Dietrich Buxtehude

Life

Korai évek Dániában

Buxtehude korai éveiről nagyon keveset tudunk. Nem tudjuk biztosan, hol született. Családja az észak-németországi Buxtehude városából származott, de Oldesloe-ba költözött, amely ma Németországban van, de akkoriban Dániához tartozott. Apja orgonista volt Oldesloe-ban, de Dietrich születése körül a család Helsingborgba költözött, amelyet ma Hälsingborgnak hívnak, és Svédországban van, de akkoriban Helsingborg is Dániához tartozott.

A  oldalon. 1641 a család Helsingørbe költözött, amely a víz túloldalán, Dániában található. Dietrich Buxtehude valószínűleg Helsingørben járt iskolába, és apjától tanult zenét. Húszéves korában kapta első állását Helsingborgban, a Marienkirche (Mária-templom) templomban, ahol néhány évvel korábban apja orgonista volt. Svédország és Dánia akkoriban háborúban állt, és azon vitatkoztak, hogy Helsingborg melyik országhoz tartozzon. Ez eléggé megnehezíthette a fiatal Buxtehude dolgát. A Marienkirche látogatói német nyelvűek voltak.

Lübeck évei

A  oldalon. 1668 Buxtehude a németországi Lübeckben lévő Marienkirche orgonistájaként kapott állást. Ez egy nagyon fontos állás volt Németország egyik legnagyobb templomában. Az orgonista előtte egy Franz Tunder nevű férfi volt. Volt egy lánya, Anna Margarethe, akit Buxtehude feleségül vett. Az ő feladata nemcsak az orgonajáték volt, hanem az orgona hangolása és a templomban végzett sok adminisztrációs feladat is. Sok kantátát komponált az istentiszteletekhez, és évente öt esti zenei előadást szervezett. Ezeket a koncerteket "Abendmusik"-nak ("Esti zene") nevezték, és délután 16.00 órakor, az esti istentisztelet után tartották. Sajnos nem tudjuk, hogy milyen zenét adtak elő ezeken a koncerteken.

Buxtehude élete végéig ebben a munkakörben maradt. Soha nem utazott nagyon messzire. Nicolaus Bruhns volt az egyik tanítványa, és Pachelbel írt neki egy Hexachordum Apollonis című zeneművet. 1706-ban, amikor Johann Sebastian Bach 21 éves volt, engedélyt kapott négy hét szabadságra, hogy Lübeckbe mehessen Buxtehude játékát hallgatni. Négy hónapig maradt Lübeckben, és így került bajba, amikor visszament az arnstadti munkahelyére.

1707-ben Buxtehude vissza akart vonulni. Aki átveszi az állását, annak el kell vennie Buxtehude lányát, Annát. Bach és Mattheson érdeklődött az állás iránt, de úgy döntöttek, hogy nem vállalják el. Valószínűleg nem akarták feleségül venni Anna Buxtehude-ot. Buxtehude meghalt, és az a férfi, aki az asszisztense volt, megkapta az állást, és nem sokkal később feleségül vette Annát.

Zenéje

Az orgonák, amelyeken Buxtehude játszott, nagyon nagy hangszerek voltak, fényes hangokkal (fényes keverékek, nádak és egy "Zimbalstern", amely egy csillag volt, amely körbe-körbe járt, és csilingelő hangot adott ki). Zenéje nagyon nagyszerű és lenyűgöző. Sok orgonadarabja több szakaszból áll, mindegyik különböző sebességgel. Gyakran úgy hangzanak, mint egy szabad improvizáció. Néhány szakasz fúga. Legalább 128 vokális műve maradt fenn, ezek szinte mind egyházi zenék. Írt hangszeres műveket, kamarazenét és csembalóra írt darabokat.