Edwards v. Aguillard (1987): kreacionizmus, alkotmány és iskolai tanítás
Edwards v. Aguillard (1987): a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy a kreacionizmus vallás, nem tudomány, és nem tanítható állami iskolákban — fontos alkotmányos precedens.
Az Edwards kontra Aguillard ügy egy 1987-es döntés volt az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságán, amely kimondta, hogy a kreacionizmus nem tekinthető tudományos elméletnek oly módon, hogy azt az állami iskolák természettudományi óráin kötelező jelleggel tanítsák. A bíróság megállapította, hogy az ilyen rendelkezés vallás előnyben részesítését jelenti, és ez sérti az Egyesült Államok alkotmányának azon elvét, amely tiltja az állami beavatkozást a vallás támogatásába — az úgynevezett Establishment Clause (intézményi klauzula).
Tények és jogi háttér
Louisiana állam 1981-ben elfogadta a „Balanced Treatment for Creation-Science and Evolution-Science Act” nevű törvényt, amely előírta, hogy ha egy állami iskola az evolúció elméletét tanítja, akkor a tantervben egyensúlyként helyet kell kapnia a „creation science” (kreacionista tudomány) ismertetésének is. A törvényt bíróság elé vitték azzal az érvvel, hogy az alkotmány által tiltott módon támogatja a vallási nézetet az állami iskolák rendszerében.
A döntés és annak indoklása
A Legfelsőbb Bíróság úgy találta, hogy a louisianai törvény megsérti az Egyesült Államok alkotmányát. A döntésben alkalmazott jogi mérceként a bíróság a Lemon-eljárást (Lemon v. Kurtzman) használta, amely három fő vizsgálati szempontot foglal magában:
- Szekuláris cél (secualr purpose): a jogszabálynak világos, vallástól független célt kell szolgálnia;
- Elsődleges hatás (primary effect): a törvény elsődleges hatásának sem szabad a vallás támogatására vagy elutasítására irányulnia;
- Túlzott beágyazódás (entanglement): a törvény nem eredményezhet olyan szoros kapcsolatot állam és vallás között, amely túlzott beavatkozást jelentene az egyházi ügyekbe.
A bíróság megállapította, hogy a louisianai törvény nem rendelkezik meggyőzően szekuláris céllal: a „creation science” oktatásának előírása valójában vallási indíttatásból fakadt, és így az első prongon elbukott. Következésképp a törvény megsértette az Intézményi klauzulát, és nem lehetett kötelezővé tenni az állami iskolák természettudományi óráin.
Jelentőség és következmények
A döntés világosan leszögezte, hogy az állami iskolák nem használhatók vallási tanítások állami támogatására. Ennek hatása több ponton érezhető:
- Korlátozta a kreacionizmus és más vallásos eredetű elméletek bevezetését a természettudományi tananyagba;
- Megteremtette az alapot későbbi ügyeknek, amelyekben a bíróságok vizsgálták az olyan irányelvek alkotmányosságát, amelyek az evolúció tanítását célzottan korlátozzák vagy vallási alternatívákat kényszerítenek a tantervbe (például későbbi helyi iskolai viták és peres ügyek, mint a Kitzmiller kontra Dover-ügy 2005-ben);
- A döntés nem tiltja azt, hogy az iskolák tárgyalják a vallást történeti, irodalmi vagy összehasonlító kontextusban, illetve hogy megvitassák a tudományos elméletek kritikai nézőpontjait — de tiltja a vallás állami előnyben részesítését és vallási tanítások vallási jellegű előadását a kötelező természettudományi órákon.
Összefoglalva: az Edwards v. Aguillard döntés megerősítette az amerikai joggyakorlat alapelvét, miszerint az állami iskolák nem hirdethetnek vagy támogathatnak egyetlen vallási nézetet sem, és megakadályozta, hogy a kreacionizmus mint vallási alapú elmélet kötelező szerepet kapjon a természettudományos oktatásban.
Kapcsolódó oldalak
- Kitzmiller v. Dover Area School District, egy hasonló bírósági ügy
Kérdések és válaszok
K: Mi volt az Edwards kontra Aguillard ügy?
V: Az Edwards v. Aguillard egy 1987-es ügy volt az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságán.
K: Mit döntött a Legfelsőbb Bíróság a kreacionizmusról?
V: A Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy a kreacionizmus nem tudomány, hanem vallás.
K: Miért nem lehetett a kreacionizmust tanítani az amerikai iskolákban?
V: A kreacionizmust azért nem lehetett tanítani az amerikai iskolákban, mert az Egyesült Államok alkotmánya nem engedi meg, hogy a kormányzat egy vallást jobban támogasson, mint más vallásokat.
K: Mi az az Establishment Clause?
V: Az Establishment Clause egy olyan szabály, amely megtiltja a kormánynak, hogy egy vallást támogasson egy másikkal szemben, és hogy a vallást igaznak tanítsa az iskolákban.
K: Az Establishment Clause megengedi, hogy az iskolák tantárgyként tanítsák a vallást?
V: Igen, az Establishment Clause lehetővé teszi, hogy az iskolák a vallást tantárgyként tanítsák, de csak objektív és világi módon, nem pedig egy vallás igazként való népszerűsítésének eszközeként.
K: Mi az Egyesült Államok alkotmányának célja?
V: Az Egyesült Államok Alkotmányának célja, hogy meghatározza az amerikai kormányzat kereteit, és megvédje az amerikai polgárok jogait és szabadságát.
K: Mi a jelentősége az Edwards kontra Aguillard ügynek?
V: Az Edwards kontra Aguillard ügy azért jelentős, mert megállapította, hogy a kreacionizmust nem lehet tudományként tanítani az amerikai iskolákban az Egyesült Államok Alkotmányának megalapozási záradéka miatt.
Keres