Szent Miklós (270–343) — Míra püspöke és a hamisan vádoltak védőszentje

Szent Miklós (270–343), Míra püspöke: élete, csodái és hogyan vált a hamisan vádoltak védőszentjévé — kultusz, relikviák és ünnepek Bariig.

Szent Miklós (kb. 270 – 6. december 343), vagy mírai Nikolaosz, Míra püspöke volt. Ünnepnapja december 6-a, amelyen a keresztény hagyomány a szentje emlékét és tetteit tartja számon.

A kis-ázsiai Patara görög kolóniában született, valószínűleg jómódú, vallásos családban. Myra Antalya közelében, a mai Törökországban található; itt szolgált püspökként, és innen terjedt el kultusza a keleti és a később a nyugati kereszténységben.

A hagyomány szerint vagyonát a szegények megsegítésére fordította. Legismertebb történetei közé tartozik a három leány megmentése: miután apjuk nem tudta hozományukat fizetni, Miklós titokban aranyat dobott be az ablakon, így a lányok kényszermenyasszonyságát elkerülték. Más legendákban csodákat tett, például megmentett tengerészeket viharból, illetve egyes források szerint feltámasztott három gyermeket, akiket gyilkosok áldoztak. Sok, róla szóló elbeszélés későbbi csodákat és csodás beavatkozásokat tulajdonít neki; ezeket a források jellemzően csodaként, nem feltétlenül történeti tényként rögzítik.

A hagyományok szerint részt vett az 325-ös niceai zsinaton is; egyes legendákban még az Arius elleni vita hevében tettleges fellépése is szerepel, ezeket azonban később alakult legendákként kell kezelni, nem korabeli történeti beszámolóként.

A 11. században földi maradványait az olaszországi Bariba vitték (1087 körül), részben az akkor uralkodó politikai és vallási viszonyok — a muzulmán hódítások és a bizánci–arab konfliktusok — miatt. A relikviák átvitele nagy lendületet adott Miklós kultuszának Nyugat-Európában is; csontjai és ereklyéi ma is fontos zarándokhelyeket képeznek, több helyen megosztva vannak.

Szent Miklós számos terület és foglalkozás védőszentje lett: többek között a tengerészek, kereskedők, gyermekek, házasulandók, diákok és a hamisan megvádoltak védelmezőjeként tisztelik. A középkori és későbbi ábrázolásokon gyakran látható püspöki öltözékben, kezében könyvvel, illetve a három aranygolyóval vagy zsákkal, amelyek a híres hozományadományozásra utalnak; a tengerrel kapcsolatos jelenetekben hajót vagy horgonyt is tartalmazó motívumok is gyakoriak.

Mind a keleti ortodox, mind a katolikus egyházban nagy tiszteletnek örvend. Népek és régiók népi hagyományaihoz igazodva alakultak ki róluk ünnepi szokások: sok helyen december 6-án ajándékozás, cipőbe vagy ablakba tett kisebb meglepetések járnak, ami közvetetten hozzájárult ahhoz a kulturális alakváltozathoz is, amelyből a modern Mikulás- vagy Santa Claus-figura kialakult.

Ikonográfiája és népszerűsége miatt számos templom, kolostor és város viseli a nevét, és Szent Miklós alakja fontos híd a keleti és nyugati keresztény kultúra között. Tetteiről és legendáiról szóló történetek továbbra is élnek a népi hiedelemben és a liturgikus emlékezetben egyaránt.

• Életének főbb motívumai: jótékonyság, védelmezés, csodákhoz kötődő legendák.
• Legismertebb legendák: a három leány megmentése, a tengerészek megmentése, a feltámasztás története.
• Kultusz és relikviák: a 11. századi rítusok és a bariai ereklyeátvitel jelentősen elterjesztette tiszteletét Nyugaton.
• Mai örökség: vallási tisztelet, népi hagyományok december 6-án, és kulturális hatás a Mikulás alakjára.

Life

Szülei viszonylag jómódúak voltak. Miklós állítólag szétosztotta vagyonát a szegények között. Ez viszonylag jól dokumentált. Kevésbé dokumentált tettei közé tartozik, hogy gyermekeket mentett meg a vízbefulladástól. Miklós fiatal lányokat mentett meg attól, hogy prostituáltakká váljanak (mert apjuknak nem volt pénze hozományra). Segített a tengerészeknek egy viharban, és megmentett egy elrabolt gyermeket.

A keleti ortodox egyházban Myrai Szent Miklós igen kiemelkedő személyiség. Az ortodox templomok ikonosztázán gyakran a harmadik nagy ikont szentelik neki. A másik kettő általában Jézusnak és Máriának a gyermekkel van szentelve.

A Szent Miklós megment három ártatlant a haláltól Ilja Jefimovics Repin festménye, 1888-ban készült.

Keresés betűvel