Kína vallásai: buddhizmus, taoizmus, konfucianizmus és iszlám
Kína vallásai: buddhizmus, taoizmus, konfucianizmus és iszlám – történet, közösségek, ujgur és hui muszlimok helyzete, népi hitek és mai kulturális hatások.
A fő vallások Kínában többek között a buddhizmus, a kínai népi vallás, a taoizmus és a konfucianizmus.
Kína vallási képe sokszínű: egyrészt ősi helyi hittételek és köztéri kultuszok élnek tovább, másrészt nagy világvallásoknak—mint a buddhizmusnak és az iszlámnak—is hosszú története van az országban. Az állami szabályozás és a társadalmi változások egyaránt hatnak arra, hogyan gyakorolják és szervezik meg a vallási életet.
Buddhizmus
A buddhizmus Kínában elsősorban a mahájána irányzatán keresztül terjedt el. Több évszázadon át fontos szerepet játszott a művészetekben, filozófiában és a népi vallási gyakorlatokban. Ma is működnek kolostorok, templomok és szervezetek, amelyek a vallási életet és zarándoklatokat támogatják.
Taoizmus és kínai népi vallás
A taoizmus Kína ősi vallás-philosófiai hagyománya, amely rituálékat, meditációs és gyógyító gyakorlatokat is magában foglal. Szorosan kapcsolódik a kínai népi vallás jelenségeihez: az elődök tisztelete, a helyi szellemek és istenségek kultusza, valamint a népi ünnepek mind részei ennek a rétegnek.
Konfucianizmus
A a konfucianizmus. hagyományosan elsősorban erkölcsi és társadalmi tanításrendszerként működött: hangsúlyozza az emberi kapcsolatokat, az etikát és a közigazgatási erényeket. Bár a konfucianizmust sokszor filozófiaként vagy társadalmi eszmerendszerként tartják számon, hatása erősen érezhető az oktatásban, a családi normákban és a hivatalos gondolkodásban. Az utóbbi évtizedekben kulturális és filozófiai megújulás is tapasztalható körében.
Iszlám és egyéb ábrahámi vallások
Az Az ábrahámi vallásokat (iszlám, kereszténység, judaizmus) Kínában különböző mértékben gyakorolják. Az iszlám Kínába a történelmi források szerint már a Tang-dinasztia idején eljutott, és azóta több helyi közösségben is megvetette a lábát. A két legismertebb muszlim népcsoport a hui nép és az ujgur nép, amelyekre általában az a megnevezés is vonatkozik, hogy muszlim. A muszlim közösségek lélekszáma és eloszlása régiónként eltérő; országos becslések szerint néhány tízmillió emberről van szó.
Kereszténység és judaizmus
A kereszténység több évszázados jelenléttel bír Kína területén, és az utóbbi száz évben jelentős növekedést is mutatott. A legális egyházi struktúrák mellett nagy számban működnek házi gyülekezetek és független közösségek. A zsidó közösségekből a kaifengi közösség említendő történeti szempontból; ma ezek a közösségek nagyrészt beolvadtak a környező társadalomba, de történetük része Kína vallási sokszínűségének.
Népvallás, rítusok és ünnepek
A kínai népi vallás keretei között gyakoriak az ősök tisztelete, a ház- és helyi istenek tisztelete, valamint a közösségi ünnepek (például holdújév, középső őszi fesztivál). Sok ember számára ezek a gyakorlatok egyszerre társadalmi hagyományok és vallási cselekedetek.
Vallás és állam
A Kínai Népköztársaságban a vallási életet törvények és intézmények szabályozzák. Az állam hivatalosan elismeri az öt "hivatalosan regisztrált" vallást (buddhizmus, taoizmus, iszlám, katolicizmus, protestantizmus), ugyanakkor a vallási szervezetek működését és a külföldi kapcsolatok egy részét ellenőrzik. A vallásszabadság gyakorlása és az állami szabályozás közötti egyensúlyról, valamint egyes területeken tapasztalható korlátozásokról nemzetközi viták is folynak.
Összefoglalva: Kína vallási élete rétegezett és változatos. Hagyományos népi gyakorlatok, ősi filozófiai rendszerek és világvallások együtt alakítják a mindennapi hitvilágot, miközben a társadalmi és politikai változások folyamatosan befolyásolják fejlődésüket.
Buddhizmus
A buddhizmusnak három fő ága létezik: A han buddhizmus, a tibeti buddhizmus és a théraváda. Az első kettő Kínában található. A mahájána vallásból származnak. más vallásokat is gyakorolnak, és a hindu vallás alá is tartoznak.
Népi vallás
A kínai népi vallás olyan vallás, amelyet Kínában évezredek óta gyakorolnak. A kínai népi vallásnak világszerte legalább 800 000 000 követője van (becslések szerint). A legtöbb, ha nem az összes követője egyben a buddhizmus, a konfucianizmus és a taoizmus követője is, mivel ez a három filozófiai vallás nagy hatással van a kínai népi vallásra. Az e három filozófiai vallás hatása olyannyira kiterjed, hogy a népi kultúra néhány mitikus alakja beleolvadt ezekbe a filozófiai vallásokba és fordítva.
A kínai népi vallás a vallási gyakorlatok kombinációjából áll, beleértve a konfucianizmust, az ősök tiszteletét, a buddhizmust és a taoizmust. A népi vallás megőrizte az ősi neolitikus hitrendszerek némelyikének nyomait is, amelyek közé tartozik a Nap, a Hold, a Föld, az Ég és a különböző csillagok tisztelete, valamint az állatokkal való kommunikáció. A buddhizmus, a konfucianizmus és a taoizmus mellett a kínaiak évezredek óta gyakorolják világszerte.
Taoizmus Kínában
A daoizmus vagy taoizmus egy legalább 2500 éves filozófia-vallás. Kínából származik, és ma már Koreában is széles körben gyakorolják.
道 Dao, más néven Tao, az az "erő", amely a taoisták szerint mindent létrehoz a világon. Nagyon titokzatos, és ahelyett, hogy sok időt töltenének azzal, hogy megpróbálják elmagyarázni, mi is a Tao, a taoisták arra összpontosítanak, hogy egyszerű és kiegyensúlyozott életet éljenek a természettel harmóniában. Ez a taoizmus egyik legfontosabb alapelve. A taoisták azt is vallják, hogy a konfliktus nem jó, és ha valamivel problémád van, jobb, ha megtalálod a megoldást.
Néhány fontos taoista:
- 老子 Lao Zi. Egyesek szerint ő írta a Dào Dé Jīng-et.
- 庄子 Zhuangzi. Írt egy könyvet történetekkel, amelyek a taoizmusról szólnak.
- 黄帝 Huang Di, a Sárga Császár. Az emberek azt mondják, hogy ő volt az egyik első taoista, de vitatott, hogy egyáltalán létezett-e vagy sem.
Keres