Tibeti buddhizmus – definíció, tanítások és fő irányzatok
Fedezd fel a tibeti buddhizmus lényegét: definíció, fő tanítások (Mahāyāna, Vajrayāna), gyakorlatok és irányzatok a Himalája hagyományaiból.
A tibeti buddhizmus (tibetiül: བོད་བརྒྱུད་ནང་བསྟན།; kínaiul: 藏传佛教) a tibeti buddhista tanítások. A mahájána buddhizmus része, és egyike a ma is gyakorolt három fő ágnak. A másik kettő a han buddhizmus és a théraváda. Leginkább a Himalája, Közép-Ázsia és a Szibéria környékén gyakorolják.
Ez magában foglalja az összes buddhista tanítást (vagy "három járművet"). A tibeti buddhizmus minden hagyománya gyakorolja a hallgatói jármű (Shrāvakayāna) erkölcsi fegyelemre (Pratimoksha) vonatkozó fogadalmait; a nagy jármű (Mahāyāna) egyetemes felszabadításra és filozófiára vonatkozó fogadalmait; valamint a titkos mantra jármű (Vajrayāna) fogadalmait és különleges módszereit.
Rövid történeti áttekintés
A tibeti buddhizmus a 7–11. század között terjedt el Tibetben és a szomszédos területeken, amikor indiai és közép-ázsiai mesterlátogatók, valamint tibeti királyok és szerzetesek támogatásával megkezdődött a szent szövegek tibeti nyelvre fordítása. Fontos személyiségek közé tartozik Padmaszambhava (Guru Rinpoche), aki a nyugat-tibeti tradíciók alapítójaként ismert, és Atisa, aki újraélesztette a buddhista tanítást a 11. században. Később olyan nagy tanítók mint Marpa, Milarepa és Gampopa, majd Tsongkhapa alapították és formálták a fő iskolákat.
Fő tanítások és gyakorlati irányok
A tibeti buddhizmus alapvetően három szintű gyakorlatot foglal magába:
- Shrāvakayāna (hallgatói jármű): az erkölcsi fegyelem (Pratimoksha) és az alap meditációs gyakorlatok — a személyes megszabadulás céljával.
- Mahāyāna: a bodhiszattva-ideál, az együttérzés (karuṇā) és a bölcsesség (prajñā) fejlesztése minden lény felszabadítása érdekében. Ide tartoznak a pramāṇa, madhyamaka és a jogacara filozófiai irányzatok tanulmányai.
- Vajrayāna (mantra- vagy gyémántjármű): tantrikus módszerek, beavatások (abhisheka), deity yoga (istengyakorlat), generációs és befejező szakaszok, valamint speciális technikák a gyors megvilágosodás elérésére.
A meditációs gyakorlatok közé tartozik a śamatha (nyugtatás/calm-abiding) és a vipaśyanā (látás, átlátás), továbbá a lojong (elmeedzés) és paramiták (erkölcsi erények) gyakorlása. A lama iránti hódolat és a guru-felé fordulás központi szerepet játszik a tantrikus vonalon.
Fő irányzatok
A tibeti buddhizmus négy fő iskolára osztható, amelyek mindegyike saját hangsúlyokkal és hagyományokkal rendelkezik:
- Nyingma — a legrégebbi, Padmaszambhava tanításaira és ó-tanterem (terma) hagyományaira épül.
- Kagyü — élő átadási vonalakra (pl. Marpa–Milarepa–Gampopa), hangsúlya a meditáción, különösen a Mahamudra és dzogcsen gyakorlataira.
- Sakya — erős tudományos és tantrikus hagyomány, korai indiai kommentárokra támaszkodik.
- Gelug — Tsongkhapa alapította reformmozgalom, nagy hangsúly a szerzetesi szabályokon, filozófiai tanuláson és rendszerezett képzésen; ide tartozik a Dalai Láma intézménye is.
Szerzetesség, mesterek és a tulku-rendszer
A tibeti buddhizmusban fontos a szerzetesi életformához kötődő tanulmány és rítus. A lama vagy rinpoche (tiszteletbeli cím) a gyakorlati irányító és lelki vezető. A tulku-rendszerben egyes kiemelkedő mesterek tudatosan visszatérő megtestesüléseit azonosítják, ami biztosítja az átadási lánc folytonosságát.
Szövegek és irodalom
A tibeti kánon két fő részből áll: a Kangyur (a Buddha szavai) és a Tengyur (kommentárok és szerzői munkák). Nagy szerepe van a fordítási hagyománynak: indiai kommentárok, tantrikus művek és tibeti szerzők gazdag irodalmat hoztak létre.
Rituálék, művészet és szimbólumok
A tibeti buddhista kultúra gazdag rituális világot és művészetet alkotott: thangka festmények, mandala-készítés, recitációk, ceremóniális eszközök (vajra, damaru), valamint zarándoklatok és ünnepek (pl. Losar, Saga Dawa). Ezek a formák nem pusztán dekoratívak, hanem a gyakorlat fontos részei, amelyek segítik a koncentrációt és a megértés elmélyítését.
Modern hatás és elterjedés
A 20. század közepétől, különösen a tibeti menekülthullám és a nyugati érdeklődés hatására, a tibeti buddhizmus jelentősen elterjedt a világban. Ma jelen van Bhutánban, Nepálban, Ladakhban, Mongóliában, Buryátiában, Kalmykiában és sok más helyen, valamint nyugaton is növekvő gyakorlói közösségeket találunk.
Miért vonzó?
A tibeti buddhizmust sokan a spirituális mélysége, a gyakorlati módszerek sokszínűsége és az együttérzés hangsúlya miatt tartják vonzónak. Különlegessége a tantrikus gyakorlatok rendszere, a mesterek hagyománya és a filozófiai szilárdság kombinációja, amely egyszerre kínál erkölcsi irányt, elméleti keretet és konkrét meditációs módszereket.
Ez a rövid összefoglaló a tibeti buddhizmus fő jellemzőit és szerkezetét mutatja be. A téma sokrétű, így további részletek — például konkrét gyakorlatok, egyes iskolák belső felosztása vagy történelmi események — külön fejezeteket igényelnének.
Történelem
A 7. században Songtsen Gampo két buddhistát vett feleségül: Wencheng Tang-dinasztia hercegnőt és Bhrikuti nepáli hercegnőt. Ők segítettek a buddhista tanítások terjesztésében Tibetben. A buddhizmust egyesítették a Zhangzhung helyi bön vallásokkal, hogy egy újfajta buddhizmust hozzanak létre: A tibeti buddhizmus. A tibetiek szanszkrit és kínai szövegeket is kezdtek fordítani; és elkezdtek írni néhány saját szöveget. A 8. században egy Padmaszambhava nevű indiai tanító újabb buddhizmust hozott, míg Trisong Detsen Tibet királya volt. Ő is írt néhány fontos szöveget. []
A 11. században a tibeti buddhizmus erősen befolyásolta Közép-Ázsia, Mongólia és Mandzsúria népeit. Nagyon népszerű volt a mongol Yuan-dinasztia és a kínai mandzsu Qing-dinasztia idején.
A tibeti buddhizmus iskolái
A tibeti buddhizmusnak négy fő iskolája van. Ezek közül két iskola a gyakorlatot tartja fontosabbnak, kettő pedig a skolasztikát (a filozófia tanulmányozását). A négy iskola a következő:
- Nyingma, Az Ősök, a legrégebbi és eredeti rend, amelyet Padmaszambhava alapított. Ez az iskola a gyakorló hagyományhoz tartozik.
- A Kagyü szóbeli vonalnak van egy fő alszektája (Dagpo Kagyü) és egy kisebb alszektája (Shangpa Kagyü). Ez az iskola a gyakorló hagyományhoz tartozik.
- Sakya, Szürke Föld, élén a Sakya Trizin, alapítója Khon Konchog Gyalpo, a nagy fordító, Drokmi Lotsawa tanítványa. Ez az iskola a tudós hagyományhoz tartozik.
- Gelug, az Erény Útja, más néven Sárga Kalapok, amelynek szellemi feje a Ganden Tripa, világi feje pedig a Dalai Láma, aki a 17. század közepétől a 20. század közepéig volt Tibet uralkodója. Ez az iskola a tudós hagyományhoz tartozik.
| Nyingma | Kagyü | Sakya | Gelug | Jonang |
| Régi fordítás | Új fordítás | Új fordítás | Új fordítás | Új fordítás |
| A 8. században alakult ki | Marpa adta át a 11. században. A Dagpo Kagyü-t a 12. században alapította Gampopa. | Az 1073-ban alapított Sakya kolostor. | 1409-re datálódik a Ganden kolostor alapításával. | A 12. századból származik |
| Red Hat | Red Hat | Red Hat | Sárga kalap | Red Hat |
| Hangsúlyozza a Dzogcsen-t és annak szövegeit. | Hangsúlyozza a Mahamudrát és Naropa Hat Dharmáját | A Hevajra Tantrát részesítik előnyben, mint a Lamdre rendszerük alapját. | A Guhyasamāja Tantrára, a Cakrasamvara Tantrára és a Kalacakra Tantrára összpontosít. | A Kalacakra Tantrára és a Ratnagotravibhāgára összpontosít. |
| A vonal kulcsfontosságú alakjai Śāntarakṣita, Garab Dorje, Vimalamitra, Padmasambhava és Longchenpa. | A vonal legfontosabb alakjai Maitripada, Naropa, Tilopa, Marpa, Milarepa és Gampopa. | A vonal kulcsfontosságú alakjai Naropa és Ratnākaraśānti, az alapító Drogmi, Khon Konchog Gyalpo, Sakya Pandita és Gorampa. | A vonal kulcsfontosságú alakjai Atisa, tanítványa, Dromtön, a Gelug alapítója, Je Tsongkhapa és a Dalai Lámák. | A kulcsfigurák Yumo Mikyo Dorje, Dolpopa és Taranatha. |
Tanítások
A tibeti buddhizmus néhány tanítása a Mahamudra, Naropa hat jógája és a Dzogcsen.
Nyelv
A klasszikus tibeti a tibetiek fő nyelve. A szövegeket azonban mongol, mandzsu és kínai nyelvre is lefordították.
Kolostorok (imahelyek)
A szerzetesség volt a tibeti buddhizmus alapja. Tibetben több mint 6000 kolostor volt, azonban a kulturális forradalom idején a kínai vörös gárdisták szinte mindet lerombolták. A legtöbb jelentős kolostort legalább részben helyreállították, míg sok más kolostor romokban maradt.
Lamayuru kolostor.
Today
Ma a tibeti buddhizmus az egész keleti világban elterjedt, Délkelet-Ázsia kivételével. Gyakorolják a Tibeti-fennsíkon, Nepálban, Bhutánban, Mongóliában, Kalmükiában, Szibériában, az orosz Távol-Keleten, Északkelet-Kínában, Arunachal Pradeshben. Ez Bhután államvallása. Az indiai Szikkim, Ladakh, Himachal Pradesh, Nyugat-Bengál régióiban szintén nagyszámú tibeti buddhista népesség él. Dél-Indiában is vannak közösségek.
A tibeti buddhizmus elterjedt Nyugaton és az egész világon. Híres gyakorlók közé tartozik Brandon Boyd, Richard Gere, Adam Yauch, Jet Li, Jackie Chan, Sharon Stone, Allen Ginsberg, Philip Glass, Mike Barson és Steven Seagal.
Kapcsolódó oldalak
Kérdések és válaszok
K: Mi a tibeti buddhizmus?
V: A tibeti buddhizmus a mahájána buddhizmus egyik ága, amely Tibetből származik, és egyike a ma is gyakorolt három fő ágnak.
K: Melyik a buddhizmus másik két fő ága, amelyet ma is gyakorolnak?
V: A buddhizmus másik két fő, ma is gyakorolt ága a han buddhizmus és a théravada.
K: Hol gyakorolják leginkább a tibeti buddhizmust?
V: A tibeti buddhizmust leginkább a Himalája, Közép-Ázsia és Szibéria környékén gyakorolják.
K: Mit foglal magában a tibeti buddhizmus?
V: A tibeti buddhizmus magában foglalja az összes buddhista tanítást, más néven a "három járművet".
K: Milyen fogadalmakat gyakorol a tibeti buddhizmus minden hagyománya?
V: A tibeti buddhizmus minden hagyománya gyakorolja a hallgatói jármű (Shrāvakayāna) erkölcsi fegyelem (Pratimoksha) fogadalmait; a nagy jármű (Mahāyāna) egyetemes felszabadítás és filozófia fogadalmait; valamint a titkos mantra jármű (Vajrayāna) fogadalmait és különleges módszereit.
K: Mi a Shrāvakayāna jármű?
V: A Shrāvakayāna jármű a hallgató járműve, amely a szenvedéstől való egyéni megszabadulásra összpontosít.
K: Mi a Vajrayāna jármű?
V: A Vajrayāna jármű a titkos mantra jármű, amely a megvilágosodás eléréséhez különleges módszerek és fogadalmak használatát foglalja magában.
Keres