Brit tengerentúli területek
A brit tengerentúli terület egyike annak a tizennégy területnek, amelyet az Egyesült Királyság a fennhatósága alá tartozónak tekint, de nem része magának az Egyesült Királyságnak.
1981 előtt a területeket gyarmatoknak vagy koronagyarmatoknak nevezték. A brit tengerentúli területeket az Egyesült Királyság tengerentúli területeinek, az Egyesült Királyság tengerentúli területeinek, vagy ha a szövegkörnyezet egyértelmű, egyszerűen tengerentúli területeknek is nevezik.
Jersey, Guernsey és a Man-sziget, bár szintén a brit korona fennhatósága alatt állnak, alkotmányos viszonyuk az Egyesült Királysággal némileg eltérő, ezért nem tengerentúli területek, hanem koronafüggőségek. A területek és függőségek különböznek a Nemzetközösségtől, amely a korábbi brit gyarmatok önkéntes szövetsége.
Történelmi szempontból a gyarmatokat meg kell különböztetni a protektorátusoktól és a védett államoktól, amelyek bár brit ellenőrzés alatt álltak, névlegesen független államok voltak, míg a gyarmatok a brit állam részét képezték. Nem szabad összekeverni őket a Dominiumokkal sem, amelyek a Brit Nemzetközösség néven együttesen ismert független államok voltak, és az 1931-es Westminsteri Statútum után a Birodalmon és a Nemzetközösségen belül az Egyesült Királysággal azonos szuverén státuszúnak tekintették őket. A koronagyarmatok, mint például Hongkong, abban különböztek a többi gyarmattól, hogy közvetlenül a korona igazgatta őket, és nem rendelkeztek olyan mértékű helyi autonómiával, mint az olyan önkormányzati gyarmatok, mint például a Bermudák.
Jelenlegi tengerentúli területek
| Zászló | Fegyverek | Terület | Helyszín | Mottó | Terület | Népesség | Főváros |
|
|
| Anguilla | Erő és kitartás | 102 km² | 12,800 | A völgy | |
|
|
| Quo fata ferunt (latinul: "Hová visz a sors") | 53.3 km² | 64,482 | Hamilton | ||
|
|
| Kutatás és felfedezés | 1,709,400 km² | 200 alkalmazott | Rothera (fő bázis) | ||
|
| Brit Indiai-óceáni terület | Indiai-óceán | In tutela nostra Limuria (latinul: "Limuria a mi felügyeletünk alatt áll"). | 60 km² | 3,200 katona és személyzet | Diego Garcia (bázis) | |
|
|
| Vigilate (latinul: "Légy éber") | 153 km² | 21,730 | |||
|
| Kajmán-szigetek | Ő alapította a tengereken | 260 km² | 46,600 | George Town | ||
|
|
| Atlanti-óceán déli része | Vágyik a jogra | 12,173 km² | 2,967 | Stanley | |
|
|
| Dél-Európa | Nulli expugnabilis hosti (latinul: "Nem hódítható meg egyetlen ellenség által sem"). | 6,5 km² | 27,776 | ||
|
|
| Montserrat | Mindenki igyekszik, mindannyian elérjük | 102 km² | 9,000 | Plymouth (a vulkán miatt elhagyatott - de facto főváros Brades) | |
|
|
| Csendes-óceán | Dieu et mon droit (franciául: "Isten és az én jogom") | 43 km² | 67 | Adamstown | |
|
|
| Szent Ilona (beleértve Ascension, Tristan da Cunha) | Atlanti-óceán déli része | Hűséges és rendíthetetlen | 410 km² | 6,563 | Jamestown |
|
|
| Dél-Georgia és a Déli-Sandwich-szigetek | Atlanti-óceán déli része | Leo terram propriam protegat (latinul: "Az oroszlán védje meg a saját földjét"). | 3,903 km² | 11-26 alkalmazott | King Edward Point/Grytviken |
|
| Akrotiri és Dhekelia felségterületei | Dieu et mon droit (franciául: "Isten és az én jogom") | 254 km² | 15 000 (a brit katonák és a személyzet csaknem fele) | Episkopi kantonmentum | ||
|
| Egy nép, egy nemzet, egy sors | 430 km² | 21,500 | Cockburn Town |
Kormány
Államfő
A tengerentúli területek államfője a brit uralkodó, jelenleg II. Erzsébet királynő. A királynő a területeken az Egyesült Királyság királynőjeként, és nem az egyes területek jogán tölti be szerepét. A királynő minden egyes területen kijelöl egy képviselőt, aki gyakorolja végrehajtó hatalmát.
|
A tengerentúli területek kormányzói, biztosai és tisztviselői | ||
| Anguilla kormányzója | Bermuda kormányzója | A Brit Antarktiszi Terület biztosa | A Brit Indiai-óceáni Terület biztosa | A Brit Virgin-szigetek kormányzója | A Kajmán-szigetek kormányzója | A Falkland-szigetek kormányzója | Gibraltár kormányzója | Montserrat kormányzója | Pitcairn-szigetek kormányzója | Szent Heléna kormányzója | | ||
Kormány
Minden tengerentúli területnek saját kormányzati rendszere és helyi törvényei vannak. Úgy tűnik, hogy a kormányzati struktúra szorosan összefügg a terület méretével és politikai fejlettségével.
| Területek | Kormány |
| Nincs őslakosság, ezért nincs választott kormány. A terület ügyeit a biztos, akit egy adminisztrátor támogat. |
| Nincs választott kormánya, és jelenleg nincs őshonos, letelepedett lakossága. A Chagos-szigeteki lakosok azonban - akiket 1971-ben erőszakkal kitelepítettek a területről, és akiket joggal tekinthetünk a terület népének - jelenleg fellebbezést nyújtanak be egy angol legfelsőbb bírósági ítélet ellen, amely megsemmisítette a visszatérésüket megakadályozó végzést. |
| Nincs választott kormány, azonban a brit katonai hatóságok igyekeznek biztosítani, hogy a törvények lehetőség szerint közeledjenek a Ciprusi Köztársaság törvényeihez. |
| Van egy választott polgármester és a szigeti tanács, akiknek jogukban áll helyi jogszabályokat javasolni és alkalmazni. Döntéseiket azonban a kormányzónak jóvá kell hagynia, aki az Egyesült Királyság kormánya nevében szinte korlátlan hatáskörrel rendelkezik a plenáris jogalkotás terén. | |
| A kormány egy választott törvényhozó tanácsból áll. A kormányzó a kormányfő, aki vezeti a Végrehajtó Tanácsot, amely a Törvényhozó Tanácsból és két hivatalból kinevezett tagból áll. | |
| Ezeken a nagyobb területeken nagyobb törvényhozó tanács működik, politikai pártokkal. A Végrehajtó Tanácsot általában kabinetnek nevezik, és egy főminiszter vezeti (kivéve a Kajmán-szigeteken, ahol a kormányzati ügyek vezetője van), aki a többségi parlamenti párt vezetője. A kormányzó kevesebb hatalmat gyakorol a helyi ügyek felett, és leginkább külügyekkel és gazdasági kérdésekkel foglalkozik, míg a választott kormány a legtöbb "belügyi" ügyet ellenőrzi. |
| A 2006-os alkotmány értelmében, amelyet Gibraltárban népszavazáson fogadtak el, Gibraltárnak most már parlamentje van. A kormányt, amelynek élén a miniszterelnök áll, megválasztják. A védelmi, külügyi és belbiztonsági ügyek a hatáskörmegosztás értelmében a kormányzóra hárulnak. Az Egyesült Királyság Gibraltárban egyáltalán nem igazgat semmit. | |
| Az 1609-ben letelepedett Bermuda a tengerentúli területek közül a legrégebbi és legnépesebb, és a legtöbb végrehajtó hatalmat a kormányfőre, a miniszterelnökre ruházták át. Kormányzati rendszere nagyon hasonlít a szuverén Nemzetközösségi Királyságokéhoz. Az Egyesült Királyság kormánya csak kisebb hatásköröket tart meg, amelyeket a kormányzó gyakorol, de ezek nagy részét a helyi miniszterek kapják meg a napi feladatok ellátására. A bermudai parlament 1620-ban tartotta első ülését, és Bermuda azóta nagyrészt önkormányzott és önellátó. A Turks- és Caicos-szigetek 2006. augusztus 9-i hatállyal új alkotmányt fogadott el; a kormányfő mostantól a miniszterelnöki címet is viseli, és autonómiájuk jelentősen megnőtt. |
Jogrendszer
Minden tengerentúli területnek saját, az Egyesült Királyságtól független jogrendszere van. A jogrendszer általában az angol szokásjogon alapul, a helyi körülményeknek megfelelően némi különbségtétellel. Minden területnek saját főügyésze és bírósági rendszere van. A kisebb területek esetében az Egyesült Királyság kijelölhet egy Egyesült Királyságban székhellyel rendelkező ügyvédet vagy bírót a jogi ügyek intézésére. Ez különösen fontos a súlyos bűncselekményekkel kapcsolatos ügyek esetében, és amikor lehetetlen olyan esküdtszéket találni, akik nem ismerik a vádlottat egy kis népességű szigeten.
Képgaléria
· 
Anguilla
· 
Városháza, Hamilton, Bermuda
· 
A Diego Garcia-i katonai bázis látképe, Brit Indiai-óceáni Terület
· 
Stanley, Falkland-szigetek
· 
Gibraltári szikla
· 
Montserrat
· 
Jamestown, Saint Helena kilátása
Kapcsolódó oldalak
Kérdések és válaszok
K: Mi az a brit tengerentúli terület?
V: A brit tengerentúli terület az Egyesült Királyság fennhatósága alá tartozó tizennégy terület egyike, de nem része magának az Egyesült Királyságnak. Ezeket 1981 előtt gyarmatoknak vagy koronagyarmatoknak nevezték.
K: Ki gondoskodik a brit tengerentúli területek védelmi és külügyeiről?
V: A védelemről és a külügyekről a brit kormány gondoskodik.
K: Mi történik, ha egy brit tengerentúli területet rosszul kormányoznak?
V: A brit tengerentúli terület kormányát a brit kormány átveheti és közvetlenül irányíthatja, a brit tengerentúli terület beleegyezése nélkül.
K: Miben különbözik Jersey, Guernsey és a Man-sziget a többi tengerentúli területtől?
V: Jersey, Guernsey és a Man-sziget alkotmányos viszonya az Egyesült Királysággal némileg eltér a többi tengerentúli területtől, ezért nem tengerentúli területnek, hanem koronafüggőségnek minősülnek. A brit tengerentúli területekkel ellentétben a brit kormány nem veheti át a kormányzásukat, hacsak azok nem járulnak hozzá.
K: Hogyan kapcsolódik a tengerentúli területnek lenni ahhoz, hogy a Nemzetközösséghez tartozó nemzetek része?
V: A területek és függőségek különböznek a Nemzetközösségi Nemzetektől, amelyek a volt brit gyarmatok önkéntes szövetségei. A gyarmatokat meg kell különböztetni a protektorátusoktól és a védett államoktól is, amelyek névlegesen független államok voltak, míg a gyarmatok az Egyesült Királyság államának részét képezték. Nem tévesztendők össze a Dominiumokkal, amelyek az 1931-es Westminsteri Statútumot követően az Egyesült Királysággal egyenrangúnak tekintett független államok voltak a birodalmon és a Nemzetközösségen belül.
K: Miben különböztek a koronagyarmatok, például Hongkong a többi gyarmattól?
V: A koronagyarmatok, mint például Hongkong, abban különböztek a többi gyarmattól, hogy közvetlenül a korona igazgatta őket, az önkormányzati gyarmatokon vagy más brit tengerentúli területeken, mint például Bermudán található helyi autonómia nélkül.
