Hanza (Hansa) – Az észak-európai kereskedőcéhek szövetsége, 13–17. század
Fedezze fel a Hanza történetét: az észak-európai kereskedőcéhek 13–17. századi szövetségét, monopóliumát és hatását a Balti-tenger térségére.
A Hanza (németül: die Hanse, hollandul: de Hanze, észtül: hansa, lettül: Hanza lengyelül: Hanza, svédül: Hansan) kereskedelmi céhek szövetsége volt. Ezek a céhek kereskedelmi monopóliumot hoztak létre és tartottak fenn a Balti-tengeren és Észak-Európa nagy részén. Ez a monopólium a késő középkorban és a kora újkorban, a 13. és a 17. század között egy ideig fennállt.
Sok város volt a része.
Szervezet és működés
A Hanza nem volt államszerű szervezet: nem rendelkezett központi kormánnyal, hanem városi céhek és városok laza szövetségeként működött. A legfontosabb döntéseket a Hansetag nevű gyűléseken hozták meg, ahol a legjelentősebb tagvárosok küldöttei találkoztak. A tényleges hatalmat és befolyást leginkább Lübeck birtokolta, amely gyakran tekinthető a Hanza „fejének”.
Kontorok és kereskedelmi hálózat
A Hanza számos külföldi kereskedőházat, úgynevezett kontor–t működtetett, amelyek biztosították a helyi kereskedelmet és a kapcsolattartást. A legismertebb kontorok közé tartoztak például:
- Londonban a Steelyard (Stalhof),
- Flandriában Brugge,
- Norvégiában Bergen (ma Bryggen néven ismert),
- Kelet-Európában Novgorod (a Peterhof vagy podvorié kereskedőház).
Ezek a telepek biztosították az áruáramlást, raktározást és a városi hálózatok közötti üzleti kapcsolatok rendszerezését.
Gazdasági és katonai eszközök
A Hanza tagjai különféle eszközökkel védték és kiterjesztették kereskedelmi előnyeiket: vámmentességi kiváltságokért tárgyaltak királyokkal, városokkal; közös büntető- és kereskedelmi intézkedéseket hoztak; valamint szükség esetén kereskedelmi embargókat és fegyveres expedíciókat is alkalmaztak. A tengeri védelmet saját hajóikkal és konvojokkal biztosították. A híres hanzai kereskedelmi hajó a kogge (kogg) volt, amely a nyílt tengeri, nehéz rakományok fuvarozására volt alkalmas.
Fénykor
A Hanza fénykora a 14–15. századra tehető, amikor a hálózat kiterjedt a Balti- és Északi-tenger partvidékére, valamint a belső kereskedelmi útvonalakra. A kereskedelem fő árucikkei közé tartoztak a gabona, só, faáruk, hal, prémek, vászon és fémáruk. A 1370-es stralsundi béke (Stralsundi béke) és más diplomáciai sikerek megerősítették a Hanza pozícióját egy időre a térségben.
Hanyatlás okai
A Hanza hanyatlását több tényező együttes hatása okozta:
- A feltörekvő nemzetállamok (például Dánia, Anglia, Lengyelország) erősebb centralizált politikája, amelyek saját szabályokat és vámokat vezettek be;
- A 15–16. századi atlanti felfedezések és a spanyol–portugál, majd a holland és angol tengerhatalmak előretörése, amelyek átirányították a nagykereskedelmi irányokat;
- A holland kereskedők és hajózás hatékonysága, amely erős versenyt jelentett a hanzei flottának;
- Belpolitikai ellentétek és a városok érdekeinek eltérősége, amelyek megnehezítették a közös fellépést.
A 15–17. század folyamán a Hanza befolyása fokozatosan csökkent, végül a 17. századra már csak árnyéka volt korábbi hatalmának.
Kulturális és építészeti örökség
A Hanza öröksége ma is látható a városokban: a hanzai kereskedelem gazdagította a partvidék városait, pénzügyi és építészeti fejlesztéseket hozott, amelynek egyik jellegzetes stílusa a vöröstégla gótika (Brick Gothic). Sok hanzai város történelmi magja ma turisztikai látványosság (például Lübeck, Gdańsk/Danzig, Tallinn/Reval, Bergen), és több helyszín felkerült a világörökségi listára (például a bryggeni faházak a Bergenben).
Összegzés
A Hanza volt az egyik legfontosabb kereskedelmi hálózat a középkori Észak-Európában: laza, városok közötti szövetségként működött, amely szabályozta a kereskedelmet, védte tagjai érdekeit, és jelentős gazdasági hatást gyakorolt a Balti- és Észak-tengeri régióra. Bár végül elvesztette monopóliumát és politikai befolyását, hatása a városi életre, gazdaságra és építészetre évszázadokon át megmaradt.
A Hanza-szövetség fő kereskedelmi útvonala
Városok, amelyeket még mindig Hansestadtnak hívnak
A következő városok tartoztak a Hansához. Hivatalos városnevük részeként a Hansestadt (Hansaváros) szót viselik:
- Anklam
- Bréma
- Demmin
- Greifswald
- Hamburg
- Lübeck
- Lüneburg
- Rostock
- Stralsund
- Wismar
| · v · t · e A Hanza-szövetség tagjai | |
| Wend és pomerán | |
| Szászország, Türingia, | Braunschweig* - Berlin - Brandenburg an der Havel - Bréma† - Erfurt - Frankfurt an der Oder - Goslar - Halle - Magdeburg |
| Lengyelország, Poroszország, | Danzig (Gdańsk) - Breslau (Wrocław) - Dorpat (Tartu) - Fellin (Viljandi) - Elbing (Elbląg) - Königsberg - Krakkó - Reval (Tallinn) - Riga - Stockholm - Toruń (Thorn)* - Visby. |
| Rajna, Vesztfália, | Dortmund*† - Bochum - Breckerfeld - Cologne† - Deventer - Duisburg - Groningen - Haltern - Hamm - Hattem - Hasselt - Kampen - Münster - Oldenzaal - Osnabrück - Recklinghausen - Roermond - Soest† - Unna - Werl - Zutphen - Zwolle. |
| Principal Kontore | |
| Kontore leányvállalat | |
Kérdések és válaszok
K: Mi volt a Hanza-szövetség?
V: A Hanza-szövetség kereskedelmi céhek szövetsége volt, amely kereskedelmi monopóliumot hozott létre és tartott fenn a Balti-tenger és Észak-Európa nagy része felett.
Q: Mikor tartott ez a monopólium?
V: Ez a monopólium egy ideig a késő középkorban és a kora újkorban, a 13. és a 17. század között állt fenn.
K: Milyen nyelveket használtak a Hanza-szövetség tagjai?
V: A Hanza-szövetség tagjai németül, hollandul, észtül, lettül, lengyelül és svédül beszéltek.
K: Hány város tartozott hozzá?
V: Sok város volt a tagja.
K: Milyen típusú szervezet volt a Hanza-szövetség?
V: A Hanza-szövetség kereskedelmi céhek szövetsége volt.
K: Hol volt ez a kereskedelmi monopólium? V: Ez a kereskedelmi monopólium a Balti-tengeren és Észak-Európa nagy részén zajlott.
Keres