Wernher von Braun
Wernher Magnus Maximilian Freiherr von Braun (1912. március 23. - 1977. június 16.) német mérnök és tudós. Az 1930-as és 1970-es évek között rakétatervezőként dolgozott. Egyesek szerint ő volt a 20. század legjelentősebb rakétamérnöke. A második világháború alatt a náciknak dolgozott. A második világháború után az Egyesült Államokba ment. Ott a NASA-nak dolgozott. 1955-ben, tíz évvel az országba való belépése után von Braun amerikai állampolgár lett.
Ő volt az egyik fejlesztője a V-2 rakétának, az első rakétának, amely felrepült a világűrbe. Ő fejlesztette ki a Saturn V rakétát is, amely 1969-ben embereket vitt a Holdra.
Korai életút
Von Braun 1912. március 23-án született a lengyelországi Wirsitzben (ma: Wyrzysk). Apja egy jelentős bank vezérigazgatója volt. A weimari köztársaság idején apja Magnus Freiherr von Braun élelmezési és mezőgazdasági miniszter volt. Von Braun édesanyja Emmy von Quistorp, a porosz Lordok Háza egyik tagjának lánya volt.
1920-ban Berlinbe költözött. Az első iskolai évek alatt von Braun egy berlini francia középiskolába járt. Tizenhárom éves korában kapott egy távcsövet. Ez az ajándék felkeltette érdeklődését a csillagászat iránt. Rossz jegyei miatt von Braunnak 1925-ben egy Weimar melletti bentlakásos iskolába kellett járnia. A plusz pénzéből megvásárolta Hermann Oberth Die Rakete zu den Planetenräumen (magyarul: A rakéta a bolygóközi űrbe) című könyvét, amely a modern rakétakutatás alapja. 1928-ban a Hermann-Lietz-Internat nevű internátusba járt a németországi Spiekeroog szigetén. Az érettségi vizsgáit 1930-ban tette le.
1930 nyarán kezdte meg tanulmányait a berlini Műszaki Egyetemen. Von Braun 1931-ben a zürichi ETH-n is tanult. 1931 szeptemberének végén visszatért Berlinbe.
Német karrier
1933-ban von Braun rakétákon kezdett dolgozni a német hadsereg számára. 1934. július 27-én doktorált a berlini Műszaki Egyetemen. Az általa kifejlesztett két rakéta, a "Max" és a "Moritz" 1934 decemberében 2200 méter magasra emelkedett. A kísérleteket egy kis faluban, a németországi Kummersdorfban végezték. 1936-ban von Braun és csapata kifejlesztette a rakéták következő generációját, az A-3-at. A kummersdorfi tesztterület túl kicsi volt az újonnan kifejlesztett rakéta számára. Mintegy 90 fős csapatával együtt át kellett költöznie egy nagyobb tesztterületre Peenemünde-be.
1937-ben, amikor a nácik hatalomra kerültek, csatlakozott az S.S.-hez. Von Braun 1937 és 1945 között Peenemündében dolgozott. Ott kezdte el az A4 (Aggregat 4) nevű új rakéta kifejlesztését. Néhány teszt után a rakétát V-2-re nevezték át. A "V" a német "Vergeltung" szóból származik, ami bosszút jelent. Ez volt az első nagy hatótávolságú ballisztikus rakéta, amelyet háborúban használtak. Képes volt egy egytonnás robbanófejet akár 50 mérföldes magasságig a levegőbe juttatni, és több száz mérföldet megtenni a célpontig. 1943-ban Németország megkezdte ennek a rakétának a tömeggyártását, több ezer koncentrációs táborban raboskodó foglyot használva gyári munkásként. Több ezer ilyen rakétát lőttek ki antwerpeni és nagy-britanniai célpontokra, különösen Londonra. Több mint 1700 V-2 rakéta landolt Antwerpenben, és több mint 3700 ember életét oltotta ki. Von Braun és csapata megkezdte e rakéták új generációinak, a V-9 és V-10 rakétáknak a kifejlesztését, amelyeket amerikai célpontokra szántak.
Amerikai karrier
Korai évek
Von Braunt és mintegy 100 másik tudóst 1945-ben, a kapituláció után Amerikába hozták. Az Egyesült Államok hadseregének kezdtek el dolgozni a texasi Fort Blissben, ahol amerikai katonákat oktattak az elfogott V-2-esek kilövésére. 1955-ben amerikai állampolgár lett. Az 1950-es években von Braun megpróbált támogatást szerezni egy amerikai űrprogramhoz. Amikor a Szovjetunió elindította a Szputnyikot, az Egyesült Államok végül űrprogramot indított. Eleinte a haditengerészet volt a felelős, de az első Vanguard műholdjuk megsemmisült, amikor a rakéta 1957 decemberében felrobbant az indítóálláson. A műholdprogramot a hadseregre bízták, és a tapasztaltabb von Braun megkezdhette a munkát csapatának többi tagjával. A Redstone rakéta 1958. január 31-én állított pályára egy műholdat.
Huntsville és a NASA
Von Braun 1950-ben kezdett el dolgozni a hadsereg új Redstone Arzenáljában, az alabamai Huntsville-ben, amely később a NASA Marshall Űrrepülési Központja lett. Itt fejlesztette ki csapatával a V-2-eshez hasonló Redstone rakétát. 1959-ben Von Braun és más németek a hadsereg összes űrtevékenységével együtt átkerültek a NASA-hoz. Utolsó és legsikeresebb rakétája a Saturn V volt, amely űrhajósokat szállított a Holdra. Az Apollo-11 1969-es holdraszállása után azonban csökkent az űrprogram közvélemény általi támogatottsága. 1972-ben von Braun nyugdíjba vonult a NASA-tól, és a marylandi Fairchild Industries vállalatnál helyezkedett el.
Későbbi évek
1972-ben von Braun elhagyta a NASA-t. A magánszektorban kezdett dolgozni. Betegsége miatt 1977 januárjában visszavonult a munkától. Még abban az évben, 65 évesen vastagbélrákban meghalt.
Von Braun egy rakéta előtt
Halála után
Von Braun munkája képes volt arra, hogy az emberiségnek szélesebb rálátást biztosítson a világegyetemre. Rakétái továbbra is többnyire rakétaként készültek. Valójában többet használtak belőlük műholdak indítására, holdra szálláshoz és mélyűrkutatáshoz.
Kérdések és válaszok
K: Ki volt Wernher von Braun?
V: Wernher von Braun német mérnök és tudós volt, aki az 1930-as és 1970-es évek között rakétatervezőként dolgozott.
K: Mivel foglalkozott Wernher von Braun a második világháború alatt?
V: Wernher von Braun a náciknak dolgozott a második világháború alatt.
K: Hová ment Wernher von Braun a II. világháború után?
V: Wernher von Braun a II. világháború után az Egyesült Államokba ment.
K: Mit csinált Wernher von Braun a NASA-nál?
V: Wernher von Braun a NASA-nak dolgozott.
K: Mikor lett Wernher von Braun amerikai állampolgár?
V: Wernher von Braun 1955-ben lett amerikai állampolgár, tíz évvel azután, hogy belépett az országba.
K: Mi volt a V-2 rakéta?
V: A V-2 rakéta volt az első rakéta, amely felrepült a világűrbe.
K: Mi volt a Saturn V rakéta?
V: A Saturn V rakéta egy Wernher von Braun által kifejlesztett rakéta volt, amely 1969-ben embereket vitt a Holdra.
