Teleost

Napjainkban a teleoszták a domináns halak. A mezozoikumban alakultak ki, és 20 000 élő fajt foglalnak magukban. A legrégebbi teleost fosszíliák a késő triászból származnak. Olyan halakból fejlődtek ki, mint a Holostei kládba tartozó bowfinnek. A mezozoikum és a kainozoikum során diverzifikálódtak. Az ismert halfajok 96 százaléka teleosztikus.

Evolúciós sorrendben a gerincesek, az állkapcsos halak (Gnathostomata), a csontos halak (Osteichthyes) és a rájás halak (Actinopterygii).

A teleosztáknak mozgatható állkapcsuk van, és az állkapocs izmai változnak. Ezek a változások teszik lehetővé számukra, hogy állkapcsukat a szájukból kifelé kinyújtsák. Ez az alkalmazkodás javítja a gyorsan mozgó zsákmány megragadásának képességét.



Származási dátum

A teleosztok származási idejének meghatározása nehéz probléma. Kétféle bizonyíték áll rendelkezésre. Van a fosszilis emlékekből származó bizonyíték, amelyben az első teleost a késő triász időszakból származik.

Ez a dátum valamivel későbbi, mint a molekuláris divergenciaidő becslések (molekuláris óra). Egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint a fosszilis dátumok és a molekuláris óra dátumok hasonlóak egymáshoz. Ezek a kutatók szerint:

"A laza molekuláris óraelemzések alapján becsült divergenciaidők az aktinopterygiai diverzifikáció átfogó időskáláját eredményezik, amely figyelemre méltóan közel áll a fosszilis feljegyzésekből levezetett korokhoz".

Osteichthyes

Actinopterygii 400 mya

a "Chondrostei" része Így a korábbi "Chondrostei" parafiletikus (nem egy klád), és az újabb tanulmányok szerint felbomlott. Polypteridae (bichirek)

a "Chondrostei" része

Acipenseriformes (tokfélék, lapátoshalak)

Neopterygii 360 mya

Holostei (bowfins, gars) 275 mya

Teleostei 210 mya

Sarcopterygii

Actinistia (Coelacanths)

Dipnoi (tüdőhal)

Tetrapodák

Kétéltűek

Amniota

Emlősök

Sauropsidák (hüllők, madarak)



A rájás halak evolúciójaZoom
A rájás halak evolúciója

Teleost szuperrendek

Teleostei

  • Osteoglossomorpha (édesvízi elefánthalak, holdkócsagok, Arapaima)
  • Elopomorpha (angolnák)
  • Clupeomorpha (heringek, szardellák)
  • Ostariophysi (ponty, aranyhal, süllők, harcsa, piranha, elektromos angolna)
  • Protacanthopterygii (lazac, pisztráng, csuka)
  • Stenopterygii (tengeri keltetőhalak)
  • Cyclosquamata (Bombay kacsa. lándzsás hal)
  • Scopelomorpha (lámpáshalak)
  • Lampridiomorpha (szalaghal)
  • Polymyxiomorpha (szakállhal)
  • Paracanthopterygii (barlangi hal, tőkehal, süllőhal)
  • Acanthopterygii (sügér, ezüstkárász, dory, repülőhal, botcsinálta, csikóhal)
    • 16 rend, különösen a sügéralakúak rendje (az összes hal 40%-a): sügér, sügér, süllő, makréla, tonhal, sügér, sügér, filézett hal, gömbhal, laposhal, süllő, blenny, fehérbárány, sügér).



Kérdések és válaszok

K: Mi az a teleost?


V: A teleostok a napjainkban uralkodó halak, amelyek 20 000 élő fajt foglalnak magukban.

K: Mikor alakultak ki a teleosták?


V: A teleosták a mezozoikumban keletkeztek.

K: Mi a Holostei klád?


V: A Holostei klád a halak egy csoportja, amelybe a bélszínhalak tartoznak, amelyekből a teleoszthalak fejlődtek ki.

K: Mikorra nyúlnak vissza a legrégebbi teleosztikus fosszíliák?


V: A legrégebbi teleosztrikus fosszíliák a késő triászból származnak.

K: Hogyan fejlődtek a teleoszták a mezozoikum és a kainozoikum során?


V: A mezozoikum és a kainozoikum során a teleoszkópok diverzifikálódtak.

K: Az összes ismert halfaj hány százaléka teleosztikus?


V: Az összes ismert halfaj 96 százaléka teleosztikus.

K: Milyen alkalmazkodással rendelkeznek a teleosták, amely javítja a gyorsan mozgó zsákmány megragadásának képességét?


V: A teleostáknak mozgatható állkapcsuk és az állkapocs izmainak olyan változásai vannak, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy állkapcsukat a szájukból kifelé kinyújtsák, ami javítja a gyorsan mozgó zsákmány megragadásának képességét.

AlegsaOnline.com - 2020 / 2023 - License CC3