EULEX — Az EU jogállamisági missziója Koszovóban: célok és hatás

EULEX Koszovó: a jogállamisági misszió céljai, működése és hatásai — eredmények, viták és nemzetközi következmények egy áttekintésben.

Az Európai Unió koszovói jogállamisági missziója, más néven EULEX Koszovó az Európai Unió és Koszovó közötti szerződés. Ennek keretében az Európai Unió egyes államai rendőri erőket, valamint jogászokat küldenek, hogy segítsenek Koszovó biztonságának növelésében. Erről az Ahtisaari-tervben állapodtak meg. Az elképzelés az, hogy a külföldi rendőri erők továbbra is jelen legyenek, hogy segítsék a koszovói rendőrséget, ahogyan azt az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozata tervezi. Oroszország és Szerbia ezt a missziót illegálisnak tartja. A tervek szerint 2000 rendőr és ügyvéd lenne a helyszínen. A misszió 2008. február 16-án kezdte meg erőinek telepítését. Jelenleg az EULEX-misszió által előirányzott mintegy 1900 rendőrből és bíróból csak 400 van a helyszínen.

Célok és fő feladatok

EULEX elsődleges célja a jogállamiság megerősítése Koszovóban. A misszió feladatai tömören:

• Támogatás, mentorálás és tanácsadás a helyi igazságszolgáltatási szerveknek (bíróságok, ügyészség, rendőrség, vámhatóságok).
• Közreműködés a szervezett bűnözés, korrupció és háborús bűnök kivizsgálásában és felderítésében.
• Segítségnyújtás a bírósági eljárásokban, jogi eljárásokban és a jogalkalmazás fejlesztésében, különös tekintettel a nemzetközi szabványokra.
• A jogi intézmények függetlenségének és átláthatóságának erősítése, valamint a helyi szakmai kapacitások fejlesztése.

Mandátum és jogi alap

A misszió kialakítása és részben a működése az Ahtisaari-terv és az ENSZ 1244-es határozata köré szerveződött. EULEXet az Európai Unió hozta létre közös biztonság- és védelempolitikai (CSDP) eszközökkel, és a mandátuma az elmúlt években többször módosult és meghosszabbodott. Kezdetben az EULEX részben végrehajtói (executive) szerepet is betöltött bizonyos ügyekben (pl. egyes nyomozások és tárgyalások), majd fokozatosan a monitoring, mentorálás és tanácsadás (MMA) hangsúlyosabbá vált.

Felépítés és működés

• Személyzet: a misszió rendőrökből, ügyészekből, bírákból, bűnügyi szakértőkből és adminisztratív személyzetből állt. Az eredeti tervek több ezer szereplőt irányoztak elő; a tényleges létszám a küldő országok hozzájárulásától és a politikai döntésektől függött.
• Kooperáció: EULEX együttműködik a helyi hatóságokkal, a NATO KFOR-csapataival, az ENSZ-szervekkel és más nemzetközi partnerekkel, célja a biztonsági és jogi rendszerek összehangolása.
• Tevékenységek: nyomozásokban való részvétel, bizonyos ügyekben bírósági eljárások támogatása, képzések lebonyolítása, intézményi reformok előmozdítása és jogszabályi javaslatok kidolgozásában való közreműködés.

Eredmények és kritikák

EULEXnek voltak mérhető sikerei: elindultak fontos ügyek, javult bizonyos ügyészségi és bírói eljárások szakmai színvonala, és nőtt a nemzetközi együttműködés kapacitása a súlyos bűncselekmények elleni küzdelemben. Ugyanakkor a misszió erősen kritizált is:

• Politikai viták: Szerbia és egyes nemzetközi szereplők nem ismerték el a misszió jogi alapját vagy Koszovó függetlenségét, ami politikai feszültséget okozott.
• Hatáskör és átláthatóság kérdései: sokan kifogásolták az EULEX részleges végrehajtói szerepét, illetve a külföldi szereplők beavatkozását a helyi igazságszolgáltatásba.
• Hatékonyság és források: a misszió személyzeti és pénzügyi korlátokkal küzdött, ami befolyásolta a teljesítményt; a tényleges helyszíni létszám az eredeti terveknél sokszor alacsonyabb volt.
• Vádak és belső vizsgálatok: időről időre felmerültek vádak EULEX-munkatársakkal szemben, ami következményekkel járt és belső vizsgálatokat indukált.

Jelenlegi helyzet és kihívások

A misszió 2008. február 16-án kezdte meg erőinek telepítését. Azóta a mandátum többször módosult, és a jelenlegi működés inkább a mentorálásra, monitorozásra és tanácsadásra fókuszál. A misszió továbbra is fontos szereplő a jogállamiság támogatásában, de a következő kihívások állnak előtte:

• A helyi intézmények fenntartható megerősítése, hogy Koszovó saját maga tudja kezelni a bonyolult bűnügyi és jogi ügyeket.
• Politikai párbeszéd fenntartása a régió szereplőivel, különösen Szerbiával, valamint a nemzetközi támogatás biztosítása.
• Önbizalom és legitimitás növelése a helyi lakosság körében az átlátható és eredményes működéssel.

Összefoglaló

EULEX fontos nemzetközi kezdeményezés a koszovói jogállamiság és biztonság terén: a misszió kezdetben széleskörű végrehajtói feladatokkal indult, majd fokozatosan a támogatás, mentorálás és monitorozás irányába mozdult el. Bár voltak látványos eredmények, a misszió működését politikai viták, forrás- és hatáskör-korlátok, valamint átláthatósági kérdések kísérték. A jövőben a fenntartható helyi kapacitások kiépítése és a politikai együttműködés javítása lesz a központi feladat.

Összetétel és telepítés

Az Európai Tanács 2007. december 14-én 1800-1900 fő kiküldéséről állapodott meg. A bizonytalan politikai légkör miatt ezt a létszámot később 2000 főre emelték. Erre elsősorban azért került sor, mert Szerbiával nem sikerült megállapodásra jutni. A haderő főként rendőrökből áll. A rendőrök egy része kiképzést kapott arról, hogyan kell megfékezni a lázongó tömegeket. Az erő néhány tagja ügyész és bíró. Mivel az erő ilyen nagy, hamarosan a legtöbb uniós köztisztviselő ott fogja végezni a munkáját, nem pedig Brüsszelben. A misszió vezetője Yves de Kermabon, aki az Európai Unió koszovói különleges képviselőjének, Pieter Feithnek tartozik elszámolással. A misszió az első évben várhatóan 165 millió euróba kerül.

A misszióról szóló végleges döntést a tervek szerint 2008. január 28-án hozták volna meg. Ezt elhalasztották a 2008. február 3-i szerbiai elnökválasztás második fordulójára, valamint a Szerbiával kötendő stabilizációs és társulási megállapodás ezen a napon történő esetleges aláírására gyakorolt esetleges negatív hatásokkal kapcsolatos aggodalmak miatt. A halasztás hivatalosan hangoztatott oka, hogy a missziónak nincs jogalapja (ENSZ BT-határozat vagy hasonló). Az együttes fellépést 2008. február 4-én hagyták jóvá, ami azt jelenti, hogy már csak a végső jóváhagyásra van szükség; ezt várhatóan 2008. február 18-án adják meg.

Továbbra is kérdéses, hogy ez a misszió hogyan lépjen az ENSZ koszovói igazgatásának helyébe. Amíg ezekre nem kapunk választ, Spanyolország nem vesz részt a misszióban. Miguel Ángel Moratinos spanyol külügyminiszter az Európai Unió külügyminisztereinek találkozóján elmondta, hogy Spanyolország addig nem küld kontingenst az EULEX-misszióba, amíg nem történik meg a hatáskörök hivatalos átadása az ENSZ-től.

Az EU-tagállamokon kívül Törökország, Svájc, Norvégia és az Egyesült Államok is részt vesznek.

Az Ahtisaari-terv az EU rendőri és igazságügyi segítségnyújtását irányozta elő.

Politikai helyzet

Az Európai Unió országai jelenleg megosztottak. Egyesek elismerik Koszovót, míg mások nem. Az Európai Tanács jelenlegi elnöksége azt mondta, hogy az országok küldhetnek embereket a misszióban való részvételre anélkül is, hogy Koszovót független államként ismernék el.

Az EU szerint a misszió az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. számú határozatán alapul. Ez a határozat 1999-ben vezette be a nemzetközi rendet Koszovóban. Az uniós erők még nem kaptak új ENSZ BT-irányelvet, mert Oroszország ellenezte azt. Oroszország megakadályozta az ENSZ-misszió átadását az EU-nak. Szerbia szerint a misszió azt jelenti, hogy az EU elismeri Koszovót független államként.

Az EU-tagállamok és Koszovó függetlenségének elismerésével kapcsolatos álláspontjuk térképeKey :      nem ismeri el Koszovót

Kérdések és válaszok

K: Mi az az EULEX Koszovó?

K: Miben állapodott meg az Ahtisaari-terv?

K: Hány fő vesz részt ebben a misszióban?

K: Mikor kezdte meg ez a misszió az erőinek telepítését?

K: Ki tartja ezt a missziót illegálisnak?

K: Mit tartalmaz az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. számú határozata?

K: Mi a célja az EULEX Koszovónak?

Keresés betűvel