Alban Berg – életrajz, zeneszerzői stílus és fő művek (Wozzeck, Lulu)
Alban Berg életrajza, zeneszerzői stílusa és fő művei: Wozzeck, Lulu, hegedűverseny — áttekintés a 12 hangú és atonális zenei innovációról.
Alban Berg (született Bécsben, 1885. február 9. - meghalt Bécsben, 1935. december 24.) osztrák zeneszerző. Alban Berg és Anton Webern egyaránt Arnold Schönberg tanítványai voltak. Mindhárom zeneszerző a maga módján megváltoztatta a 20. század eleji zeneszerzés stílusát. Abban az időben nőttek fel, amikor a legtöbb zeneszerző még romantikus zenét írt, Schönberg és tanítványai azonban atonális zenét (olyan zenét, amely nem egy hangnemben szól), majd tizenkét hangú zenét kezdtek írni, amelyben egy oktáv mind a 12 hangja azonos fontosságú. Bár Berg sok tizenkét hangú zenét írt, mégis sikerült néha egészen romantikusan hangzania, jobban, mint Schönbergnek vagy Webernnek. Legfontosabb művei a két operája, a Wozzeck és a Lulu, valamint a hegedűverseny.
Életrajz
Berg polgári családban született és fiatalon érdeklődött a zene iránt. Kezdetben jogi tanulmányokat is folytatott, de végül a zenének szentelte életét, és 1904 körül kezdett tanulni Arnold Schönbergnél. Tanítványként hamar kivívta a mester bizalmát, és szakmai kapcsolatuk életen át tartott. Feleségül vette Helene Nahowski-t, és egész életében megőrizte magánéletét; híres belső levelezései, szerelmi viszonyai és baráti kapcsolatai időnként megjelentek műveiben is.
Berg élete során dolgozott kamaraműveken, dalokon, nagyzenekari darabokon és operákon. Halála 1935-ben fertőzés következtében következett be; életműve azonban tovább élt, és a második világháború után világszerte elismertté vált.
Zeneszerzői stílus
Berg stílusa az expresszionizmus és a 20. századi modernizmus keveréke. Tanult atonalitást és a tizenkét hangú eljárást, de gyakran olvasztotta ezekbe a romantikus dallamosságot, érzelmi kifejezőerőt és jól átgondolt hangszerelést. Bár alkalmazta a sorok és sorstruktúrák szervezettségét, nem volt dogmatikus: gyakran tűnik fel nála tonális utalás, néha népi vagy egyházi dallamrészlet, valamint színes, érzékeny orkesztráció.
A drámaiság és a hangulat fontos eleme Berg művészetének. Operaíróként különösen ügyelt arra, hogy a zene kifejezze a szereplők belső világát és a színpadi cselekmény feszültségét. Kamarazenei művei finom belső szerkezetükről és rejtett motívumhasználatukról ismertek; például a Lyric Suite titkos személyes üzeneteket is tartalmaz az alkotó magánéletére utalva.
Fő művek és jelentőség
- Wozzeck (1914–1922): Berg első operája, Georg Büchner darabja alapján. A mű radikális kifejezésmódja és formai gazdagsága miatt korszakalkotó volt; 1925-ben mutatták be, és ma is az egyik legfontosabb 20. századi opera.
- Lulu (1929–1935, befejezetlen): Berg második, szintén drámai operája, aki a befejezett részekben is a tizenkét hang és a líraiság különös egyensúlyát mutatja. A mű harmadik felvonását a komponista halála után befejezték, és a teljes Lulu csak később került a repertoárba (a befejezés hírhedten Friedrich Cerha nevéhez fűződik).
- Hegedűverseny (1935): Az utolsó befejezett nagy mű, amelyet „Egy angyal emlékére” (In Memoriam eines Engels) dedikált Manon Gropiusnak. A verseny olyan elemeket egyesít, mint a tizenkét hangú sor mint szervező elv és a közvetlen, érzelmes dallamosság; a darab máig népszerű a műsorokon.
- Lyric Suite: hegedűnégyesre írt mű, amelyben Berg személyes motívumokat és komplex zenei szerkesztést használ; a darab a kamarazene kiemelkedő alkotása.
- Altenberg-dalok (Altenberg Lieder): Peter Altenberg verseire írt dalok és zenekari kezeléseik amelyek az első világháború előtti években keltettek figyelmet és részben botrányt a kortárs előadásokon.
Hatás és örökség
Berg munkássága nagy hatással volt a 20. századi zenére: bemutatta, hogy a szigorú eljárások (mint a tizenkét hang) és a kifejező, „romantikus” zene nem zárják ki egymást. Művei drámai erejük, finom hangszerelésük és emberi tartalmuk miatt tartanak számot a közönség és a zenetudósok érdeklődésére egyaránt. A náci rezsim idején műveit ideológiai okokból sok helyen tiltották, de halála után a zenetörténet fontos részévé vált, és darabjai ma rendszeresen hallhatók koncert- és operaszínpadokon szerte a világon.
Berg életművének tanulmányozása továbbra is sokat ad a zenetörténethez: művei egyszerre szolgáltatnak érzelmi élményt és intellektuális kihívást, ezért a zeneszerzők, előadók és hallgatók körében egyaránt nagy becsben állnak.
Alban Berg szobra.
Life
Korai évek
Berg Bécs központjában nőtt fel. Családjának sok pénze volt, de amikor Berg apja 1900-ban meghalt, az életük sokkal nehezebbé vált. Az iskolában nem teljesített túl jól. Szerelmi viszonya is volt egy konyhalánnyal, akitől egy lánya született.
Érdekelte a zene, zongorázott és komponálni kezdett, de az iskolai vizsgákon nem teljesített elég jól ahhoz, hogy bejusson a zenei konzervatóriumba. Nem érdekelte az üzlet, mint az apját. Fizetés nélküli munkát vállalt. Aztán 1904-ben elkezdett Schönbergnél tanulni. Ez volt az első alkalom, hogy rendes zeneórákat kapott. Két évvel később az édesanyja örökölt némi pénzt, és Berg ekkor felhagyhatott a fizetés nélküli munkával, és a zenére koncentrálhatott.
Schönberg megtanította őt harmóniára, ellenpontra és zeneelméletre, mindarra, amit a jó zeneszerzéshez tudni kell. Berg 1904-től 1911-ig vett tőle órákat. Első igazi darabjai közé tartozik egy zongoraszonáta és egy vonósnégyes. Itt már megtalálta a neki megfelelő modern stílust. Olyan harmóniákat írt, amelyek mintha lebegnének. Gyakran írt többtételes darabokat, amelyeket egy közös téma köt össze. Kedvelte a fejjel lefelé hallható témákat is, vagy a palindromákat, ahol a dallam előre és hátrafelé is ugyanúgy hangzik. Megismerkedett egy Helene nevű lánnyal, és 1910-ben összeházasodtak.
Felnőttkor
Berg mindenféle zenét szeretett hallgatni. Ebben különbözött Schönbergtől vagy Weberntől. Berg érdeklődött a francia zeneszerzők, például Debussy, valamint a jazz iránt. Kedvelte a modern színházat, Bertolt Brecht drámaíró és Kurt Weill zeneszerző politikai műveit.
Berg nagyon hálás volt Schönbergnek mindazért, amit tőle tanult, de továbbra is nagyon félt tőle. Schönberg sok levelet írt neki, amelyben arra kérte, hogy tegyen meg neki dolgokat (pl. zenekari darabjainak zongora-átdolgozását), és gyakran kritizálta őt. Csak az 1920-as években, amikor Berg már ismert lett, kezdett Schönberg inkább egyenrangú barátként írni neki.
Berg öt zenekari darabot írt. Ez az egyik első fontos műve, amelyet Schönberg segítsége nélkül írt. A zenében modern akkordok vannak, amelyek a bécsi közönség számára nagyon sokkolóan hangozhattak. 1913. március 31-én Schönberg Bécsben koncertet vezényelt, amelyen Berg néhány dala is elhangzott. A közönség soraiban verekedni kezdtek az emberek, és ki kellett hívni a rendőrséget. Amikor Schönberg írt Bergnek, hogy kritizálja a zenéjét, Berg elvesztette minden önbizalmát. Lassan kezdett újra magabiztosabbá válni. Megírta a Három zenekari darabot op 6. A zene egészen úgy hangzik, mint Mahleré. Rengeteg zenei ötlet van benne, amelyek egymásba nőnek, és gazdag hangzást alkotnak.
Az első világháború alatt Berg egy ideig egy katonai kiképzőtáborban töltött. Ez az élménye biztosan megfordult a fejében, amikor megírta Wozzeck című operáját. Ez az opera nagyon híres lett. Sok új ötlet volt benne. Nem egy nagy hősről szól, hanem egy egyszerű emberről, akivel rosszul bánnak az emberek. A zene is nagyon különbözik az addigi operazenétől. Bár annyira modern volt, mégis nagy sikert aratott, és Berget világhírűvé tette. Több pénzt hozott neki, ami egy kis tanítással együtt lehetővé tette, hogy ideje nagy részét zeneszerzéssel töltse.
A hírnév évei
A Wozzeckben van egy kis tizenkét hangú zene, de a következő műveiben a tizenkét hangú rendszer sokkal fontosabb. Írt egy Lírai szvitet vonósnégyesre és egy Kamarakoncertet, amelyben a forma matematikai szabályok alapján áll össze. Szerette elrejteni a zenéjében a dolgokat, pl. kedvenc számait vagy az emberek nevének betűit. Ezek olyanok, mint a titkos kódok, és a későbbi években a zenészek sok időt töltöttek azzal, hogy megpróbálják kitalálni, mit akart Berg.
1928-ban Berg elkezdett dolgozni második és egyben utolsó operáján: Lulu. Az operán már évek óta gondolkodott. 1905-ben látta a Die Büchse des Pandora (Pandora szelencéje) című darabot. Wedekind játszotta Hasfelmetsző Jack szerepét. Az emberek obszcénnek tartották a darabot, mégis nagyon népszerű lett, különösen 1918 után, amikor Németországban már nem volt cenzúra. Az operán 1934-ig dolgozott. Ezután abbahagyta a munkát, hogy megírja a Hegedűversenyt. Amikor hallott egy Manon Gropius nevű fiatal lány, akit ismert, gyermekbénulásban bekövetkezett szomorú haláláról, a koncertet a lány emlékének ajánlotta. Azt írta: "Egy angyal emlékére". Manon édesanyja, Alma, Gustav Mahler felesége volt.
Halál
Nem sokkal azután, hogy befejezte a Hegedűversenyt, Berget megcsípte egy rovar. Ez tályogot képzett, és kórházba szállították, de meghalt. A hegedűversenyt még nem adták elő. A Lulut még nem fejezte be. A harmadik felvonást csak rövid partitúrában vázolta fel (a fő hangjegyeket mutatja, de azt nem, hogy pontosan mit játszanak az egyes hangszerek). Az opera ősbemutatóján a III. felvonást csak pantomimmal játszották el, miközben Berg más zenéje szólt. Berg özvegye, Helene nem akarta, hogy más fejezze be az operát, így a III. felvonást csak Helene 1976-ban bekövetkezett halála után mutatták be. Friedrich Cerha fejezte be, és 1977-ben adták elő, bár egy bírósági per próbálta megakadályozni a bemutatását.
Fontosabb művek
- Kammerkonzert (1925) zongorára, hegedűre és 13 fúvós hangszerre
- Wozzeck
- Lulu
- Lírai lakosztály
- Hét korai dalok
- Hegedűverseny
Kérdések és válaszok
K: Ki volt Alban Berg?
V: Alban Berg osztrák zeneszerző 1885. február 9-én született Bécsben, és 1935. december 24-én halt meg Bécsben.
K: Kik voltak Berg tanárai?
V: Berg tanárai többek között Arnold Schönberg és Anton Webern voltak.
K: Hogyan változtatta meg Berg, Webern és Schönberg a zeneszerzés stílusát a 20. század elején?
V: A három zeneszerző atonális zene (olyan zene, amely nem hangnemben szólal meg), később pedig tizenkét hangú zene megalkotásával változtatta meg a zeneszerzés stílusát, amelyben egy oktáv mind a 12 hangja azonos fontosságú.
K: Mi a különbség Berg tizenkét hangú zenéje és Schönberg vagy Webern zenéje között?
V: Bár Berg sok tizenkétfokú zenét írt, mégis sikerült elérnie, hogy ez időnként egészen romantikusan hangozzon, jobban, mint Schönberg vagy Webern.
K: Melyek Berg legfontosabb művei?
V: Berg legfontosabb művei a két operája, a Wozzeck és a Lulu, valamint a hegedűverseny.
K: Melyik korszakban írt sok korabeli zeneszerző zenét?
V: Sok korabeli zeneszerző a romantika korszakában írt zenét.
K: Mi az atonális zene?
V: Az atonális zene olyan zene, amelynek nincs hangnem.
Keres