Alban Berg

Life

Korai évek

Berg Bécs központjában nőtt fel. Családjának sok pénze volt, de amikor Berg apja 1900-ban meghalt, az életük sokkal nehezebbé vált. Az iskolában nem teljesített túl jól. Szerelmi viszonya is volt egy konyhalánnyal, akitől egy lánya született.

Érdekelte a zene, zongorázott és komponálni kezdett, de az iskolai vizsgákon nem teljesített elég jól ahhoz, hogy bejusson a zenei konzervatóriumba. Nem érdekelte az üzlet, mint az apját. Fizetés nélküli munkát vállalt. Aztán 1904-ben elkezdett Schönbergnél tanulni. Ez volt az első alkalom, hogy rendes zeneórákat kapott. Két évvel később az édesanyja örökölt némi pénzt, és Berg ekkor felhagyhatott a fizetés nélküli munkával, és a zenére koncentrálhatott.

Schönberg megtanította őt harmóniára, ellenpontra és zeneelméletre, mindarra, amit a jó zeneszerzéshez tudni kell. Berg 1904-től 1911-ig vett tőle órákat. Első igazi darabjai közé tartozik egy zongoraszonáta és egy vonósnégyes. Itt már megtalálta a neki megfelelő modern stílust. Olyan harmóniákat írt, amelyek mintha lebegnének. Gyakran írt többtételes darabokat, amelyeket egy közös téma köt össze. Kedvelte a fejjel lefelé hallható témákat is, vagy a palindromákat, ahol a dallam előre és hátrafelé is ugyanúgy hangzik. Megismerkedett egy Helene nevű lánnyal, és 1910-ben összeházasodtak.

Felnőttkor

Berg mindenféle zenét szeretett hallgatni. Ebben különbözött Schönbergtől vagy Weberntől. Berg érdeklődött a francia zeneszerzők, például Debussy, valamint a jazz iránt. Kedvelte a modern színházat, Bertolt Brecht drámaíró és Kurt Weill zeneszerző politikai műveit.

Berg nagyon hálás volt Schönbergnek mindazért, amit tőle tanult, de továbbra is nagyon félt tőle. Schönberg sok levelet írt neki, amelyben arra kérte, hogy tegyen meg neki dolgokat (pl. zenekari darabjainak zongora-átdolgozását), és gyakran kritizálta őt. Csak az 1920-as években, amikor Berg már ismert lett, kezdett Schönberg inkább egyenrangú barátként írni neki.

Berg öt zenekari darabot írt. Ez az egyik első fontos műve, amelyet Schönberg segítsége nélkül írt. A zenében modern akkordok vannak, amelyek a bécsi közönség számára nagyon sokkolóan hangozhattak. 1913. március 31-én Schönberg Bécsben koncertet vezényelt, amelyen Berg néhány dala is elhangzott. A közönség soraiban verekedni kezdtek az emberek, és ki kellett hívni a rendőrséget. Amikor Schönberg írt Bergnek, hogy kritizálja a zenéjét, Berg elvesztette minden önbizalmát. Lassan kezdett újra magabiztosabbá válni. Megírta a Három zenekari darabot op 6. A zene egészen úgy hangzik, mint Mahleré. Rengeteg zenei ötlet van benne, amelyek egymásba nőnek, és gazdag hangzást alkotnak.

Az első világháború alatt Berg egy ideig egy katonai kiképzőtáborban töltött. Ez az élménye biztosan megfordult a fejében, amikor megírta Wozzeck című operáját. Ez az opera nagyon híres lett. Sok új ötlet volt benne. Nem egy nagy hősről szól, hanem egy egyszerű emberről, akivel rosszul bánnak az emberek. A zene is nagyon különbözik az addigi operazenétől. Bár annyira modern volt, mégis nagy sikert aratott, és Berget világhírűvé tette. Több pénzt hozott neki, ami egy kis tanítással együtt lehetővé tette, hogy ideje nagy részét zeneszerzéssel töltse.

A hírnév évei

A Wozzeckben van egy kis tizenkét hangú zene, de a következő műveiben a tizenkét hangú rendszer sokkal fontosabb. Írt egy Lírai szvitet vonósnégyesre és egy Kamarakoncertet, amelyben a forma matematikai szabályok alapján áll össze. Szerette elrejteni a zenéjében a dolgokat, pl. kedvenc számait vagy az emberek nevének betűit. Ezek olyanok, mint a titkos kódok, és a későbbi években a zenészek sok időt töltöttek azzal, hogy megpróbálják kitalálni, mit akart Berg.

1928-ban Berg elkezdett dolgozni második és egyben utolsó operáján: Lulu. Az operán már évek óta gondolkodott. 1905-ben látta a Die Büchse des Pandora (Pandora szelencéje) című darabot. Wedekind játszotta Hasfelmetsző Jack szerepét. Az emberek obszcénnek tartották a darabot, mégis nagyon népszerű lett, különösen 1918 után, amikor Németországban már nem volt cenzúra. Az operán 1934-ig dolgozott. Ezután abbahagyta a munkát, hogy megírja a Hegedűversenyt. Amikor hallott egy Manon Gropius nevű fiatal lány, akit ismert, gyermekbénulásban bekövetkezett szomorú haláláról, a koncertet a lány emlékének ajánlotta. Azt írta: "Egy angyal emlékére". Manon édesanyja, Alma, Gustav Mahler felesége volt.

Halál

Nem sokkal azután, hogy befejezte a Hegedűversenyt, Berget megcsípte egy rovar. Ez tályogot képzett, és kórházba szállították, de meghalt. A hegedűversenyt még nem adták elő. A Lulut még nem fejezte be. A harmadik felvonást csak rövid partitúrában vázolta fel (a fő hangjegyeket mutatja, de azt nem, hogy pontosan mit játszanak az egyes hangszerek). Az opera ősbemutatóján a III. felvonást csak pantomimmal játszották el, miközben Berg más zenéje szólt. Berg özvegye, Helene nem akarta, hogy más fejezze be az operát, így a III. felvonást csak Helene 1976-ban bekövetkezett halála után mutatták be. Friedrich Cerha fejezte be, és 1977-ben adták elő, bár egy bírósági per próbálta megakadályozni a bemutatását.

Fontosabb művek

• Kammerkonzert (1925) zongorára, hegedűre és 13 fúvós hangszerre
• Wozzeck
• Lulu
• Lírai lakosztály
• Hét korai dalok
• Hegedűverseny