Szputnyik-program: a Szovjetunió űrprogramja és az űrverseny kezdete

Szputnyik‑program: hogyan indította el a Szovjetunió az űrversenyt — Szputnyik‑1 története, jelentősége és hatása az amerikai tudományra és oktatásra.

Szputnyik-program a Szovjetunió űrhajózási programja volt. A Szputnyik 1, a program első műholdja 1957. október 4-én indult. Ez volt az első ember alkotta műhold, amely pályára állt.

A Szputnyik‑1 egy kb. 58 cm átmérőjű, fémszázszor gömb volt, tömege körülbelül 83,6 kg. A műhold belsejében egyszerű műszerek és rádióadó volt, amely kétsávon (kb. 20,005 és 40,002 MHz) „pityegő” jeleket sugárzott — ezeket a jeleket a földi rádióamatőrök és laboratóriumok szerte a világon fogták. A rakéta, amely felvitte őt, az R‑7 (Szemjorka) hordozórakéta volt; a start a mai Baikonur (akkori Tyuratam) indítóállásról történt. A műhold pályaperiódusa nagyjából 96 perc volt, pályája perigeuma kb. 215 km, apogeuma kb. 939 km; a műhold 1958. január 4-én lépett vissza a légkörbe. Az akkumulátorok körülbelül három hétig (kb. 21 nap) szolgáltattak rádiójeleket.

A Szputnyik-program létrejötte és célja

A programot a Szovjetunióban vezető tervező mérnök, Sergej Koroljov irányította. A Szputnyik-program célja kezdetben a rakétatechnika és az űreszközök gyakorlati kipróbálása volt, továbbá annak bemutatása, hogy a Szovjetunió képes műholdat pályára állítani. A használt hordozórakéta a katonai célokra kifejlesztett R‑7 interkontinentális ballisztikus rakéta átalakított változata volt, ami egyben azt is jelezte, hogy a nagy teljesítményű hordozórakéták fejlesztése és a stratégiai rakéták üzembe állítása szorosan összefüggött.

A nemzetközi reakció és az űrverseny kezdete

Az Egyesült Államokat nagyon meglepte, amikor a Szovjetunió felküldte a Szputnyik-1-et az űrbe. Nem akart lemaradni. Ezért több pénzt kezdett költeni a tudományra és az oktatásra. Ekkor kezdődött az űrverseny a Szovjetunió és az Egyesült Államok között.

A Szputnyik‑1 indítása politikailag és társadalmilag is nagy hullámokat vetett: az Egyesült Államokban kialakult a „Szputnyik‑sokk” (Sputnik shock), ami hozzájárult az oktatás és a tudomány finanszírozásának növeléséhez. 1958-ban az Egyesült Államok létrehozta a NASA-t (National Aeronautics and Space Administration), és elfogadták a National Defense Education Actet is, amelynek célja a természettudományi, műszaki és matematikai képzés megerősítése volt. Az űrverseny a következő években sorra hozta a mérföldköveket: a Szovjetunió küldte fel elsőként az élőlényt pályára (a Szputnyik‑2, Laika kutyával), majd az első űrhajóst (Jurij Gagarin, 1961), míg az Egyesült Államok végül az emberes Holdraszállással (1969) ért el nagy sikert.

A program folytatása és öröksége

A Szputnyik-program nem állt meg az első műholddal: rövid időn belül további küldetések követték egymást. A Szputnyik‑2 1957. november 3-án indult és a híres kutya, Laika volt az első élőlény, amely Föld körüli pályára került (Laika azonban nem élte túl a küldetést). A Szputnyik‑3 1958 tavaszán indult tudományos műszerekkel, amelyek légkörfizikai és kozmikus sugárzással kapcsolatos méréseket végeztek.

A Szputnyik-program fontos technikai és tudományos tapasztalatokat adott az űrkutatásról: hordozórakéta‑technológia, pályaszámítások, rádiókommunikáció és műholdas mérések terén. Ezen tapasztalatok alapozta meg a későbbi űrprogramokat, beleértve a műholdas távközlést, földmegfigyelést és az emberes űrrepüléseket. A „Szputnyik” szó ma is a modern űrkutatás egyik ikonikus szimbóluma, és az 1957-es indítás a 20. század egyik meghatározó tudományos és politikai eseményének számít.

Rövid idővonal (kiemelt dátumok)

• 1957. október 4. – Szputnyik‑1 indítása (első ember alkotta műhold)
• 1957. november 3. – Szputnyik‑2 indítása (Laika, első élőlény Föld körüli pályán)
• 1958. január 4. – Szputnyik‑1 visszatérése a légkörbe
• 1958 – az Egyesült Államokban megkezdődnek a nagyarányú beruházások az oktatásba és a tudományba; 1958 végén megalakul a NASA
• 1958. május – Szputnyik‑3 indítása (kutatóműhold)

Összegzésként: a Szputnyik‑program beindította az űrkorszakot, gyors technológiai és politikai változásokat idézett elő, és megalapozta a későbbi emberes és műholdas űrtevékenységet világszerte.

Keresés betűvel