Rigvéda (Rigveda) — Az ősi indiai védikus himnuszok gyűjteménye

Rigvéda – az ősi indiai védikus himnuszok gyűjteménye: 1028 himnusz, a Védák egyik legrégebbi szanszkrit műve, spirituális és történelmi kincs.

Szerző: Leandro Alegsa

A Rigvéda egy ősi indiai vallási mű, a négy szent hindu írás (a Védák) egyikeként tartják számon. Nyelvében az egyik legrégebbi fennmaradt szanszkrit szöveg, és a világ legrégebbi ismert vallási gyűjteményeinek egyike. A hinduk számára — különösen az indiai és nepáli hagyományokban — meghatározó vallási és rituális szerepe van: számos részét imák és rítusok során idézik. A keletkezésének keltezéséről vita folyik: a hagyomány több ezer évre, egyes helytelenül idézett számítások szerint akár 8–10 ezer évre teszik a keletkezését; a modern tudomány általában a bronzkor végi-népvándorlás korabeli időszakot (közelítőleg i. e. 1500–1200 körül) tekinti legvalószínűbbnek.

Szerkezet és tartalom

A Rigvéda főként himnuszok gyűjteménye, amelyek a védikus istenekhez és természeterőkhez fordulnak. A himnuszokat ṛk (rik) néven is ismerik, innen ered a Rigvéda elnevezés (Rik-véda). A mű szerkezete:

  • 10 mandala (könyv) alkotja a Rigvédát; ezek a mandalák különböző családi és iskolai gyűjteményekből származnak.
  • Összesen 1028 himnusz (sūkta) található benne, amelyek mintegy 10 600 versből állnak.
  • A himnuszok célja elsősorban a rituális ének és áldozati formula; sokszor éneklik vagy recitálják őket meghatározott metrikus formákban.

A himnuszok többek között az alábbi istenekhez és erőkhöz szólnak: Agni (tűzisten), Indra (az ég és a vihar hőse), Mitra, Varuna (törvény és víz), Surya (a nap), Soma (rituális ital és isten), Vayu (szél) stb. Ezekről a védikus személyekről a Rigvéda részletesen mesél, és számos mitikus kép, rítus és kozmológiai elképzelés maradt fenn általa.

Nyelv és metrika

A Rigvéda nyelve a védikus szanszkrit, amely sok archaikus nyelvi jegyet őriz meg a későbbi klasszikus szanszkrithoz képest. A verselésre különböző mértékek (chandas) jellemzőek; a legismertebbek a gāyatrī, triṣṭubh és jagati mértékek. A pontos ritmus és kiejtés fontos szerepet játszott a szóbeli hagyomány megőrzésében.

Szóbeli hagyomány és megőrzés

A Rigvédát évszázadokon át szóbeli tradíció formájában adták át, különösen fejlett memorizálási módszerekkel és recitációs technikákkal (patha rendszerek). E módszerek célja a pontos szó szerinti továbbadás volt: a rigvédikus szövegek kiejtése és hangsúlyozása rituális jelentőséggel bírt, ezért a közvetítés rendkívül gondos és formalizált volt.

Dátumok és tudományos vita

A Rigvéda keletkezésének kérdése történelmi és tudományos viták tárgya. Hagyományos források és egyes mai népszerű állítások nagyon korai időpontokat (több ezer vagy akár tízezer évet) jelölnek meg, azonban a legtöbb nyelvi, filológiai és régészeti elemzés a Kr. e. második évezred végére vagy közepére teszi a legkorábbi szövegeket. A pontos keltezés nehéz, mivel a szöveg folyamatosan gyarapodott és hosszú ideig szóbeli hagyomány útján terjedt, majd írt formában rögzült.

Hatás és jelentőség

A Rigvéda nemcsak vallási szövegként fontos: a modern indológia és összehasonlító indoeurópai nyelvészet számára is pótolhatatlan forrás, mivel őrzi az indoeurópai közösség korai nyelvi és kulturális elemeit. Emellett a későbbi védikus irodalom — a Brāhmaṇa‑k, Āraṇyaka‑k és Upaniṣadok — sok témáját és rítusát előkészíti vagy kiegészíti.

Kiadványok és fordítások

A 19. század óta számos kiadás és fordítás készült, köztük ismertek a nyugati tudósok (például Max Müller és Ralph T. H. Griffith) munkái; a 20. században és napjainkban kritikai kiadások és részletes filológiai vizsgálatok folynak Indiában és külföldön egyaránt. A kutatás ma is aktív terület: új fordítások, kommentárok és nyelvi vizsgálatok segítik a Rigvéda jobb megértését.

A Rigvéda tehát egyszerre vallási kánon, irodalmi kincs és történeti forrás: olvasata segít megérteni a korai indiai gondolkodást, rituálékat és a nyelv fejlődését.

Rigveda (padapatha) kézirat devanagari nyelven, 19. század eleje. Egy írói áldás (śrīgaṇéśāyanamaḥ Au3m) után az első sorban az első pada, RV 1.1.1a (agniṃ iḷe puraḥ-hitaṃ yajñasya devaṃ ṛtvijaṃ). A védikus ékezeteket aláhúzással és függőleges túlhangsúlyozással jelöljük piros színnel.Zoom
Rigveda (padapatha) kézirat devanagari nyelven, 19. század eleje. Egy írói áldás (śrīgaṇéśāyanamaḥ Au3m) után az első sorban az első pada, RV 1.1.1a (agniṃ iḷe puraḥ-hitaṃ yajñasya devaṃ ṛtvijaṃ). A védikus ékezeteket aláhúzással és függőleges túlhangsúlyozással jelöljük piros színnel.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a "RUGHVED"?


V: A "RUGHVED" egy ősi indiai vallási könyv.

K: Mi a 'RUGHVED' jelentése?


V: Ez a négy szent hindu írás egyike, amelyeket Védáknak neveznek. Ez a világ legrégebbi vallási írása.

K: Milyen nyelven íródott a RUGHVED?


V: A 'RUGHVED' az egyik legrégebbi szanszkrit nyelvű írás.

K: Miért fontos a 'RUGHVED' a hinduk számára?


V: Különböző himnuszokat tartalmaz a védikus istenekhez való imádkozáshoz, mint például Agni (tűzisten), Indra (az ég ura), Mitra, Varuna (vízisten), Surya (napisten) stb. Szavait imák és vallási összejövetelek során mondják.

K: Mikor íródott a 'RUGHVED'?


V: Akár 3700 évvel ezelőttre datálják.

K: Hány írást tartalmaz a Rigvéda?


V: A Rigvéda 10 írásból áll.

K: Hány himnusz és vers található a Rigvédában?


V: A Rigvéda 1028 himnuszt és 10 600 verset tartalmaz.


Keres
AlegsaOnline.com - 2020 / 2025 - License CC3