A kongresszus törvénye
A kongresszusi törvény az Egyesült Államok kongresszusa által az Egyesült Államok alkotmánya által ráruházott hatásköröknek megfelelően hozott jogszabály. A kifejezés más országokban is használható, ahol a törvényhozás "kongresszus" néven működik, például a Fülöp-szigeteki kongresszusban. Leggyakrabban azonban a kifejezést az Egyesült Államok Kongresszusával hozzák összefüggésbe. Az Egyesült Államokban egy törvényjavaslat vagy határozat törvénnyé válása több lépcsőben történik. Először a Kongresszus mindkét házának többségének el kell fogadnia. Ezután a törvényjavaslatot vagy határozatot az elnöknek kell aláírnia. Vagy az elnök aláírásával válik kongresszusi törvénnyé, vagy ha az elnök tíz napon belül nem küldi vissza a törvényjavaslatot vagy a határozatot.
Az Egyesült Államok Kongresszusának pecsétje
Amerikai alkotmány, 7. szakasz
| " | Minden olyan törvényjavaslatot, amely a képviselőház és a szenátus által elfogadott, mielőtt törvényerőre emelkedne, be kell nyújtani az Egyesült Államok elnökének; ha jóváhagyja, aláírja, de ha nem, akkor a kifogásaival együtt visszaküldi annak a háznak, amelyben a törvényjavaslat született, amely a kifogásokat a naplójában nagy terjedelemben bejegyzi, és újból megvizsgálja azt. Ha az újbóli megfontolás után a Ház kétharmada egyetért a törvényjavaslat elfogadásával, azt a kifogásokkal együtt megküldik a másik Háznak, amely szintén újból megvizsgálja, és ha a Ház kétharmada jóváhagyja, törvényerőre emelkedik. Minden ilyen esetben azonban a két Ház szavazatait az igenek és a nemek alapján kell megállapítani, és a törvényjavaslat mellett és ellen szavazó személyek nevét be kell jegyezni az egyes Házak naplójába. Ha bármely törvényjavaslatot az elnök nem küld vissza tíz napon belül (vasárnapok kivételével), miután azt benyújtották neki, az ugyanolyan módon válik törvénnyé, mintha aláírta volna, kivéve, ha a Kongresszus elnapolásával megakadályozza a visszatérést, amely esetben nem lesz törvény. | " |
Számlák
A szenátorok és képviselők évente több ezer írásos javaslatot készítenek új törvényekre. Az úgynevezett törvényjavaslatok közül csak néhány jut el a folyamat végéig, és válik törvénnyé. Az Alkotmány mindössze három lépést ír elő: a Ház, a Szenátus és az elnök jóváhagyása. A tényleges folyamat sokkal bonyolultabbá vált.
Törvényjavaslatot bárki benyújthat, de csak a kongresszus egy tagja, a törvényjavaslat szponzora terjesztheti elő a kongresszus valamelyik házában. Egy törvényjavaslatot egyszerre lehet a szenátusban és a képviselőházban is benyújtani. Elméletileg ez időmegtakarítást jelent ahelyett, hogy előbb az egyik, majd a másik házba küldenék a törvényjavaslatot. A törvényjavaslatot a kongresszus mindkét házában egy-egy bizottsághoz küldik. A bizottság tanulmányozza a törvényjavaslatot, és módosításokat javasol. Ha a bizottság nem tesz semmit, a törvényjavaslatot "halottnak" tekintik. Egy bizottság más, egymástól független rendelkezéseket is hozzáadhat a törvényjavaslathoz, amelyeket módosításoknak neveznek. A bizottságok általában kisebb csoportokra, úgynevezett albizottságokra oszlanak. A törvényjavaslat támogatói ezután megpróbálják meggyőzni az albizottságokat a törvényjavaslat jóváhagyásáról. Ezt meghallgatásokon keresztül teszik. Ha a törvényjavaslat átmegy egy bizottságon, akkor vitára és szavazásra bocsátják. A törvényjavaslatot vagy elfogadják, vagy elutasítják. Ha elfogadják, a törvényt továbbítják a kongresszus másik házának, ahol ugyanezeket az eljárásokat követik.
Határozatok
A törvényjavaslatok mellett a kongresszus határozatoknak nevezett törvényeket is elfogad. Háromféle létezik: egyszerű határozatok, közös határozatok és egyidejű határozatok.
Egyszerű állásfoglalások
Ezek a kongresszus bármelyik házának működésével kapcsolatos állásfoglalások. Ezeket nem küldik meg az elnöknek jóváhagyásra. A Képviselőház által hozott, az adott házra vonatkozó határozatokat "H.Res.", majd egy szám követi. A szenátusban hozott egyszerű határozatokat "S. Res."-ként jelölik, amelyet egy szám követ.
Közös állásfoglalások
Az együttes állásfoglalás a képviselőházban vagy a szenátusban egyaránt elindulhat. Ezek lényegében ugyanazok, mint a törvényjavaslatok. Az egyetlen különbség az, hogy a közös állásfoglalás az amerikai alkotmány módosítását javasolja. Ezekhez mindkét házban kétharmados többségű szavazásra van szükség. Az egyszerű határozathoz hasonlóan ezeket sem küldik el az elnöknek aláírásra. Akkor lépnek hatályba, ha az államok háromnegyede ratifikálja őket. A képviselőházban született közös határozatot a "H.J.Res." jelöléssel látják el, amelyet a szám követ. A szenátusban született közös állásfoglalást "S.J.Res.", amelyet a szám követ. Az együttes állásfoglalások ugyanúgy válnak törvénnyé, mint a törvényjavaslatok.
Egyidejű állásfoglalások
Az egyidejű állásfoglalások vagy "S.Con.Res." (Szenátus) vagy "H.Con.Res." (Szenátus). (Ház). A határozati javaslatok a bevezetésükkor folyamatos számozással vannak ellátva. Az egyidejű állásfoglalások azok, amelyek mind a képviselőház, mind a szenátus működését érintik. Ideiglenes vegyes bizottságok létrehozására is felhasználhatók. Az egyidejű állásfoglalásokat nem küldik meg az elnöknek aláírásra, és nem rendelkeznek törvényi erővel.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a kongresszusi törvény?
V: A kongresszusi törvény az Egyesült Államok kongresszusa által az Egyesült Államok alkotmánya által ráruházott hatáskörben hozott törvény.
K: Hol használják még a "kongresszusi törvény" kifejezést?
V: A "Kongresszusi törvény" kifejezés más országokban is használható, ahol a törvényhozás "Kongresszus" néven működik, például a Fülöp-szigeteki Kongresszusban.
K: Milyen lépések szükségesek ahhoz, hogy egy törvényjavaslat vagy határozat az Egyesült Államokban törvénnyé váljon?
V: Egy törvényjavaslat vagy határozat törvényerőre emelkedésének több lépése van az Egyesült Államokban. Először is a Kongresszus mindkét házának többségével el kell fogadnia. Ezután a törvényjavaslatot vagy határozatot elküldik az elnöknek aláírásra. Vagy az elnök aláírásával válik kongresszusi törvénnyé, vagy ha az elnök tíz napon belül nem küldi vissza a törvényjavaslatot vagy a határozatot.
K: Mi történik, ha az elnök tíz napon belül nem írja alá a törvényjavaslatot vagy a határozatot?
V: Ha az elnök tíz napon belül nem írja alá a törvényjavaslatot vagy a határozatot, az az elnök aláírása nélkül válik kongresszusi törvénnyé.
K: Ki ruházza fel az Egyesült Államok Kongresszusát a törvényhozás hatáskörével?
V: Az Egyesült Államok Kongresszusát az Egyesült Államok alkotmánya ruházza fel a törvényhozás hatáskörével.
K: Mi az elnök szerepe a kongresszusi törvények meghozatalában?
V: Az elnök szerepe a kongresszusi törvények hatályba léptetésében az, hogy aláírja a törvényjavaslatot vagy a határozatot. Ha tíz napon belül nem írja alá, akkor az az ő aláírása nélkül válik törvénnyé.
K: Miben különbözik a "kongresszusi törvény" kifejezés a törvényjavaslattól vagy a határozattól?
V: A "kongresszusi törvény" kifejezés olyan törvényre utal, amelyet a kongresszus mindkét háza elfogadott, és amelyet vagy az elnök írt alá, vagy az elnök aláírása nélkül is törvényerőre emelkedhet. A törvényjavaslat vagy határozat egy olyan törvényjavaslat, amelyet még nem fogadtak el.
