Ősrobbanás
Az ősrobbanás egy tudományos elmélet arról, hogyan kezdődött a világegyetem, és hogyan jöttek létre a ma látható csillagok és galaxisok. Az ősrobbanás a tudósok által használt elnevezés a világegyetem legelterjedtebb elméletére, a legkorábbi szakaszoktól napjainkig.
A világegyetem egy nagyon forró, kicsi és sűrű szupererő (a négy alapvető erő keveréke) formájában kezdődött, csillagok, atomok, formák és struktúra nélkül (ezt nevezzük "szingularitásnak"). Aztán körülbelül 13,8 milliárd évvel ezelőtt a tér nagyon gyorsan kitágult (innen az "ősrobbanás" elnevezés). Ez elindította az atomok kialakulását, ami végül a csillagok és galaxisok kialakulásához vezetett. Georges Lemaître volt az, aki először állapította meg (1927-ben), hogy a táguló világegyetemet vissza lehet követni az időben egy kiinduló egyetlen pontig. A világegyetem ma is tágul, és egyre hidegebb is.
A világegyetem egésze növekszik, és a hőmérséklet az idő múlásával csökken. A kozmológia a világegyetem keletkezésének és fejlődésének tanulmányozása. A kozmológiát tanulmányozó tudósok egyetértenek abban, hogy az ősrobbanás elmélete megfelel az eddig megfigyelteknek.
Fred Hoyle rádióműsorában "ősrobbanásnak" nevezte az elméletet. Nem hitt abban, hogy a Nagy Bumm helyes. Azok a tudósok, akik nem értettek vele egyet, viccesnek találták a nevet, és úgy döntöttek, hogy használják.
A tudósok az ősrobbanás elméletét számos különböző megfigyelésre alapozzák. A legfontosabb a nagyon távoli galaxisok vöröseltolódása. A vöröseltolódás a fényben fellépő Doppler-hatás. Amikor egy objektum távolodik a Földtől, a színsugarai jobban hasonlítanak a vörös színhez, mint amilyenek valójában, mert a mozgás megnyújtja az objektum által kibocsátott fény hullámhosszát. A tudósok a "vörös forró" szót használják ennek a megnyújtott fényhullámnak a leírására, mivel a vörös a leghosszabb hullámhossz a látható spektrumban. Minél nagyobb a vöröseltolódás, annál gyorsabban távolodik az objektum. A vöröseltolódás mérésével a tudósok bebizonyították, hogy a világegyetem tágul, és ki tudják számolni, hogy az objektum milyen gyorsan távolodik a Földtől. Nagyon pontos megfigyelések és mérések alapján a tudósok úgy vélik, hogy a világegyetem körülbelül 13,8 milliárd évvel ezelőtt szingularitás volt. Mivel a legtöbb dolog a tágulással egyre hidegebbé válik, a tudósok feltételezik, hogy a világegyetem nagyon kicsi és nagyon forró volt a kezdet kezdetén.
Az ősrobbanás elméletét alátámasztó további megfigyelések a világegyetemben található kémiai elemek mennyisége. A nagyon könnyű elemek, például a hidrogén, a hélium és a lítium mennyiségei egyetérteni látszanak az ősrobbanás elméletével. A tudósok "kozmikus mikrohullámú háttérsugárzást" is találtak. Ezt a sugárzást rádióhullámoknak nevezik, és mindenütt jelen van a világegyetemben. Ez a sugárzás most nagyon gyenge és hideg, de régen nagyon erős és nagyon forró volt.
Azt lehet mondani, hogy az időnek nem volt értelme az ősrobbanás előtt. Ha az ősrobbanás volt az idő kezdete, akkor az ősrobbanás előtt nem volt világegyetem, hiszen nem lehetett "előtte", ha nem volt idő! Más elképzelések szerint az ősrobbanás nem az idő kezdete volt 13,8 milliárd évvel ezelőtt. Ehelyett egyesek úgy vélik, hogy az ősrobbanás előtt egy teljesen más világegyetem létezett, és az nagyon is különbözhetett attól, amit ma ismerünk.
Ennek ellenére 2019 novemberében Jim Peebles, akit a fizikai kozmológiában elért elméleti felfedezéseiért 2019-ben fizikai Nobel-díjjal tüntettek ki, a díj átadásakor megjegyezte, hogy nem támogatja az ősrobbanás elméletét a konkrét alátámasztó bizonyítékok hiánya miatt, és kijelentette: "Nagyon szerencsétlen, hogy az ember a kezdetre gondol, miközben valójában nincs jó elméletünk egy olyan dologról, mint a kezdet".
Az ősrobbanás modellje szerint a világegyetem rendkívül sűrű és forró állapotban kezdődött, majd kitágult. Az elmélet azt sugallja, és a mérések azt mutatják, hogy a világegyetem ma is tágul.
Kérdések és válaszok
K: Mi az az ősrobbanás?
V: Az ősrobbanás egy tudományos elmélet arról, hogyan kezdődött a világegyetem, majd hogyan jöttek létre a ma látható csillagok és galaxisok. Ez a legelterjedtebb elmélet az univerzumról, annak legkorábbi szakaszától napjainkig.
K: Milyen alternatívái vannak az ősrobbanás elméletének?
V: Az ősrobbanás-elmélet alternatívái az úgynevezett állandósult állapot elmélet és a plazmakozmológia, amelyek mindkettő azt sugallja, hogy az univerzumnak nincs kezdete és vége.
K: Hogyan kezdődött minden ezen elmélet szerint?
V: Ezen elmélet szerint egy nagyon forró, kicsi és sűrű szupererőként (a négy alapvető erő keveréke) kezdődött, csillagok, atomok, forma vagy struktúra nélkül (ezt nevezik "szingularitásnak"). Aztán körülbelül 13,8 milliárd évvel ezelőtt a tér gyorsan kitágult, ami atomok kialakulásához vezetett, amelyek végül csillagok és galaxisok kialakulásához vezettek.
K: Ki jegyezte meg először, hogy a táguló világegyetemet vissza lehet követni az időben?
V: Georges Lemaitre volt az első, aki 1927-ben megállapította, hogy a táguló világegyetemet vissza lehet követni az időben egy kiindulási pontig.
K: A világegyetem ma is tágul?
V: Igen, az Univerzum egésze ma is tágul, és az idő múlásával egyre hidegebbé válik.
K: Mi az a kozmológia?
V: A kozmológia az Univerzum keletkezésének és időbeli fejlődésének tanulmányozása.
K: Egyetértenek-e a tudósok eddig ezzel az elmélettel?
V: Igen, néhány tudós, aki a kozmológiát tanulmányozza, egyetértett azzal, hogy az ősrobbanás elmélete megfelel annak, amit eddig megfigyeltek.
