Komodói varánusz

A komodói sárkány (Varanus komodoensis) egy gyíkfaj, amely az indonéziai Komodo, Rincah, Flores, Gili Motang és Gili Dasami szigeteken él. Ez a legnagyobb élő gyík. Átlagosan 2-3 méter hosszúra nő meg, és súlya körülbelül 70 kg (154 font). A komodói sárkány harapása nagyon veszélyes lehet, és néha emberekre is támadnak.

A nyugati tudósok 1910-ben láttak először komodói sárkányokat. Nagyon népszerű állatok az állatkertekben, mert nagyon nagyok és ijesztően néznek ki. A gyíkok némi veszélyben vannak. Nagyon kevés komodói sárkány él még a szülőszigeteiken. Az indonéz törvények nem engedélyezik e gyíkok vadászatát. A Komodói Nemzeti Park azért jött létre, hogy segítsen a komodói sárkányok védelmében.

A komodói sárkánynak más neve is van. Egyes tudósok komodói monitornak vagy komodói szigetmonitornak is nevezik, de ez nem túl gyakori. A Komodó-szigeten élő emberek ora, buaja durat (szárazföldi krokodil) vagy biawak raksasa (óriásmonitor) néven emlegetik.

Leírás

A komodói sárkány hidegvérű. A farka olyan hosszú, mint a teste. Körülbelül 60 éles foga van, amelyek akár 2,5 centiméter hosszúra is megnőhetnek. Hosszú, sárga, villás nyelve is van. Bőre lehet kék, narancssárga, zöld, szürke vagy barna. Nyála vörös, mert ínye szinte teljesen elborítja fogait. Amikor eszik, a fogai felvágják az ínyét, és vérzik. Ez jó környezetet teremt a szájában élő veszélyes baktériumoknak.

Méret

Ezek a gyíkok a legnagyobb ragadozók azokon a helyeken, ahol élnek, mert olyan nagyok.

Az emberek régebben azt hitték, hogy azért nagyon nagyok, mert a szigeteken, ahol élnek, nincsenek más nagytestű, húsevő állatok. Ezért nem kellett versenyezniük más hasonló állatokkal ugyanazért a táplálékért és életterekért. Az emberek azt is gondolták, hogy azért nagyok, mert alacsony az anyagcseréjük.

A tények azonban mások. A fosszilis adatok azt mutatják, hogy a komodói a varanidáknak nevezett gyíkok csoportjának utolsó tagja. Ezek a gyíkok közel egymillió éve nagyjából azonos méretűek. Ausztráliából származnak közel négymillió évvel ezelőtt, és később terjedtek el Indonézia nagy részén. Méretüknek semmi köze ahhoz, hogy egy viszonylag kis szigeten élnek.

Legtöbbjük a modern emberrel való érintkezés után kihalt.

Érzékek

A komodói sárkány füllyukai jól láthatók, de a komodói sárkányok nem túl jó hallásúak. Akár 300 méterre is képes látni, de úgy gondolják, hogy az éjszakai látása gyenge. A komodói sárkány képes színesben látni, de nehezen látja a nem mozgó tárgyakat.

A komodói sárkány sok más hüllőhöz hasonlóan a nyelvét használja ízlelésre és szaglásra. A szaglásra egy speciális testrészük van, amelyet Jacobson-szervnek neveznek. Jó széllel 4-9,5 kilométeres távolságból is képesek kiszagolni az elhullott állatokat. A komodói sárkány orrlyukai nem túl hasznosak a szagláshoz, mivel nincs rekeszizma. Csak néhány ízlelőbimbó van a torka hátsó részén. Pikkelyei speciális idegekkel vannak összeköttetésben, amelyek a gyík tapintási érzékét biztosítják. A füle, az ajkai, az álla és a talpa körül lévő pikkelyek három vagy több ilyen kapcsolattal rendelkezhetnek.

Nyál

A komodói sárkányok nyálában veszélyes baktériumok vannak. A tudósok 57-et azonosítottak közülük. A komodói sárkányok nyálában található egyik legveszélyesebb baktériumnak a Pasteurella multocida egy fajtája tűnik. Ezek a baktériumok betegséget okoznak áldozatuk vérében. Ha a harapás nem öli meg az állatot, és az elmenekül, akkor általában egy héten belül elpusztul a fertőzéstől. Úgy tűnik, a komodói sárkány soha nem betegszik meg a saját baktériumától. Ezért a kutatók a gyík antibakteriális anyagát keresték. Ezt az emberek számára gyógyszerként lehetne felhasználni.

A halálos baktériumokon kívül a komodói sárkány alsó állkapcsában olyan méregmirigyek találhatók, amelyek ereje a belföldi taipan, egy mérges kígyóéval vetekszik. A méreg vérhígítóként hat, és akár 30 perc alatt szívleállással és súlyos belső vérzéssel járó halált okoz.

Szaporítás

A párzás május és augusztus között kezdődik, és a tojások szeptemberben rakódnak le. A sárkányok körülbelül húsz tojást hagynak a megapóknak nevezett madarak által hátrahagyott üres fészkekben. A tojások hét-nyolc hónapig fejlődnek. A tojások áprilisban nyílnak ki, és a kisgyíkok áprilisban bújnak elő, amikor sok rovarral táplálkoznak. A fiatal komodói sárkányok fákon élnek, ahol biztonságban vannak a felnőtt komodói sárkányoktól és más állatoktól, amelyek megehetik őket. Az ivarérettségük körülbelül három-öt év alatt érik el, és akár ötven évig is élhetnek. A nőstény komodói sárkányok megtermékenyítés nélkül is képesek utódokat szülni (parthenogenezis).

Közelkép a komodói sárkány bőréről.Zoom
Közelkép a komodói sárkány bőréről.

Egy komodói sárkány pihen a napon a Disney's Animal Kingdomban. A füllyukak nagyok.Zoom
Egy komodói sárkány pihen a napon a Disney's Animal Kingdomban. A füllyukak nagyok.

Habitat

A komodói sárkány szereti a forró és száraz helyeket, és száraz, nyílt füves területeken, szavannákon és trópusi erdőkben él az alacsonyabban fekvő területeken. Nappal a legaktívabb, mivel hidegvérű, bár néha éjszaka is aktív. A komodói sárkányok egyedül élnek. Csak szaporodás és táplálkozás céljából jönnek össze. Óránként akár 20 kilométert is képesek futni, rövid időre akár 4,5 méter magasra is lemerülhetnek csúcssebességgel. Fiatal korukban erős karmaikkal fára másznak. Ahogy a komodói sárkány megnő, karmait többnyire fegyverként használják, mert túl nagy ahhoz, hogy jól fára másszon.

A komodói sárkány erős lábaival és karmaival gödröket ás a védelem érdekében. Ezek a lyukak 1-3 méter szélesek lehetnek. Mivel nagyon nagy, és lyukakban alszik, képes melegen tartani magát egész éjszaka. A komodói sárkány általában délután vadászik, de a nap legmelegebb részében árnyékban tartózkodik. A komodói sárkányoknak speciális pihenőhelyeik vannak a hegygerinceken, ahol a hűvös tengeri szellő elkapja őket.

Közelkép egy komodói sárkány lábáról és farkáról.Zoom
Közelkép egy komodói sárkány lábáról és farkáról.

Élelmiszer

A komodói sárkányok húsevők, ami azt jelenti, hogy húst esznek. Bár többnyire halott állatokat esznek, zsákmányként élő állatokat is elkapnak. Amikor a zsákmány elhalad a komodói sárkány mellett, hirtelen ráront az állatra, és megharapja vagy megkarmolja a hasát vagy a torkát. A magasan lévő és elérhetetlen állatok elkapásához a komodói sárkány a hátsó lábaira állhat, és a farkát használhatja támaszként.

A komodói sárkányok nem rágják meg a táplálékukat. Úgy esznek, hogy nagy húsdarabokat harapnak le és húznak le, majd egészben lenyelik azokat. Kisebb, akár kecske nagyságú zsákmányt is képesek egészben lenyelni. Ennek oka, hogy állkapcsuk és koponyájuk rugalmas, és gyomruk képes kitágulni. A komodói sárkányok sok nyálat termelnek, hogy a táplálék könnyebben mozogjon, de a nyelés így is sokáig tart (egy kecske lenyelése 15-20 percig tart). A komodói sárkányok megpróbálhatják gyorsabban lenyelni a táplálékot úgy, hogy futva és nagyon erősen nekinyomják a szájukban lévő döglött állatot egy fának. Előfordul, hogy a gyík olyan erővel ütközik a fának, hogy kiütik. A sárkányok a nyelvük alatti kis csővel lélegeznek, amely a tüdőhöz csatlakozik. Ez lehetővé teszi, hogy nagy dolgok lenyelése közben is folytassa a légzést. A komodói sárkányok testsúlyuk akár 80 százalékát is megehetik egy étkezés során. Miután lenyelte a táplálékát, napfényes helyre vonszolja magát, hogy felgyorsítsa az emésztést, hogy az étel ne rothadjon el és ne mérgezze meg a sárkányt. A nagytestű sárkányok évente akár 12 étkezésből is megélhetnek. Az emésztés után a komodói sárkány kihányja az elfogyasztott állat szarvát, szőrét és fogait. Ezt a hányást bűzös nyálka borítja. Hányás után az arcát a földbe vagy bokrokba dörzsöli, hogy megszabaduljon a nyálkától. Ez arra utal, hogy a komodói sárkányok nem szeretik a szagot, akárcsak az emberek.

A legnagyobb állatok általában először esznek, míg a kisebbek később. Az azonos méretű sárkányok birkózhatnak egymással. A vesztesek általában elfutnak, bár néha a győztesek üldözik és megeszik őket.

A komodói sárkány tápláléka gerinctelenek, más hüllők (köztük kisebb komodói sárkányok), madarak, madártojások, kisemlősök, majmok, vaddisznók, kecskék, szarvasok, lovak és vízibivalyok. A fiatal komodói sárkányok rovarokat, tojásokat, gekkókat és kisemlősöket esznek. A komodói sárkányok megehetik az embereket, sőt, még a holttesteket is képesek kiásni a sírokból, hogy megehessék őket. Ezért a Komodó-szigeten az emberek a homokos talajról agyagosra költöztették a sírokat, és köveket halmoztak a tetejére, hogy a gyíkok ne ássák ki a holttesteket.

Mivel a komodói sárkánynak nincs rekeszizma, ivás közben nem tud vizet szívni. A nyelvével sem tudja felnyalábolni a vizet. Ehelyett úgy iszik, hogy vesz egy korty vizet, felemeli a fejét, és hagyja, hogy a víz lefolyjon a torkán.

Komodói sárkányok RincánZoom
Komodói sárkányok Rincán

Fiatal komodói sárkány Rincán egy döglött vízibivalyt eszikZoom
Fiatal komodói sárkány Rincán egy döglött vízibivalyt eszik

Fejlődéstörténet

A Queenslandből származó legújabb fosszíliák arra utalnak, hogy a komodói sárkány Ausztráliában fejlődött ki, mielőtt elterjedt volna Indonéziában. Testmérete Flores szigetén stabil maradt, amióta a szigeteket a tengerszint emelkedése elszigetelte, körülbelül 900 000 évvel ezelőtt. A tengerszint az utolsó jégkorszak alatt nagyon alacsonyra süllyedt, és nagy területeket fedett fel a kontinentális talapzatból. A komodói sárkány ezeken a területeken terjedt el. A szigeteken, ahol ma élnek, a tengerszint újbóli emelkedésével elszigetelődtek. A mai indonéz szigetcsoportba költöztek. Egészen Timor szigetéig terjedtek keletre.

Komodói sárkányok és emberek

Állatkertekben

A komodói sárkányok már régóta népszerűek az állatkertekben. Az állatkertekben azonban kevés van belőlük, mert megbetegedhetnek, és nem könnyen szülnek kicsinyeket. 2009 májusában 13 európai, 2 afrikai, 35 észak-amerikai, 1 szingapúri és 2 ausztrál intézményben tartanak komodói sárkányokat.

Komodói sárkányt először 1934-ben mutattak be állatkertben, a Smithsonian Nemzeti Állatkertben. De csak két évig élt. Az emberek továbbra is megpróbáltak komodói sárkányokat tartani állatkertekben, de ezeknek a teremtményeknek az élete nagyon rövid volt. A Nemzeti Állatkertben a sárkányok átlagos élettartama állatkertben öt év volt. Walter Auffenberg tanulmányozta az állatkertekben élő sárkányokat, és végül segített az állatkerteknek abban, hogy sikeresebben tartsák a sárkányokat.

Sok állatkerti sárkány rövid időn belül szelídebbé válhat, mint a vadon élő gyíkok. Sok állatkerti gondozó minden probléma nélkül hozta ki az állatokat a ketrecükből, hogy találkozzanak a látogatókkal. A sárkányok képesek felismerni az egyes embereket is. Azonban még a szelídnek tűnő sárkányok is meglephetik az embereket, és agresszívvá válhatnak. Ez gyakran akkor fordulhat elő, ha egy idegen belép az állat otthonába.

A fogságban tartott komodói sárkányokkal végzett kutatások kimutatták, hogy játszanak. Az egyik sárkány egy lapátot tolt balra, és úgy tűnt, hogy vonzza a hang, ahogyan az a sziklákon mozog. Egy fiatal nőstény sárkány a washingtoni Nemzeti Állatkertben olyan dolgokat ragadott meg és rázott meg, mint szobrok, italos dobozok, műanyag gyűrűk és takarók. A fejét dobozokba, cipőkbe és más tárgyakba is beledugta. Nem tévedett, és nem gondolta, hogy ezek a tárgyak tápláléknak számítanak; csak akkor nyelte le őket, ha patkányvér borította őket.

Veszély az emberre

A komodói sárkányok nem nagyon támadnak emberre. Néha azonban bántják vagy megölik az embereket.

2001 júniusában egy komodói sárkány súlyosan megsebesítette Phil Bronsteint, a San Francisco Chronicle ügyvezető szerkesztőjét. Bronstein a Los Angeles-i állatkertben lépett be a sárkány ketrecébe, miután a gondozója behívta. Az állatkerti gondozó azt mondta neki, hogy vegye le a fehér cipőjét, ami felizgathatta a komodói sárkányt. Bronsteint megharapta a csupasz lábán. Bár megmenekült, műtétre volt szüksége, hogy helyrehozzák a lábát.

2007. június 4-én egy komodói sárkány megtámadott egy nyolcéves fiút a Komodó-szigeten. A fiú később meghalt, mert túl sok vért vesztett. Ez volt az első alkalom, hogy az emberek tudomása szerint 33 év óta egy sárkány embert ölt. A helyiek a környezetvédőket okolták a támadásért. A szigeten kívülről érkezett emberek megakadályozták, hogy a helyiek kecskéket öljenek és hagyjanak a sárkányoknak. A komodói sárkányok már nem találták meg a szükséges táplálékot, ezért olyan helyekre jöttek, ahol emberek éltek, hogy élelmet keressenek. A Komodó-sziget sok bennszülöttje úgy véli, hogy a komodói sárkányok valójában a rokonok reinkarnációja, és tisztelettel kell velük bánni.

2009. március 24-én két komodói sárkány megtámadta és megölte Muhamad Anwar halászt a Komodó-szigeten. Azután támadtak Anwarra, hogy leesett egy cukros almafáról. Csúnyán vérzett a kezén, a testén, a lábán és a nyakán lévő harapásoktól. A közeli Flores szigetén lévő klinikára szállították, de az orvosok szerint már halott volt, amikor megérkezett.

Egy komodói sárkány a Smithsonian Nemzeti Állatparkban.Zoom
Egy komodói sárkány a Smithsonian Nemzeti Állatparkban.

Komodói sárkányok a torontói állatkertben. A fogságban tartott komodói sárkányok a rendszeres etetés miatt gyakran elhíznak, különösen a farkukban.Zoom
Komodói sárkányok a torontói állatkertben. A fogságban tartott komodói sárkányok a rendszeres etetés miatt gyakran elhíznak, különösen a farkukban.

A komodói sárkányok védelme

Nagyon kevés komodói sárkány van, és lehet, hogy nem maradnak életben. A gyíkok szerepelnek az IUCN veszélyeztetett állatok vörös listáján. Nem sok komodói sárkány él még a szülőszigeteiken.

  • Komodo (1,701)
  • Rincah (1,300)
  • Gili Motang (100)
  • Gili Dasami (100)
  • Flores (kb. 2000)
  • Padar (nem kihalt)

Mostanra azonban már csak 352 nőstény szülhet kicsinyeket a vadonban. A Komodói Nemzeti Parkot 1980-ban alapították, hogy megvédje a komodói sárkányt az otthonául szolgáló szigeteken.

Sok minden csökkentette a sárkányok számát, többek között: vulkánok, földrengések, jó lakóhelyek elvesztése, tűzvész, nem elég állat, a turizmus és az illegális vadászat.

A komodói sárkányok és bőrük vásárlása vagy eladása a CITES (a veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény) nemzetközi törvény értelmében illegális.

50 rúpiás érme Indonéziából, komodót ábrázolvaZoom
50 rúpiás érme Indonéziából, komodót ábrázolva

Kapcsolódó oldalak

Kérdések és válaszok

K: Mi a komodói sárkány tudományos neve?


V: A komodói sárkány tudományos neve Varanus komodoensis.

K: Milyen hosszúra nőnek meg a komodói sárkányok jellemzően?


V: A komodói sárkányok átlagosan 2-3 méter hosszúra nőnek.

K: Veszélyes a komodói sárkány harapása?


V: Igen, a komodói sárkány harapásai nagyon veszélyesek lehetnek, és néha emberekre is támadnak.

K: Mikor ismerték meg a nyugati tudósok először a fajt?


V: A nyugati tudósok 1910-ben láttak először komodói sárkányokat.

K: Miért népszerűek ezek a gyíkok az állatkertekben?


V: Ezek a gyíkok azért népszerűek az állatkertekben, mert nagyon nagyok és ijesztően néznek ki.

K: Fennáll-e a veszélye annak, hogy ezek a gyíkok kihalnak a hazai szigeteiken?


V: Igen, fennáll a veszélye annak, hogy ezek a gyíkok kihalnak a hazai szigeteiken, mivel ma már csak néhány példány él belőlük.

K: Milyen más neveket használnak még a fajnak?



V: A faj a "komodói monitor" vagy "komodói szigetmonitor" nevet is viseli. Emellett a Komodó-szigeten élő helyiek "ora", "buaja durat" (szárazföldi krokodil) vagy "biawak raksasa" (óriásmonitor) néven emlegetik.

AlegsaOnline.com - 2020 / 2023 - License CC3