Az Edwards kontra Aguillard ügy egy 1987-es döntés volt az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságán, amely kimondta, hogy a kreacionizmus nem tekinthető tudományos elméletnek oly módon, hogy azt az állami iskolák természettudományi óráin kötelező jelleggel tanítsák. A bíróság megállapította, hogy az ilyen rendelkezés vallás előnyben részesítését jelenti, és ez sérti az Egyesült Államok alkotmányának azon elvét, amely tiltja az állami beavatkozást a vallás támogatásába — az úgynevezett Establishment Clause (intézményi klauzula).

Tények és jogi háttér

Louisiana állam 1981-ben elfogadta a „Balanced Treatment for Creation-Science and Evolution-Science Act” nevű törvényt, amely előírta, hogy ha egy állami iskola az evolúció elméletét tanítja, akkor a tantervben egyensúlyként helyet kell kapnia a „creation science” (kreacionista tudomány) ismertetésének is. A törvényt bíróság elé vitték azzal az érvvel, hogy az alkotmány által tiltott módon támogatja a vallási nézetet az állami iskolák rendszerében.

A döntés és annak indoklása

A Legfelsőbb Bíróság úgy találta, hogy a louisianai törvény megsérti az Egyesült Államok alkotmányát. A döntésben alkalmazott jogi mérceként a bíróság a Lemon-eljárást (Lemon v. Kurtzman) használta, amely három fő vizsgálati szempontot foglal magában:

  • Szekuláris cél (secualr purpose): a jogszabálynak világos, vallástól független célt kell szolgálnia;
  • Elsődleges hatás (primary effect): a törvény elsődleges hatásának sem szabad a vallás támogatására vagy elutasítására irányulnia;
  • Túlzott beágyazódás (entanglement): a törvény nem eredményezhet olyan szoros kapcsolatot állam és vallás között, amely túlzott beavatkozást jelentene az egyházi ügyekbe.

A bíróság megállapította, hogy a louisianai törvény nem rendelkezik meggyőzően szekuláris céllal: a „creation science” oktatásának előírása valójában vallási indíttatásból fakadt, és így az első prongon elbukott. Következésképp a törvény megsértette az Intézményi klauzulát, és nem lehetett kötelezővé tenni az állami iskolák természettudományi óráin.

Jelentőség és következmények

A döntés világosan leszögezte, hogy az állami iskolák nem használhatók vallási tanítások állami támogatására. Ennek hatása több ponton érezhető:

  • Korlátozta a kreacionizmus és más vallásos eredetű elméletek bevezetését a természettudományi tananyagba;
  • Megteremtette az alapot későbbi ügyeknek, amelyekben a bíróságok vizsgálták az olyan irányelvek alkotmányosságát, amelyek az evolúció tanítását célzottan korlátozzák vagy vallási alternatívákat kényszerítenek a tantervbe (például későbbi helyi iskolai viták és peres ügyek, mint a Kitzmiller kontra Dover-ügy 2005-ben);
  • A döntés nem tiltja azt, hogy az iskolák tárgyalják a vallást történeti, irodalmi vagy összehasonlító kontextusban, illetve hogy megvitassák a tudományos elméletek kritikai nézőpontjait — de tiltja a vallás állami előnyben részesítését és vallási tanítások vallási jellegű előadását a kötelező természettudományi órákon.

Összefoglalva: az Edwards v. Aguillard döntés megerősítette az amerikai joggyakorlat alapelvét, miszerint az állami iskolák nem hirdethetnek vagy támogathatnak egyetlen vallási nézetet sem, és megakadályozta, hogy a kreacionizmus mint vallási alapú elmélet kötelező szerepet kapjon a természettudományos oktatásban.