Magzatburkosok
Az amnióták az állatok egy rendszertani csoportja: a kétéltűek kivételével az összes négylábú.
Ezek a szárazföldi gerincesek, amelyek kleidikus tojásokat raknak.
Az amniótákat két szupercsoport alkotja: a Synapsida (pelycosaurusok, theriodonták és emlősök) és a Sauropsida (minden hüllő, beleértve a dinoszauruszokat és a madarakat).
Az amnioták embriói vagy peték formájában rakódnak le, vagy a nőstényben fejlődnek ki. Ezeket az embriókat több hártya védi, és sokkal nagyobb táplálékkal rendelkeznek, mint a kétéltűek petéi.
A kleidikus tojás és az embrionális membránok "feltalálása" a fő oka annak, hogy a kétéltűek tojásait nem kell vízbe rakni.
Így a kétéltűektől eltérően az amnióták valóban szárazföldi állatok. Másodlagosan sok hüllő és emlős visszatért a vízbe, és az emlősök élőben hordják ki a kicsinyeket, akárcsak egyes hüllőcsoportok. Ez az evolúciós rugalmasság sokkal kevésbé jellemző a kétéltűekre.
Fejlődéstörténet
Az első amnióták, mint például a Casineria, kis gyíkokra hasonlítottak. Körülbelül 340 millió évvel ezelőtt, a Mississippi vagy alsó karbon korban fejlődtek ki. Tojásaik képesek voltak a vízen kívül is életben maradni. Ez lehetővé tette, hogy az amnióták olyan környezetbe költözzenek, ahol kevesebb víz volt. Az amnióták átvándoroltak a Földön. A szárazföldön élő gerincesek többsége amnióta, csakúgy, mint a tengerek legtöbb levegővel lélegző állata.
Az amnióták evolúciós története során nagyon korán két fő vonalra, a synapsidákra és a sauropsidákra oszlottak, amelyek mindketten fennmaradtak a modern korban is.
A legrégebbi ismert fosszilis szinapszida a Protoclepsydrops, körülbelül 320 millió évvel ezelőttről, míg a legrégebbi ismert sauropsida valószínűleg a Captorhinida rendbe tartozó Paleothyris a középső pennsylvaniai korszakból (körülbelül 306-312 millió évvel ezelőttről).
Tojás
Feltételezhetjük, hogy az amnióták ősei nedves helyekre rakják tojásaikat, mivel az ilyen szerény méretű állatoknak nem okozhatott nehézséget, hogy az ősi erdőkben kidőlt fatörzsek vagy más alkalmas helyek alatt mélyedéseket találjanak, és valószínűleg nem a száraz körülmények voltak a fő okai a puha héj kialakulásának.
A halakban és a kétéltűekben csak egy belső membrán van, amelyet embrionális membránnak is neveznek. A kétéltűeknél a tojás belső anatómiája tovább fejlődött, és új struktúrák alakultak ki, amelyek gondoskodnak az embrió és a légkör közötti gázcseréről, valamint a hulladékproblémák kezeléséről. A vastagabb és keményebb burok kialakításához új módszerekre volt szükség az embrió oxigénellátásának biztosítására, mivel a diffúzió önmagában nem volt elegendő.
Miután a tojás kifejlesztette ezeket a struktúrákat, a további fejlődés lehetővé tette, hogy az amnioták sokkal nagyobb tojásokat rakjanak sokkal szárazabb élőhelyeken. A nagyobb tojások nagyobb utódokat tettek lehetővé, és a nagyobb felnőttek nagyobb tojásokat tudtak létrehozni, így az amnióták nagyobbra nőttek, mint az őseik. Valódi növekedés azonban csak akkor volt lehetséges, amikor már nem a gerinctelen kis állatokra támaszkodtak fő táplálékforrásként, és elkezdtek növényeket vagy más gerinceseket enni, vagy visszatértek a vízbe. Az új szokások és a nehezebb test további fejlődést jelentettek az amnióták számára, mind a viselkedés, mind az anatómia terén.
Három csoport
Az amniótáknak három fő vonala van, amelyeket a koponya felépítése és különösen a szem mögötti halántéknyílások száma alapján lehet megkülönböztetni. Az anapszidáknál (teknősök) nincs, a szinapszidáknál (emlősök és kihalt rokonaik) egy, a legtöbb diapszidánál (nem anapszid hüllők, beleértve a dinoszauruszokat és a madarakat) pedig kettő.
Az amnioták csontvázmaradványai legalább két pár keresztcsonti bordával, a mellövben (vállrész) található szegycsonttal és a bokában található asztragalus csonttal rendelkeznek.
Osztályozás
A négylábúak egyszerűsített filogenezise a következőképpen néz ki:
- Gerincesek
- Sarcopterygii (csápúszójú halak)
- Tetrapodák
- Amphibia
- A törzscsoportba tartozó amnióták
- Synapsidák (therapsidák, emlősök)
- Sauropsidák (minden hüllő, madár)
Ez talán jobb, mint a régebbi taxonómia, amely pusztán hagyományos alapon sorolja fel az olyan új keletű ágakat, mint a madarak és az emlősök.
Hagyományos rendszertan
Kapcsolódó oldalak
Kérdések és válaszok
K: Mik azok az amnioták?
V: Az amnióták az állatok egy rendszertani csoportja, amely a kétéltűek kivételével minden négylábú állatot magában foglal.
K: Mely gerincesek számítanak amniótáknak?
V: Minden szárazföldi gerinces faj, beleértve a hüllőket (dinoszauruszok és madarak), az emlősöket (pelycosaurusok és theriodonták).
K: Mi a különbség a kétéltűek és az amnióták tojásai között?
V: A kétéltűek petéinek a fejlődéshez vízre van szükségük, míg a kétéltűek petéinek nem. A kleidoidikus tojás és az embrionális membránok "feltalálása" a fő oka annak, hogy az amnióta tojásokat nem kell vízbe rakni.
K: Mi védi az amnióták embrióit?
V: Az amnióták embrióit több membrán védi.
K: Minden amnióta tojást rak?
V: Nem, egyes amnióták embriói a nőstényben fejlődnek ki, és élő fiatal egyedeket hoznak világra.
K: Az amnióták kizárólag szárazföldi állatok?
V: Az amnióták többnyire szárazföldi állatok, de egyes fajok, például a hüllők és az emlősök visszatérhetnek a vízbe.
K: A kétéltűek vagy az amnióták evolúciós rugalmassága nagyobb?
V: A kétéltűeknél sokkal kisebb az evolúciós rugalmasság, mint az amniótáknál.
