Sally Kirkland (El Reno, 1912. július 1. - New York, 1989. május 1.) 1947 és 1969 között a Vogue magazin divatszerkesztője volt. A Vogue-nál eltöltött két évtized alatt jelentős befolyást gyakorolt az amerikai divatvilágra, különösen az európai — és ezen belül az olasz — divatházak népszerűsítésében. Lánya a színésznő Sally Kirkland.
Karrier a Vogue-nál
Kirkland 1947 és 1969 közötti időszaka alatt a Vogue divatszerkesztőjeként szerkesztői ízlésével, vizuális érzékével és nemzetközi kapcsolataival aktívan alakította a magazin divatanyagait. Cikkei, fotósorozatai és divatanyagok összeállításai hozzájárultak ahhoz, hogy az amerikai közönség nyitottabbá váljon a külföldi — különösen az olasz — divattervezők munkái iránt.
Az olasz divat nagykövete
1954 júliusában Rómában, az "Alta Moda in Castel Sant'Angelo" rendezvényen, a híres kastély hangulatos környezetében Emilio Schuberth, Vincenzo Ferdinandi, a Sorelle Fontana, Giovannelli-Sciarra, Eleanora Garnett és Mingolini-Guggenheim divatstylisták díjat adtak neki az olasz divat nagyköveti szerepéért az Egyesült Államokban. Kirkland aktívan közvetítette a római, milánói és más olasz műhelyek munkáit amerikai olvasóinak, ezzel hozzájárulva az olasz haute couture és készruházat nemzetközi elismertségéhez.
Díjak és elismerések
Kirkland 1954-ben az olasz kormánytól az olasz divatról szóló híreiért megkapta az Olasz Szolidaritás Csillagrendjét ("Ordine della Stella della Solidarietà Italiana"). Egy barátjának elmondta, hogy "titokban örült, mert a kitüntetés zöld és aranyszínű volt, és jól állt a narancssárga estélyi ruhájához, amelyet a műsorhoz viselt".
Grace Kellyvel és Vera Maxwell-lel együtt Kirkland 1955-ben Neiman-Marcus-díjat kapott a divathoz való hozzájárulásáért. Ezek az elismerések is tükrözik azt a szerepet, amelyet a szakmában betöltött: a szerkesztő, aki kapcsolatokat teremtett a tervezők és a nemzetközi piac között, és aki a sajtó erejével segítette a divatipar fejlődését.
Személyes stílus és örökség
Kirkland ízlését és megjelenését gyakran dicsérték; munkája és megjelenése inspirációt jelentett kollégái és olvasói számára. Szerkesztői működése során hangsúlyt fektetett arra, hogy a magazin képei és divattörténetei ne csupán bemutassák a ruhákat, hanem elmeséljék azok kulturális és társadalmi kontextusát is.
Halála után Sally Kirkland neve tovább él a divattörténetben: emlékét azok az írások, fotósorozatok és kapcsolatok őrzik, amelyek révén hozzájárult az amerikai közízlés nemzetközi irányba nyitásához és az olasz divat világszintű elismeréséhez.