WCTU (Női Keresztény Mértéktartó Szövetség) – történet és társadalmi hatás
A Női Keresztény Mértéktartó Szövetség (WCTU) egy nemzetközi, aktív társadalmi reformokra törekvő szervezet, amely a mértéktartó mozgalomban játszott meghatározó szerepet. A WCTU a társadalmi reformokat akaró nők egyik első, országos szervezete volt; munkájukat olyan programmal végezték, amely "a vallásos és a világi dolgokat az alkalmazott kereszténységen alapuló, összehangolt és messzemenő reformstratégiákkal kötötte össze". A szervezet befolyásos volt a mértékletességi mozgalomban, támogatta a 18. kiegészítést, és a progresszív korszakban számos társadalmi reformkérdésben is jelentős szerepet vállalt.
Történet és szervezeti kialakulás
A WCTU gyökerei az 1873-as nők által szervezett mértékletességi mozgalmakhoz vezethetők vissza. A szervezet hivatalos előzményei közé tartozik az 1873. december 23-án, az ohiói Hillsboróban elindult kezdeményezés; országos szervezetté 1874-ben vált, amikor megtartották az első országos kongresszust az ohiói Clevelandben.
A kezdeti vezetők között volt Annie Wittenmyer, aki az első elnök volt, és később Frances Willard (elnök 1879–1898), aki a szervezet arculatát alapjaiban átalakította. Willard jelszava a "Do Everything" — vagyis "mindent tegyünk meg" — elv volt: a mértéktartáson túl kiterjesztette a WCTU tevékenységét oktatásra, munkajogra, egészségügyre és a nők társadalmi szerepének bővítésére. Ez az átalakulás tette lehetővé, hogy a WCTU gyors nemzetközi terjeszkedésre tegyen szert és sokoldalú reformmozgalommá váljon.
Célok és főbb tevékenységek
- Mértéktartás és politikai lobbi: A WCTU központi célja a közösségek alkoholproblémáinak csökkentése volt, amelyhez politikai kampányokat, petíciókat és szavazati jog melletti lobbitevékenységet is folytattak. Aktívan támogatták a 18. kiegészítést (tilalmi törvényt).
- Oktatás: Szisztematikus kampányt indítottak a fiatalok és a felnőttek alkohol- és egészségügyi ismereteinek növelésére. Mary H. Hunt és mások vezetésével a WCTU az iskolai tananyagokba is igyekezett beépíteni a "scientific temperance instruction" jellegű tartalmakat.
- Nőjogi és választójogi támogatás: A WCTU korán felismerte, hogy a nők politikai jogainak bővítése eszköz lehet a társadalmi reformok megvalósításában, ezért sok helyen támogatták a nők választójogáért folytatott küzdelmet.
- Társadalmi reformok: A szervezet kampányolt a gyermekvédelemért, a munkásvédelemért, a közegészségügyi intézkedésekért, a börtön- és fegyelmi rendszer reformjáért, valamint a társadalmi erkölcs javításáért.
- Nemzetközi hálózat: A WCTU gyorsan nemzetközi mozgalommá vált: küldöttek, misszionáriusok és helyi csoportok alakultak a világ számos országában, így a szervezet hatása túlmutatott az Egyesült Államokon.
Társadalmi hatás, eredmények és örökség
A WCTU a késő 19. század és a 20. század eleji progresszív reformok egyik meghatározó szereplője volt. A szervezet tevékenysége hozzájárult a közegészségügyi tudatosság növeléséhez, az iskolai oktatás bővüléséhez és a nők társadalmi-politikai szerepének megerősödéséhez. Közismert eredményük a tilalomhoz vezető társadalmi és politikai nyomás, amely végül részben hozzájárult a 18. kiegészítés elfogadásához 1919-ben.
Ugyanakkor a WCTU története nem volt mentes kritikáktól és vitáktól: tevékenységük egyes megítélések szerint túl paternalista volt, időnként kulturálisan és politikailag megosztó hatásai is voltak, valamint regionális és nemzetiségi feszültségeket is tükröztek. A tilalom (Prohibition) későbbi visszavonása után a WCTU szerepe mérséklődött, de a szervezet tovább működik napjainkban is, több országban továbbra is egészségügyi és közösségi programokat szervezve.
Vezetők és aktivisták
A WCTU munkáját sok ismert és helyi aktivista segítette, közülük legismertebbek Annie Wittenmyer és Frances Willard. Emellett számos helyi vezető, tanító és misszionárius járult hozzá a szervezet terjeszkedéséhez és reformprogramjaihoz.
Összefoglalva, a WCTU a mértékletességi mozgalom egyik legfontosabb női szervezete volt, amely a vallási és világi célokat összekapcsolva széles körű társadalmi reformokat tűzött ki célul, és tartós hatást gyakorolt a progresszív korszak reformfolyamataira.
