Furunkulus
A tályog (latinul: abscessus) a test szövetében felgyülemlett genny. A tályogok jelei és tünetei: bőrpír, fájdalom, melegség és duzzanat. Ez a duzzanat úgy érzi, mintha folyadékkal lenne tele, ha megnyomjuk. A bőrpírral borított terület gyakran nagyobb, mint a duzzanat területe. A karbunkulus a szőrtüszőkben lévő tályog.
A tályogot általában bakteriális fertőzés okozza. Gyakran több különböző típusú baktérium is része lehet egyetlen fertőzésnek. Az Egyesült Államokban és a világ számos más területén a leggyakrabban előforduló baktérium az MRSA (methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus). Ritkán paraziták is okozhatnak tályogot, és ez a fejlődő világban gyakoribb. A bőrtályog diagnózisa általában a kinézete alapján történik, és felnyitással bizonyítható. Az ultrahangos képalkotás hasznos lehet olyan esetekben, amikor a diagnózis nem egyértelmű. A végbélnyílás körüli tályogoknál fontos lehet a számítógépes tomográfia (CT) a mélyebb fertőzés keresése érdekében.
A legtöbb bőr- vagy lágyrész-tályog kezelése a felnyitás és a genny elvezetése. Az egészséges embereknél általában nincs szükség antibiotikumokra. Újabb tanulmányok szerint jobb, ha a sebet a lecsapolás után lezárjuk, ahelyett, hogy gézzel csomagolnánk be. Ez felgyorsíthatja a gyógyulást, és nem növeli a tályog visszatérésének kockázatát. Néha a genny egyszerű kiszívása tűvel nem elegendő.
A bőrtályogok gyakoriak, és az utóbbi években egyre gyakoribbá váltak. Az intravénás gyógyszereket szedők 65%-a kap tályogot. 2005-ben az Egyesült Államokban 3,2 millió ember fordult tályog miatt a sürgősségi osztályra. Ausztráliában 2008-ban mintegy 13 000 ember került kórházba a betegség miatt.
Jelek és tünetek
A tályogok bármilyen szilárd szövetben kialakulhatnak. Általában a bőr felszínén (például kelések, vagy mély bőr tályogok), a tüdőben, az agyban, a fogakban, a vesékben és a mandulákban alakulnak ki. Az állapot bonyolultabbá válhat, ha a genny és a fertőzés a test más részeire is átterjed. Ez üszkösödéshez vezethet, amikor a testszövetek egyes területei elhalnak.
A bőrtályog fő tünetei és jelei a bőrpír, a hő, a duzzanat, a fájdalom és a funkcióvesztés. Magas hőmérséklet (láz) és hidegrázás is előfordulhat.
A belső tályogokat nehezebb megtalálni. A tályog fájdalmas lehet, és a személynek magas láza lesz, és általában rosszul érzi magát. A belső tályogok általában nem gyógyulnak orvosi kezelés nélkül. Egyes esetekben a tályog akár halált is okozhat, például ha a nyakban lévő tályog nyomást gyakorol a légcsőre.
Ha a tályog a felszínen van, akkor lehet "ingadozó", azaz úgy érzi, mintha folyadékkal lenne tele, amikor megérintjük. Ez egy hullámszerű mozgás, amelyet a genny mozgása okoz a tályog belsejében.
Tályog
Okok
A tályogokat bakteriális fertőzés, paraziták vagy idegen anyagok okozzák. A bakteriális fertőzés a leggyakoribb ok. Gyakran több különböző típusú baktérium vesz részt egyetlen fertőzésben. Az Egyesült Államokban és a világ számos más területén a leggyakrabban előforduló baktérium az MRSA. A gerincvelői szubdurális tályogok között a meticillin-érzékeny Staphylococcus aureus a leggyakoribb érintett organizmus.
Ritkán paraziták okozhatnak tályogot, és ez a fejlődő világban gyakoribb. Az erre alkalmas paraziták közé tartoznak a következők: drakunculiázis és myiasis.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a tályog?
V: A tályog a test szöveteiben felgyülemlett genny gyülekezete.
K: Milyen jelei és tünetei vannak a tályognak?
V: A tályog jelei és tünetei közé tartozik a bőrpír, a fájdalom, a melegség és a duzzanat. A bőrpír gyakran nagyobb, mint a duzzanat.
K: Mi okozza a tályogot?
V: A tályogot általában bakteriális fertőzés okozza. Ritkán paraziták is okozhatnak tályogot, és ez a fejlődő világban gyakoribb.
K: Hogyan diagnosztizálják a bőrtályogot?
V: A bőrtályog diagnózisa általában a kinézete alapján történik, és felnyitással lehet bizonyítani. Ultrahangos képalkotás is alkalmazható, ha a diagnózis nem egyértelmű. A végbélnyílás körüli esetekben fontos lehet a számítógépes tomográfia (CT) a mélyebb fertőzés keresésére.
K: Hogyan kezeli a bőr- vagy lágyszöveti tályogot?
V: A legtöbb bőr- vagy lágyszöveti tályog kezelése magában foglalja a felnyitást és a genny kiszivattyúzását. Az egészséges embereknél általában nincs szükség antibiotikumokra, de új tanulmányok szerint a seb lezárása a lecsapolás után a gézzel való pakolás helyett felgyorsíthatja a gyógyulást anélkül, hogy növelné a visszatérés kockázatát. Néha a genny egyszerű kiszívása tűvel nem elég.
K: Mennyire gyakoriak a bőrtályogok?
V: A bőrtályog nagyon gyakori, és az utóbbi években még gyakoribbá vált - az intravénás gyógyszereket szedők 65%-a kapja meg - csak Amerikában 2005-ben 3,2 millió ember fordult a sürgősségi osztályokhoz, míg Ausztráliában csak 2008-ban 13 000 kórházi kezelés történt e betegség miatt.
