A gettysburgi csatát (helyenként /ˈɡɛtɨsbɜrɡ/ ( hallgass), ss hanggal) 1863. július 1–3. között vívták. A csata a pennsylvaniai Gettysburg városában és környékén zajlott. Ez volt az amerikai polgárháború legtöbb áldozatot követelő ütközete: a háromnapos harc során mindkét hadseregből összesen körülbelül 46–51 000 katona esett el (sebesült, eltűnt, megsebesült vagy megölt). Gettysburgot gyakran nevezik a háború fordulópontjának: George G. Meade uniós vezérőrnagy Potomac hadserege megállította Robert E. Lee konföderációs tábornok Észak‑Virginiai hadseregének támadását, ezzel véget ért Lee második inváziója Észak ellen. Lee július 4‑én kezdte meg emberei visszavonását Virginiába.

A csata lefolyása röviden

A háromnapos ütközetet különböző helyszínek és intenzív rohamok jellemezték, a harcokon mindkét oldal nehéz veszteségeket szenvedett. A csata legfontosabb mozzanatai:

  • Július 1. A harcok a város környékén kezdődtek: a konföderált erők kezdetben sikereket értek el, és visszaszorították az uniós alakulatokat Cemetery Hill irányába. A harcok során jelentős összecsapások zajlottak a város határában és északon, és az első nap végére az uniós csapatok védelmi állásokat foglaltak el a magaslatokon.
  • Július 2. Lee megkísérelte megkerülni és megtörni az uniós vonalak két szárnyát. Heves, közelharcos összecsapások zajlottak Little Round Top, Devil’s Den, Peach Orchard és a Wheatfield körzetében. Az uniós erők nehéz helyzetben voltak, de több kulcsfontosságú állást sikerült megtartaniuk.
  • Július 3. A csata harmadik napján Lee nagy erejű, központi támadást rendelt el, amelyet később Pickett‑támadás (Pickett’s Charge) néven ismerünk — a déliek tömeges rohamot indítottak Cemetery Ridge ellen. A támadás súlyos veszteséggel végződött, visszaverték, és a konföderációs erők jelentős katonai és erkölcsi veszteséget szenvedtek.

Csapatok és veszteségek

A csataban mindkét oldalon nagyszámú alakulat vett részt; a pontos számokról különböző becslések léteznek, de általánosan elfogadott, hogy az összes veszteség (sebesültek, halottak, eltűntek és fogságba esettek) 46–51 000 körül volt. A modern források a következő nagyságrendet adják meg:

  • Uniós erők: körülbelül 23 000 veszteség (halott, sebesült, eltűnt vagy fogságba esett).
  • Konföderált erők: körülbelül 20–28 000 veszteség.

A nagy veszteségek és a magas arányú sebesültek kezelése logisztikai és orvosi válságot okozott mindkét fél számára.

Stratégiai jelentőség

Gettysburg megállította a konföderáció előrenyomulását Észak területén, és jelentősen csökkentette Lee offenzív képességét. A csata taktikai és morális fordulópont volt: bár Lee még évekig intenzív hadműveleteket folytatott, soha többé nem tudott ilyen mértékű inváziót indítani Észak ellen. Emellett a csatával egyidejűleg, Ugyanezen a napon ért véget Vicksburgostroma, amely szintén az Unió győzelmével zárult — Vicksburg elfoglalása lehetővé tette az Unió számára a Mississippi folyó feletti ellenőrzést, ezzel kettévágva a Konföderációt.

Gettysburgi temető és Lincoln beszéde

Az ütközet után nagy számú halott maradt a csatatéren, ezért a helyi és a szövetségi hatóságok temetőt létesítettek. Gettysburgi Nemzeti Temetőben temetőt nyitottak az elesetteknek, és 1863. november 19‑én tartották a temetőavató ünnepséget. Ezen a rendezvényen Abraham Lincoln elnök a Gettysburgi beszéd című rövid, de rendkívül híres beszédét mondta el, amelyben a háborút az egység és a szabadság megőrzésének harcaként értelmezte és a nemzet megújulását hirdette.

Örökség és emlékhely

A gettysburgi csata és Lincoln beszéde a mai napig meghatározó része az amerikai történelmi emlékezetnek. A csatateret ma a Gettysburg National Military Park őrzi: több száz emlékmű, tábla és látogatóközpont mutatja be az eseményeket, az egykori frontvonalak és fontos helyszínek megőrzésre kerültek. A parkban több mint ezer emlékmű és jelzőtábla található, és a területet folyamatosan védik és restaurálják a történelmi hitelesség megőrzése érdekében.

Miért fontos még ma?

Gettysburg nem csupán katonai ütközet volt: kulturálisan és politikailag is jelentős. A csata és az azt követő temetőavató hozzájárult ahhoz, hogy a polgárháború céljai — az Egyesült Államok megtartása és a rabszolgaság megszüntetése felé mutató elköteleződés — országos szintű legitimitást nyerjenek. A helyszín ma oktatási és emlékezési célokra szolgál, turisták és kutatók ezreit vonzza évről évre.