Teleost
Napjainkban a teleoszták a domináns halak. A mezozoikumban alakultak ki, és 20 000 élő fajt foglalnak magukban. A legrégebbi teleost fosszíliák a késő triászból származnak. Olyan halakból fejlődtek ki, mint a Holostei kládba tartozó bowfinnek. A mezozoikum és a kainozoikum során diverzifikálódtak. Az ismert halfajok 96 százaléka teleosztikus.
Evolúciós sorrendben a gerincesek, az állkapcsos halak (Gnathostomata), a csontos halak (Osteichthyes) és a rájás halak (Actinopterygii).
A teleosztáknak mozgatható állkapcsuk van, és az állkapocs izmai változnak. Ezek a változások teszik lehetővé számukra, hogy állkapcsukat a szájukból kifelé kinyújtsák. Ez az alkalmazkodás javítja a gyorsan mozgó zsákmány megragadásának képességét.
Származási dátum
A teleosztok származási idejének meghatározása nehéz probléma. Kétféle bizonyíték áll rendelkezésre. Van a fosszilis emlékekből származó bizonyíték, amelyben az első teleost a késő triász időszakból származik.
Ez a dátum valamivel későbbi, mint a molekuláris divergenciaidő becslések (molekuláris óra). Egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint a fosszilis dátumok és a molekuláris óra dátumok hasonlóak egymáshoz. Ezek a kutatók szerint:
"A laza molekuláris óraelemzések alapján becsült divergenciaidők az aktinopterygiai diverzifikáció átfogó időskáláját eredményezik, amely figyelemre méltóan közel áll a fosszilis feljegyzésekből levezetett korokhoz".
Osteichthyes |
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A rájás halak evolúciója
Teleost szuperrendek
Teleostei
- Osteoglossomorpha (édesvízi elefánthalak, holdkócsagok, Arapaima)
- Elopomorpha (angolnák)
- Clupeomorpha (heringek, szardellák)
- Ostariophysi (ponty, aranyhal, süllők, harcsa, piranha, elektromos angolna)
- Protacanthopterygii (lazac, pisztráng, csuka)
- Stenopterygii (tengeri keltetőhalak)
- Cyclosquamata (Bombay kacsa. lándzsás hal)
- Scopelomorpha (lámpáshalak)
- Lampridiomorpha (szalaghal)
- Polymyxiomorpha (szakállhal)
- Paracanthopterygii (barlangi hal, tőkehal, süllőhal)
- Acanthopterygii (sügér, ezüstkárász, dory, repülőhal, botcsinálta, csikóhal)
- 16 rend, különösen a sügéralakúak rendje (az összes hal 40%-a): sügér, sügér, süllő, makréla, tonhal, sügér, sügér, filézett hal, gömbhal, laposhal, süllő, blenny, fehérbárány, sügér).
Kérdések és válaszok
K: Mi az a teleost?
V: A teleostok a napjainkban uralkodó halak, amelyek 20 000 élő fajt foglalnak magukban.
K: Mikor alakultak ki a teleosták?
V: A teleosták a mezozoikumban keletkeztek.
K: Mi a Holostei klád?
V: A Holostei klád a halak egy csoportja, amelybe a bélszínhalak tartoznak, amelyekből a teleoszthalak fejlődtek ki.
K: Mikorra nyúlnak vissza a legrégebbi teleosztikus fosszíliák?
V: A legrégebbi teleosztrikus fosszíliák a késő triászból származnak.
K: Hogyan fejlődtek a teleoszták a mezozoikum és a kainozoikum során?
V: A mezozoikum és a kainozoikum során a teleoszkópok diverzifikálódtak.
K: Az összes ismert halfaj hány százaléka teleosztikus?
V: Az összes ismert halfaj 96 százaléka teleosztikus.
K: Milyen alkalmazkodással rendelkeznek a teleosták, amely javítja a gyorsan mozgó zsákmány megragadásának képességét?
V: A teleostáknak mozgatható állkapcsuk és az állkapocs izmainak olyan változásai vannak, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy állkapcsukat a szájukból kifelé kinyújtsák, ami javítja a gyorsan mozgó zsákmány megragadásának képességét.