Joghurt
A joghurt vagy joghurt a tej bakteriális erjesztésével előállított tejtermék. A tejben lévő laktóz erjesztés során tejsavvá alakul. A tejsav a tejben lévő fehérjékre hatva sűrűvé és savanyúvá teszi a joghurtot. A tejet körülbelül 80 °C-ra melegítik, hogy elpusztítsák a benne lévő baktériumokat, és hogy a tejfehérjéket megváltoztassák, így azok összeállnak, ahelyett, hogy túróvá válnának. Miután lehűtötték körülbelül 45 °C-ra, hozzáadják a baktériumkultúrát, és a tejet ezen a hőmérsékleten tartják 4-7 órán át, hogy erjedjen. A szójajoghurt szójatejből készül.
A joghurt az egyik legrégebbi előállított élelmiszer az emberiség történetében. Senki sem tudja biztosan, mióta létezik a joghurt. Ma már az egész világon fogyasztják. Fehérjében, kalciumban, riboflavinban, B-vitaminban6 és B-vitaminban12 gazdag.
Cacık , török hideg előétel joghurtfajta
Yoğurt az "Atatürk Orman Çiftliği" létesítményből, amelyet eredetileg az ankarai Atatürk Forest Ranch-en helyeztek el.
Helyesírás
Az angolban a szót "yogurt"-nak vagy "yoghurt"-nak is lehet írni. Kanadában a "yogourt" is elterjedt. A szó rövid vagy hosszú "o"-val is kiejthető.
Történelem
A legkorábbi joghurtokat valószínűleg vad baktériumok (élesztőgombák) készítették, és véletlenül alakultak ki.
A legrégebbi írások, amelyekben joghurtot említenek, az idősebb Pliniusnál találhatók, aki szerint egyesek tudták, hogyan lehet a tejet savanyú, de ízletes tejjel besűríteni.
Sztamen Grigorov (1878-1945), egy bolgár orvostanhallgató Genfben vizsgálta először a bolgár joghurtban lévő baktériumokat. Azt mondta 1905-ben, hogy kerek és rúdszerű tejsavtermelő baktériumokat tartalmaz. A rúdszerű baktériumot 1907-ben Lactobacillus bulgaricusnak (ma Lactobacillus delbrueckii subsp. bulgaricus) nevezték el. Az orosz Nobel-díjas biológus Ilja Iljics Mecsnyikovot, a párizsi Pasteur Intézet munkatársát Grigorov munkája befolyásolta, és felállított egy hipotézist, miszerint a rendszeres joghurtfogyasztás az oka annak, hogy a bolgár parasztok olyan sokáig éltek. Mechnikov úgy vélte, hogy a Lactobacillusra szükség van a jó egészséghez, és azon dolgozott, hogy a joghurtot Európa-szerte népszerűvé tegye.
Hogyan tesz jót az egészségnek
A joghurtban sok fehérje, kalcium, riboflavin, B6-vitamin és B12-vitamin található. Egészségesebb, mint a tej. Sok laktózérzékeny ember is élvezheti a joghurtot, mert a tejben lévő laktóz nagy része tejsavvá alakul.
A joghurtnak gyógyászati felhasználása is van, mégpedig az antibiotikummal összefüggő hasmenés megelőzésére.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a joghurt?
V: A joghurt egy tejtermék, amely a tej bakteriális erjesztésével készül.
K: Mi történik a tejben lévő laktózzal az erjedés során?
V: A tejben lévő laktóz erjesztés során tejsavvá alakul.
K: Hogyan hat a tejsav a tejfehérjére a joghurtgyártás során?
V: A tejsav a tejben lévő fehérjére hat, és így a joghurt sűrű és savanyú lesz.
K: Milyen hőmérsékletre melegítik a tejet a joghurtgyártás során?
V: A tejet körülbelül 80 °C-ra melegítik, hogy elpusztítsák a jelen lévő baktériumokat, és hogy a tejfehérjéket megváltoztassák, hogy azok összeálljanak, ahelyett, hogy túróvá válnának.
K: Mennyi ideig tartják a tejet egy bizonyos hőmérsékleten az erjedés során?
V: A tejet körülbelül 45°C-os hőmérsékleten tartják 4-7 órán keresztül, hogy erjedjen.
K: Készíthető joghurt növényi tejből is?
V: Igen, a joghurt növényi tejből, például mandulatejből, szójatejből és kókusztejből is készíthető.
K: Milyen tápanyagok találhatók a joghurtban?
V: A joghurt gazdag fehérjében, kalciumban, riboflavinban, B6-vitaminban és B12-vitaminban.
