Partenogenezis
A parthenogenezis a biológiában használatos kifejezés. Szűz születést jelent. A szaporodás aszexuális formája. A nőstények hím általi megtermékenyítés nélkül raknak petéket. Az embriók növekedése és fejlődése az anyától örökölt összes génnel történik.
Növényeknél és állatoknál egyaránt előfordul, és sokkal ritkább, mint az ivaros szaporodás. Még a gerinceseknél is előfordul: a természetben több mint 80 olyan uniszex hüllő-, kétéltű- és halfaj található, amelyeknél a hímek már nem vesznek részt a szaporodási folyamatban.
Egyes növények és állatok ivarosan vagy ivartalanul szaporodnak. Jó példa erre a levéltetvek (pl. zöldlepke), amelyek a nyár fénykorában parthenogenetikusan szaporodnak, de az időjárás romlásával ivaros szaporodásra térnek át. Az év különböző időszakaiban lehetnek élősködő (élve születő) vagy tojásos (petékkel szaporodó) állatok. Tavasszal és nyáron a levéltetvek általában parthenogenetikusan hozzák létre az élő fiatalokat (nimfákat). Ezeknek a nőstény levéltetveknek lehetnek vagy nem lehetnek szárnyaik. A hímek csak a szezon végén jelennek meg bármilyen számban. A nőstények az ősz folyamán ivarosan szülnek, petéket rakva. Ezért mondják, hogy a levéltetvek "ciklikus parthenogenezisnek" vannak kitéve.
Egy másik érdekes tény, hogy van egy egész rend cigányrák (a Bdelloid cigányrákok), ahol még soha nem találtak hímeket. Ez a legnagyobb taxonómiai kategória, amely teljes egészében parthenogenezissel szaporodik.
Az ivartalan szaporodásnak más típusai is léteznek. Számos Hydrozoa (például számos korall) klónokat hoz létre. A kolóniák nem peték lerakásával, hanem új egyedek kihajtásával növekednek. Nagyon hasonló a hasadással történő szaporodás, amely több törzsben, például a tüskésbőrűeknél és a szivacsoknál gyakori. Ezeket a módszereket nem nevezzük parthenogenezisnek, mert nem a nőstények peték lerakásával működnek.
A levéltetű, amint nimfát szül
Zöldlegy egy rózsabokron
Kapcsolódó oldalak
Kérdések és válaszok
K: Mit jelent a "parthenogenezis" kifejezés?
V: A parthenogenezis egy kifejezés a biológiában, amely szűz születést jelent. Ez a szaporodás aszexuális formája, ahol a nőstények tojásokat raknak anélkül, hogy egy hím megtermékenyítené őket.
K: A parthenogenezis előfordul a növényeknél és az állatoknál is?
V: Igen, a parthenogenezis mind a növényekben, mind az állatokban előfordul, és sokkal ritkább, mint a szexuális szaporodás.
K: Van-e példa gerincesekre, amelyek parthenogenezis útján szaporodnak?
V: Igen, a természetben több mint 80 olyan uniszex hüllő-, kétéltű- és halfaj létezik, amelyeknél a hímek már nem vesznek részt a szaporodási folyamatban.
K: Egyes növények vagy állatok szaporodhatnak szexuálisan vagy ivartalanul?
V: Igen, egyes növények és állatok képesek akár szexuálisan, akár ivartalanul szaporodni. Jó példa erre a levéltetvek (pl. zöldbogár), amelyek a nyár fénykorában parthenogenetikusan szaporodnak, de az időjárás romlásával ivaros szaporodásra térnek át.
Kérdés: Van olyan rendje a cigányrágóknak, amelyik teljes egészében parthenogenezissel szaporodik?
V: Igen, van egy egész rend, a Bdelloid rotifeák, ahol soha nem találtak hímeket - ez a legnagyobb taxonómiai kategória, amely teljes egészében parthenogenezissel szaporodik.
K: A parthenogenezisen kívül léteznek más típusú ivartalan szaporodási módok is?
V: Igen, léteznek az aszexuális szaporodás más típusai is, mint például a sok Hydrozoa (például számos korall) által létrehozott klónozás, a nem peték lerakásával, hanem új egyedek kihajtásával növekvő kolóniák, valamint a több filában, például a tüskésbőrűeknél és a szivacsoknál gyakori osztódással történő szaporodás.
