig jellemző. Kifejlesztette az alapvető mártásokat, az "anyamártásokat"; több mint száz mártás volt a repertoárjában, amelyek a féltucatnyi anyamártáson alapultak.
A francia konyhát a 20. században Georges Auguste Escoffier (1846-1935) vezette be. Ő volt a szervezés zsenije. Kitalálta, hogyan kell működtetni a nagy éttermeket, mint egy nagy szállodát vagy egy palotát: hogyan kell megszervezni a személyzetet; hogyan kell elkészíteni a menüt. Mindenre megvoltak a módszerei. Escoffier irányította a londoni Savoy Hotel és Carlton Hotel, a párizsiHôtelRitz és a kor legnagyobb tengerjáró hajóinak éttermeit és konyháját.
Escoffier másik fő hozzájárulása a Le Guide Culinaire 1903-as kiadása volt, amely a francia konyhaművészet megértését terjesztette. Escoffier azonban sok mindent kihagyott a francia régiókban fellelhető kulináris jellegből.
A gasztroturizmus és a Guide Michelin segített megismertetni az emberekkel a francia vidék gazdag polgári és paraszti konyháját a 20. században. A gascogne-i konyha nagy hatással volt a délnyugat-franciaországi konyhára is. Sok, egykor regionálisnak számító étel az egész országban elterjedt változatokban. A sajt és a bor fontos részét képezik a konyhának, regionálisan és országosan eltérő szerepet játszanak. Észak-Franciaországban az emberek gyakran inkább vajat használnak a főzéshez. Délen inkább az olívaolajat és a fokhagymát részesítik előnyben. Franciaországban minden régiónak megvan a maga különleges étele: choucroute Elzászban, quiche Lotaringiában, cassoulet Languedoc-Roussillonban, tapenade Provence-Alpes-Côte d'Azurban, bouillabaisse Marseille-ben.
2010 novemberében az UNESCO felvette a francia gasztronómiát a világ "szellemi kulturális örökségének" listájára.
Pot-au-feu, a hagyományos francia pörkölt.
Lyonnaise burgonya
Blini-Davidoff: Hajdinapogácsák kaviárral és hagymával
Bazsalikomos lazac terrine
Kérdések és válaszok
K: Honnan ered a modern haute cuisine?
V: A modern haute cuisine gyökerei olyan szakácsoknál vannak, mint La Varenne (1615-1678) és Marie-Antoine Carême (1784-1833).
K: Hogyan alakítottak ki a francia szakácsok a középkorhoz képest könnyedebb étkezési stílust?
V: A francia szakácsok kevesebb fűszert, több fűszernövényt és krémes összetevőket használtak. Olyan technikákat is kitaláltak, mint a pácolás, és olyan ételeket, mint a ragu.
K: Ki volt a pâtissier (cukrász) szakértője?
V: Marie-Antoine Carême volt a pâtissier (cukrász) szakértője, ami a mai napig a francia konyha védjegye. Kifejlesztette az alapvető mártásokat, az "anyamártásait", és több mint száz mártás szerepelt a repertoárjában, amelyek a féltucatnyi anyamártáson alapultak.
K: Ki vezette be a francia konyhát a 20. században?
V: Georges Auguste Escoffier (1846-1935) vezette be a francia konyhát a 20. században. Ő dolgozta ki a nagy éttermek üzemeltetésének módját, valamint a menük elkészítésének módszereit.
K: Hogyan járult hozzá Escoffier a francia konyha megismertetéséhez?
V: Escoffier legfőbb hozzájárulása a Le Guide Culinaire című könyv 1903-as kiadása volt, amely a francia konyhaművészet megértését terjesztette.
K: Hogyan befolyásolta a gascogne-i konyha a délnyugat-franciaországi ételeket?
V: A gascogne-i konyha nagy hatással volt a délnyugat-franciaországi konyhára; számos, egykor regionális étel változatban terjedt el Franciaország ezen részén.
