Kreacionizmus: definíció, története és vallási irányzatok

Kreacionizmus: definíció, története és vallási irányzatok — áttekintés a teremtésfogalmakról, történelmi gyökerekről és a kreacionista mozgalmakról keresztény, iszlám és zsidó kontextusban.

Szerző: Leandro Alegsa

A kreacionizmus az a vallásos meggyőződés, hogy a világegyetem a vallásos könyvekben leírt módon jött létre. A Teremtés könyve szerint Isten közvetlenül teremtette az életet a semmiből, ami előtte volt, azáltal, hogy helyrehozta a káoszt, ami volt. Más vallásoknak más teremtésmítoszai vannak. Az első megközelítést creatio ex nihilo néven ismerjük, ami a semmiből való teremtés latin neve.

Azt az elképzelést, hogy Isten teremtette a világot, évezredek óta tanítják olyan írók, mint például Hippói Ágoston.

A ma ismert kreacionizmus a 19. században indult a fundamentalista protestánsoktól, akik ellenezték a tudósok által a geológiáról és az evolúcióról felállított elméleteket.

Típusai és fő irányzatai

  • Fiatal-föld kreacionizmus:
  • Az a nézet, amely szerint a Föld és az univerzum néhány ezer évvel ezelőtt jött létre, a Biblia szöveghű (literalista) értelmezésére építve; gyakran kapcsolódik hozzá a vízözön-geológia magyarázata.
  • Régi-föld kreacionizmus:
  • Elfogadja a Föld és az univerzum nagyobb korát (millió–milliárd éveket), de tagadja, hogy az evolúció teljes magyarázatot adna az élet változatosságára; a teremtés aktusai időben elkülönülhetnek.
  • Intelligens tervezés (Intelligent Design):
  • Nem mindig hivatkozik vallási forrásokra, hanem azt állítja, hogy az élő rendszerekben megfigyelhető komplexitás egy intelligens okra utal; a tudományos közösségben ezt általában nem fogadják el tudományos elméletként.
  • Theisztikus evolúció:
  • Összekapcsolja a teizmust és a tudományos evolúcióelméletet: hisz Istenben, de úgy véli, hogy az evolúciós folyamat Isten által vezérelt vagy engedélyezett.

Történeti áttekintés és vallási kontextus

A kreacionista gondolatok nagyon régi gyökerekkel rendelkeznek: sok vallásnak vannak teremtésmítoszai, amelyek a világ és az emberiség keletkezését magyarázzák. A keresztény hagyományban olyan korai szerzők, mint Hippói Ágoston, már a korai évszázadokban foglalkoztak a Teremtés könyvének értelmezésével, és megkülönböztették a szó szerinti és a metaforikus olvasatokat.

A 19. században a geológia és Charles Darwin munkái nyomán új viták alakultak ki: az ipari forradalom korának tudományos felfedezései sokakban kérdéseket ébresztettek a hagyományos bibliai időskálákkal és értelmezésekkel kapcsolatban. A modern értelemben vett kreacionizmus az amerikai fundamentalizmusból nőtt ki, amely ellenállt a tudományos magyarázatok azon olvasatának, amely szerinte aláássa a vallási hitet.

A 20. században a kreacionista mozgalmak terjedtek más vallási közösségekben is, így az iszlámban és a judaizmusban, ahol különböző formákban jelentek meg: vannak, akik a szent szövegek szó szerinti igazságaként értelmezik a teremtést, és vannak, akik harmonizálni próbálják a modern tudományos ismeretekkel.

Tudományos megítélés és jogi kérdések

A tudományos közösség konszenzusa az, hogy az evolúció és a modern kozmológia (például a nagy bumm elmélete) erős empirikus és elméleti alapon állnak. A kreacionizmust általában nem tekintik tudományos elméletnek, mert az nem kínál olyan empirikus, tesztelhető és cáfolható magyarázatokat, amelyekre a természettudomány épül.

Több országban, különösen az Egyesült Államokban, a kreacionizmus és az intelligens tervezés oktatása az iskolai tananyagban jogi vitákat váltott ki. Bizonyos bírósági döntések megtiltották a vallás-alapú kreacionizmus kötelező tanítását állami iskolákban, mert az alkotmányos elkülönítés elvébe ütközött (például a 20. század végi és 21. századi amerikai ügyek kapcsán).

Érvek és módszerek a kreacionista irodalomban

  • Gyakori érvek: a biológiai komplexitásra, a „célszerűségre” vagy az élet eredetének nehézségeire hivatkozás.
  • Módszerek: a meglévő tudományos eredmények kritizálása (például a radiometrikus kormeghatározások kritikája), alternativ magyarázatok (pl. vízözön-elméletek), illetve az intelligens ok feltételezése a megmagyarázhatatlannak tartott jelenségek mögött.

Miért fontos a vita?

A kreacionizmus és az evolúció vitája nem csupán elméleti kérdés: hatással van az oktatásra, a társadalmi értékekre, a tudományos műveltségre és arra, hogy hogyan értelmezzük a vallási szövegeket. Sok hívő és tudós számára fontos a harmónia megtalálása a hit és a tudomány között: vannak, akik külön szférákként (a vallás mint értékek-forrása, a tudomány mint módszer a természet leírására) kezelik őket, míg mások integrálni próbálják az ismereteket.

Összegzés

A kreacionizmus többféle formában létezik, a szigorúan literalista olvasattól az olyan megközelítésekig, amelyek igyekeznek összeegyeztetni a hitet és a tudományos eredményeket. Míg a tudományos közösség az evolúciót és a modern kozmológiát tartja megalapozottnak, a kreacionizmus kulturális, vallási és oktatáspolitikai kérdéseket vet fel, amelyek a mai társadalmakban továbbra is élénk vitákat generálnak.

"A fény teremtése" Gustave Doré-tólZoom
"A fény teremtése" Gustave Doré-tól

Belief

A kreacionisták nem hisznek abban, hogy a mai élőlények mindegyike egyszerű, az idők során lassan változó vagy fejlődő organizmusokból jött létre. Úgy vélik, hogy az élet nagyjából úgy jött létre, ahogyan ma van, és hogy az élet egyik formája nem változhat át a másikba. Míg a biológusok és paleontológusok azt mondják, hogy a fosszíliák különböznek a ma látható élettől, és rendbe lehet őket tenni, hogy megmutassák az idők során bekövetkezett változásokat. A fiatal föld kreacionizmus azt mondja, hogy az élet rövid idő alatt jött létre, a jelenlegi formájában. Ők Noé özönvízére hivatkozva magyarázzák a legtöbb kőzetformát és a legtöbb fosszíliát. Létezik egy régi földi kreacionizmus is.

Keresztény kreacionizmus

A fiatal földi kreacionizmus az a hit, hogy Isten nagyjából 6000 vagy 10 000 évvel ezelőtt teremtette a Földet, ahogyan azt a Teremtés könyvében olvashatjuk. A fiatal föld kreacionisták hiszik, hogy Isten hat nap alatt teremtette a világot (a hetedik napon megpihent), ahogyan a Teremtés könyve mondja. A fiatal földi kreacionizmus szerint Noé özönvize fontos a kreacionizmus szempontjából. Azzal érvelnek, hogy "az egyes csoportok első eltemetett kövületei teljesek és összetettek (bonyolultak), ami erősen alátámasztja azt a bibliai elképzelést (elképzelést), hogy minden életfajta jól megtervezett módon, a saját fajtája után szaporodva jött létre". Hisznek abban, hogy a Biblia szó szerint igaz (lásd: bibliai tévedhetetlenség). Egyesek szerint ezzel az a probléma, hogy a fosszíliák rétegekben, úgynevezett rétegekben jelennek meg.

  1. A paleontológusok szerint korábban kialakult kövületek olyan kőzetekben találhatók, amelyek a geológusok szerint régebbiek.
  2. A paleontológusok szerint később kialakult fosszíliák különböző kőzetekben találhatók, amelyek a geológusok szerint fiatalabbak.

Ha a fosszíliák az özönvízben megfulladt állatoktól származnának, akkor a tudósok szerint összekeveredtek volna. A keresztény kreacionisták szerint ez a noéi özönvíz miatt történt, és olyan állatok fosszíliáira mutatnak rá, amelyek gyorsan elpusztultak. Számos védekezést kínálnak. Ezek közül néhányat:

1. Gyorsan eltemetett fosszíliák, mint Lagerstättenben. Az egyik fosszília, amiről a kreacionisták beszélnek, ahol az egyik hal egy másik halat eszik, amikor eltemették.

2. A polisztratikus fosszíliák olyan fosszíliák, amelyek több kőzetrétegen keresztül mennek át. A keresztények szerint ez nem történhetett meg, ha a kőzetrétegek gyorsan keletkeztek.

3. A meghajlott kőzetrétegek olyan kőzetrétegek, amelyek olyan módon hajlanak meg, ami a keresztények szerint nem történhetett meg évmilliók alatt. A keresztények azt mondják, hogy ezekből nagyon sok van.

Más kreacionisták úgy vélik, hogy Isten mindent 13 000 és 14 000 millió évvel ezelőtt teremtett. Ezt nevezik óföld-kreacionizmusnak.

A kreacionisták a Föld méretének, alakjának és távolságának tökéletességére mutatnak rá, amelyet Isten tervezett, a Föld tökéletlenségei pedig azt bizonyítják, hogy a Földet az emberek bűne szennyezte be.

A kreacionizmus kifejezés több jelentésben is használható.

  1. Néha a kreacionizmus azt jelenti, hogy Isten teremtette az életet, és az evolúció nem történt meg.
  2. Máskor a kreacionizmus csak annyit jelent, hogy Isten teremtett mindent, de ez már régen megtörténhetett, és a teista evolúció is megtörténhetett.

A liberális keresztények nem hisznek a Biblia tévedhetetlenségében, és azt mondják, hogy Isten az evolúciót használta az emberiség és más életek megteremtésére. Ezt az elképzelést teista evolúciónak nevezik.

Iszlám kreacionizmus

Az iszlám kreacionizmus az a hit, hogy az univerzumot (beleértve az emberiséget is) közvetlenül Allah teremtette, ahogyan a Koránban olvasható. Jelenleg az iszlám a vallási szövegeket szó szerint veszi. Sok tudós szerint a Genezis Isten üzenetének elrontott változata. A Koránban is van egy teremtésmítosz, de ez homályosabb, mint a Genezis. Ez több értelmezést tesz lehetővé. Az iszlámon belül több liberális mozgalom általában elfogadja a Föld korával, a világegyetem korával és az evolúcióval kapcsolatos tudományos álláspontokat.

Az iszlámnak is megvan a maga formája a teista evolúcióra, amely szerint a világegyetem eredetének mainstream tudományos elemzését a Korán is alátámasztja. Sok liberális muszlim hisz az evolúciós kreacionizmusban.

Khalid Anees, a Brit Iszlám Társaság elnöke részt vett a "Kreacionizmus: Tudomány és hit az iskolákban" című konferencián. A konferencia során többek között a következőket mondta el: Nincs ellentmondás a Koránban leírtak és a természetes szelekció, valamint a legerősebbek túlélése között. Egyes muszlimok, mint például Adnan Oktar, azonban nem értenek egyet azzal, hogy egy faj egy másikból fejlődhet ki. Más muszlimok viszont hisznek abban, hogy egy faj fejlődhet egy másikból.

De az iszlám kreacionizmusnak is egyre növekvő mozgalma van. A kereszténységhez hasonlóan az iszlám kreacionisták is aggódnak amiatt, hogy az evolúciós elmélet eredményei ellentmondhatnak a Koránban leírtaknak.

A Koránban számos olyan vers található, amelyet egyes modern írók úgy értelmeztek, hogy az összeegyeztethető a világegyetem tágulásával, a Big Bang és a Big Crunch elméletekkel:

"Nem látják a hitetlenek, hogy az égbolt (tér) és a föld össze volt kötve, aztán szétválasztottuk őket, és minden élőlényt a vízből teremtettünk. Hát akkor nem hisznek?" [Korán 21:30]

"Akkor az éghez (térhez) fordult, amikor az füst volt, és azt mondta neki és a földnek: Jöjjetek mindketten, akarjátok vagy nem akarjátok. Ők pedig azt mondták: Korán." [Korán 41:11]

"És Mi vagyunk azok, akik az eget (a teret) hatalmasra építettük, és Mi vagyunk azok, akik folyamatosan tágítjuk." [Korán. 51:47]

"Azon a napon, amikor felgöngyölítjük az eget (a teret), mint a tekercset az írásokhoz, ahogyan az első teremtést is Mi hoztuk létre, (úgy) meg fogjuk azt ismételni; ez egy (ránk nézve kötelező) ígéret; bizonyára meg fogjuk valósítani." [Korán. 21:104]

Baha'i kreacionizmus

A bahá'í hit a korábbi ábrahámi vallások teremtés-elbeszéléseit szimbolikusnak és nem szó szerintinek tekinti. A bahá'í hit azt is elfogadja, hogy a Föld ősi. A bahá'ullah Charles Darwinnal egy időben létezett, így ismerte Darwin műveit.

Tudományos kritika

Az Egyesült Államok vallási közösségei bátorítják az élet és az univerzum egészének eredetére vonatkozó természetfeletti magyarázatok felvételét. Az evolúció egészen az 1960-as évekig nem került be az iskolai tankönyvekbe. 1987-ben az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága elismerte, hogy a kreacionizmus nem tudományos, és nem szabad tanítani az állami iskolákban.

Kapcsolódó oldalak

Kérdések és válaszok

K: Mi az a kreacionizmus?


V: A kreacionizmus olyan vallási meggyőződés, amely szerint a világegyetem a vallási szövegekben leírt módon jött létre.

K: Hogyan teremtette Isten az életet a Teremtés könyve szerint?


V: A Teremtés könyve szerint Isten úgy teremtette az életet, hogy közvetlenül a semmiből teremtette, ami előtte volt, és helyrehozta a káoszt.

K: Mi a creatio ex nihilo?


V: A creatio ex nihilo a semmiből való teremtés latin neve, ami a kreacionizmus első megközelítése.

K: Ki tanította azt az elképzelést, hogy Isten évezredekig teremtette a világot?


V: Olyan írók, mint Hippói Ágoston, azt az elképzelést tanították, hogy Isten évezredekig teremtette a világot.

K: Hogyan kezdődött az általunk ismert kreacionizmus?


V: Az általunk ismert kreacionizmus a 19. században kezdődött, fundamentalista protestánsok által, akik ellenezték a tudósok által a geológiáról és az evolúcióról felállított elméleteket.

K: Milyen más vallások indítottak kreacionista mozgalmakat a 20. században?


V: A 20. században az iszlámban és a judaizmusban is indultak kreacionista mozgalmak.

K: Milyen különböző teremtésmítoszok vannak más vallásokban?


V: Más vallásoknak is vannak különböző teremtésmítoszai a Genezisen, a Biblia könyvén kívül.


Keres
AlegsaOnline.com - 2020 / 2025 - License CC3