Constant Permeke (1886–1952) – flamand expresszionizmus vezető alakja

Constant Permeke (1886–1952) — a flamand expresszionizmus vezéralakja: szenvedélyes festő és szobrász életútja, háborús sors, meghatározó művek és belga örökség.

Szerző: Leandro Alegsa

Constant Permeke (1886. július 31. – 1952. január 4.) belga festő és szobrász. A flamand expresszionizmus vezéralakjának tartják. Munkássága meghatározó volt a 20. századi belga képzőművészetben: egyszerre ünneplik a témaválasztás (tengerparti és vidéki élet, halászok, paraszti munkák) őszinteségét és a formák monumentális, kifejező leegyszerűsítését.

Korai élet, tanulmányok és család

Permeke Antwerpenben született. Hatéves korában a család Oostendébe költözött, ahol apja a Városi Művészeti Múzeum kurátora volt, ami korai művészi hatásokkal szolgált számára. Permeke 1903-tól 1906-ig Brugge-ban járt iskolába. 1906-ban besorozták a belga hadseregbe. Miután katonai szolgálata 1908 márciusában véget ért, Permeke visszatért Oostendébe. Egy másik művésszel, Gustave De Smet-tel lakott együtt, ami baráti és szakmai kapcsolatok kialakulásához vezetett. 1909-ben visszatért Latembe, ahol visszavonultan élt. 1912-ben Permeke feleségül vette Maria Delaere-t, és az ifjú pár Oostendében telepedett le.

Az első világháború és az angliai száműzetés

Az első világháború kitörésekor Permeke Antwerpen védelmében vett részt. Duffel városa közelében megsebesült, és sérülései miatt az Egyesült Királyságba kellett evakuálni. 1916-ban a devonshire-i Chardstockba költözött, ahol újra festeni kezdett: ekkor főként színes angol tájképeket készített, amelyekben a fény- és színkezelés, valamint a formák egyszerűsítése a korábbi munkákhoz képest változatosságot mutatott. A háború befejezése után, 1919-ben a Permeke család visszatért Oostendébe.

Érett korszak: témák, stílus és kiállítások

1921-ben Permeke kiállíthatta munkáit Antwerpenben és Párizsban, ami nemzetközi figyelmet hozott számára. 1922 és 1924 között rendszeresen járt Astenébe, 1926-ban pedig a svájci Vevey-be utazott, ahol elsősorban hegyi jeleneteket festett. 1929-ben Jabbeke-be költözött, ahol tovább alakult egyéni, karakteres képi világa. 1937-től kezdve Permeke szobrászattal is próbálkozott, és a plasztikáiban ugyanaz a tömör, monumentális formanyelv jelent meg, amely festményeit is jellemezte.

Permeke művészetére a kemény, földszínek, erős kontúrok és leegyszerűsített tömegek jellemzők. Gyakori motívumai a halászok, tengerpart, paraszti alakok és mezőgazdasági jelenetek; képei az ember és a természet, a munka és sors viszonyát ábrázolják egyszerre hitelesen és kifejezően. Technikai megoldásai — vastag festékréteg, markáns ecsetkezelés — az expresszionista célokat szolgálták: érzelmi kifejezésmódot és szimbolikus töltetet adtak a mindennapi témáknak.

A második világháború és utóélet

A második világháború alatt a német megszállók megtiltották Permekének a festést, művészetét pedig a náci propaganda kategóriája szerint Entartete Kunstnak tekintették. Fiát, Pault letartóztatták és kényszermunkára Németországba küldték. A háború után Permeke rövid ideig az antwerpeni Királyi Akadémia igazgatója volt, de mindössze egy évig töltötte be a posztot. Felesége 1948-ban meghalt; ez erősen megviselte, és egészségi állapota romlott, lányának kellett ápolnia.

Halála, síremlék és örökség

Constant Permeke 1952. január 4-én halt meg. Felesége mellé temették a jabbeke-i temetőben. Sírjára egyik barátja kérésére — a művész George Minne megrendelésére — Permeke maga állíttatott egy szobrot, amely a személyes kötődést és művészi folytonosságot szimbolizálja.

Permeke munkái tovább élnek belgiumi és nemzetközi gyűjteményekben; jelentős állandó anyag található olyan intézményekben, mint a Mu.ZEE (Oostende), az antwerpeni Királyi Képzőművészeti Múzeum, valamint a jabbeke-i Permeke-gyűjtemény. Hatása a flamand expresszionizmusra és a 20. századi belga képzőművészetre tartós: művei ma is inspirálják a kortárs festőket és szobrászokat.

Elismerés

Belgium Permeke munkásságát 1997-ben elismerte: az 1000 frankos bankjegyen az ő arcképe és munkássága kapott helyet. Ezt a bankjegyet használták egészen addig, amíg Belgium 2002-ben át nem tért az euróra.

Ajánlott további kutatási irányok

  • Permeke festészeti és szobrászati technikáinak részletes vizsgálata (impasto, anyaghasználat, plasztikai megoldások).
  • Párhuzamok és kapcsolatok más flamand expresszionistákkal (például Gustave De Smet és Frits Van den Berghe) és a nemzetközi expresszionista mozgalmakkal.
  • Permeke műveinek recepciója a két világháború közötti és utáni időszakban; hatás a belgiumi kulturális emlékezetre.
Niobe , szoborpark Kröller-Müller MúzeumZoom
Niobe , szoborpark Kröller-Müller Múzeum

Vissza Korábbi belga 1000 frankos bankjegyZoom
Vissza Korábbi belga 1000 frankos bankjegy

Kérdések és válaszok

K: Mikor született Constant Permeke?


V: Constant Permeke 1886. július 31-én született.

K: Hová költözött a Permeke család, amikor hatéves volt?


V: Amikor Constant Permeke hatéves volt, a családja Oostendébe költözött.

K: Mivel foglalkozott az édesapja?


V: Apja a Városi Művészeti Múzeum kurátoraként dolgozott.

K: Hol élt, miután 1908-ban hazatért a katonai szolgálatból?


V: Miután 1908-ban visszatért a katonai szolgálatból, Constant Permeke Latemben élt visszavonultan.

K: Mi történt vele az első világháború alatt?


V: Az első világháború alatt Constant Permeke megsebesült Duffel városánál, és az Egyesült Királyságba kellett evakuálni.

K: Hogyan ismerte fel őt Belgium 1997-ben?


V: 1997-ben Belgium úgy ismerte el Constant Permeke-t, hogy az 1000 frankos bankjegyet neki és munkásságának szentelte.

K: Mikor halt meg és hol van eltemetve? V: Constant Permeke 1952. január 4-én halt meg, és felesége mellett van eltemetve a jabbeke-i temetőben.


Keres
AlegsaOnline.com - 2020 / 2025 - License CC3