Robert E. Lee

Korai évek

Lee a virginiai Westmoreland megyében, Stratford Hallban született 1807. január 19-én. Szülei Henry "Light Horse Harry" Lee, az amerikai függetlenségi háború tábornoka és Virginia kormányzója, valamint felesége, Anne Carter Lee voltak. Lee apja 1818-ban Nyugat-Indiában halt meg anélkül, hogy fiát valaha is viszontlátta volna. Robertet édesanyja nevelte fel a virginiai Alexandriában.

Washington felmenői

Lee és George Washington mindketten idősebb Augustine Warner és felesége, Mary Towneley Warner leszármazottai voltak. Lee az ő lányukon, Sarah-n keresztül származott. Washington a fiukon, ifjabb Augustine-on keresztül származott. Lee és Washington kétszeres unokatestvérek voltak.

Oktatás

Lee a virginiai Fauquier megyében található Eastern View iskolába járt. Iskolába járhatott a virginiai Shirleyben és a virginiai Alexandriában. Édesanyja az episzkopális hitre oktatta. Lee a West Point-i Egyesült Államok Katonai Akadémiájára járt, és 1829-ben másodikként végzett az osztályban.

Házasság

1831. június 30-án Lee az Arlington-házban feleségül vette Mary Custist. Ő George Washington mostohafia, John Parke Custis unokája volt. Az Arlington-házban rendezték be otthonukat. Hét gyermekük született.

Mary Custis Lee és Robert E. Lee, Jr. 1845-ben

Középső évek

Lee a mexikói-amerikai háborúban Winfield Scott tábornok alatt harcolt kapitányként. Később Scott Lee-ről azt írta, hogy "a legjobb katona, akit valaha is láttam a harctéren". A háború után Lee segített a hadseregnek erődöket építeni. 1855-ben Lee alezredes lett, és csatlakozott egy lovasezredhez. Ezredesként Lee-t a "rabszolgalázadás", más néven John Brown Harpers Ferry elleni rajtaütésének megállítására hívták. Brown rajtaütésének Lee kevesebb mint egy óra alatt vetett véget.

Polgárháború

Lee számos rabszolgát örökölt az Arlington-házzal együtt. Nem bizonyult túl jó rabszolgatartónak. Próbálkozott a kedvességgel, és elutasította a kínzást. A rabszolgák azonban tudták, hogy a végrendeletben szabadságot kaptak, és megtagadták a munkát. Lee meg akarta adni nekik a szabadságukat, de szüksége volt rájuk, hogy segítsenek neki az Arlington-házban végzett munkában. Lee személy szerint gyűlölte a rabszolgaságot, "gonoszságnak" nevezve azt mind a feketék, mind a fehérek számára. De úgy gondolta, hogy fokozatosan véget kell vetni neki, különben a déli gazdaság wikt:összeomlik. Lee azonban egyetértett más déliekkel, akik úgy gondolták, hogy a feketék alsóbbrendűek. Hitt abban, hogy Isten a maga idejében megoldja a problémát. Lee-nek, akárcsak Thomas Jeffersonnak, vegyes érzései voltak a rabszolgasággal kapcsolatban.

Abraham Lincoln 1860-as megválasztása több államot is arra késztetett, hogy tiltakozásul elszakadjon. Ez nehéz helyzetbe hozta Lee-t. Az újonnan alakult Amerikai Konföderációs Államok felajánlotta Lee-nek a dandártábornoki rangot. Lee nem válaszolt az ajánlatra. Winfield Scott felajánlotta neki az amerikai önkéntesek hadseregének parancsnokságát. Erre az ajánlatra sem válaszolt. 1861. április 12-14. között az amerikai csapatok bombázták a dél-karolinai Charlestonban lévő Sumter-erődöt. Ugyanezen a napon Virginia elszakadt az Uniótól. Lee nem támogatta az elszakadást, de nem harcolhatott saját Virginia államával. Lee 1861. április 22-én az Arlington-házban lemondott amerikai hadseregbeli megbízatásáról. Barátainak azt mondta, hogy nem vesz részt a Dél elleni invázióban. Néhány nappal később átvette az összes virginiai haderő parancsnokságát.

Lee eleinte egyetlen katonának sem adott parancsot a csatában. Ehelyett Jefferson Davis konföderációs elnöknek segített katonai döntéseket hozni. 1862-ben ő lett az Észak-Virginiai Hadsereg parancsnoka. Ő vezette a hadsereget a háború hátralévő részében. Sok csatát megnyert, annak ellenére, hogy az uniós hadseregnek a csatákban több embere és fegyvere volt. A gettysburgi csatában megpróbálta lerohanni az Uniót, hogy véget vessen a háborúnak. De seregét legyőzték, és vissza kellett vonulnia Virginiába.

1864 és 1865 folyamán Lee Virginiában harcolt Ulysses S. Grant uniós tábornok ellen. 1864 végén és 1865 elején Lee és Grant a virginiai Richmond közelében harcolt a Petersburg ostroma elnevezésű csatasorozatban. 1865 áprilisában Grant arra kényszerítette Lee-t, hogy visszavonuljon Richmondból. Csaták sorozata után Grant Appomattox Courthouse közelében bekerítette Lee-t, és megadásra kényszerítette. Mielőtt megadta magát, azt mondta: "Inkább meghalok ezer halált, minthogy megadjam magam".

A háború után

Andrew Johnson elnök kiáltványt adott ki, amelyben amnesztiát és kegyelmet adott azoknak a konföderációs katonáknak, akik részt vettek az Egyesült Államok elleni lázadásban. A rendelet 14 mentességet élvező csoportot tartalmazott, és e csoportok tagjainak kérelmet kellett benyújtaniuk az Egyesült Államok elnökéhez, amelyben kegyelmet kértek. Lee egy kérelmet küldött Grant tábornoknak. 1865. június 13-án Lee levelet írt Johnson elnöknek:

"Mivel ki vagyok zárva az Ulto 29-i proklamációban foglalt amnesztia és kegyelem rendelkezéseiből; ezennel kérem az előnyöket, és minden jog és kiváltság teljes helyreállítását, melyeket az annak feltételeiben foglaltakra kiterjesztettek. A Mil. Akadémián West Pointban 1829 júniusában. 61 áprilisában kiléptem az amerikai hadseregből. Tábornok voltam a konföderációs hadseregben, és részt vettem az észak-vainói hadsereg megadásában '65. április 9-én."

1865. október 2-án Lee a virginiai Washington College elnöke lett. Ugyanezen a napon Lee aláírta a Johnson elnök által kért amnesztiaesküt. Lee azonban nem kapott kegyelmet, és az állampolgárságát sem adták vissza.

Az amnesztiára tett esküjét több mint száz évvel később találták meg a Nemzeti Levéltárban. Úgy tűnik, hogy William H. Seward, az Egyesült Államok külügyminisztere egy barátjának adta át a kérelmet, hogy emlékül megőrizze. A külügyminisztérium egyszerűen figyelmen kívül hagyta Lee kérelmét, és azt soha nem adták meg. Az Egyesült Államok kongresszusa 1975-ös közös határozatában 1865. június 13-i hatállyal helyreállította Lee állampolgári jogait. A törvényt Gerald R. Ford elnök 1975. augusztus 5-én írta alá.

Lee 1870. szeptember 28-án agyvérzést kapott, és 1870. október 12-én meghalt. A Washington College Lee tiszteletére Washington és Lee Egyetemre változtatta nevét. Lee születésnapját több déli államban ünneplik.