Dietrich Buxtehude — középső barokk zeneszerző és orgonista
Dietrich Buxtehude — középső barokk mestere: kiemelkedő orgonaművek, kórus- és hangszeres kompozíciók, nagy hatás Johann Sebastian Bachra. Fedezd fel életét és műveit!
Dietrich Buxtehude (vagy Dieterich a dán helyesírás szerint) (született kb. 1637; meghalt május 9, 1707) német (vagy dán) zeneszerző és orgonista volt. A középső barokk korszak egyik legjelentősebb zeneszerzője. Leginkább orgonaműveiről ismert, amelyek nagyon gyakran hangzanak el hangversenyeken és istentiszteleteken. Emellett számos kiváló kórusművet és hangszeres zenét is írt, többek között a viola da gamba hangszerre, amelyen ő maga is játszott. Nagyon nagy hatással volt Johann Sebastian Bachra. Amikor Bach még nagyon fiatal volt, több mint 200 mérföldet gyalogolt, hogy meghallgassa Buxtehude orgonajátékát.
Élete
Buxtehude életrajzi adatai részben bizonytalanok: pontos születési helye és családi háttere nem teljesen tisztázott, ezért néha dán, máskor német származásúnak tekintik. Karrierje során a legfontosabb állomás a lübecki Marienkirche volt, ahol 1668-tól haláláig szolgált mint orgonista és zeneigazgató. Hivatalát a korábbi orgonista, Franz Tunder után vette át; feleségül vette Tunder lányát, ami a pozíció megszerzését is megkönnyítette. Lübeckben Buxtehude híres koncerteket szervezett — az úgynevezett Abendmusiken — amelyek révén a város fontos zenei központtá vált a térségben.
Művei és stílusa
Buxtehude művészete a észak-német orgonasulis hagyományait folytatta és továbbfejlesztette. Stiláris jellemzői közé tartozik a virtuóz, improvizatív jellegű stylus phantasticus, a nagy formátumú praeludiumok váltakozó szabad és fugal részletekkel, továbbá a korálvariációk és toccata-szerű szakaszok. Művei közül kiemelhetők:
- orgonapraeludiumok és korálfeldolgozások, amelyek a későbbi német orgonairodalom alapművei közé tartoznak;
- sok liturgikus vokális mű — kantátaszerű darabok, motetták és egyházi kórusművek, köztük a nevezetes Membra Jesu Nostri (egyszerre meditációs és drámai ciklus);
- hangszeres kamaraművek és szólódarabok, például viola da gamba és csembaló számára írt darabok.
Műveiben jól kivehető a holland és észak-német iskolák hatása (például Sweelinck és Reincken hagyatéka), de Buxtehude egyéni, kifejező megoldásai és formaérzete jelentősen befolyásolták a későbbi német barokk mestereit.
Hatás és örökség
Buxtehude hatása messze túlmutat kortársain: a nagy formátumú orgonaművek és a korálfeldolgozások mintát adtak a 18. századi német mestereknek. Különösen ismert az a történet, hogy a fiatal Johann Sebastian Bach 1705 körül nagy távolságot tett meg, hogy Lübeckben személyesen hallhassa Buxtehude-t; állítólag mintegy 250 mérföldet (kb. 400 km) gyalogolt, és a tervezett rövid látogatás végül több hétre, sőt hónapokra nyúlt, ami jelentős szakmai hatást gyakorolt rá. Buxtehude emellett tanítványokat és követőket is nevelt — például Nicolaus Bruhns —, akik tovább vitték stílusát.
Ma
Buxtehude művei ma is szerves részét képezik a korabeli zene repertoárjának: orgonakoncerteken, egyházzenei műsorokon és lemezfelvételeken gyakran hallhatók darabjai. Kutatása és kiadása folyamatos: modern kritikai kiadások és historikus előadói gyakorlatok segítik jobb megértésüket és hiteles megszólaltatásukat.
Összefoglalva: Dietrich Buxtehude kulcsfontosságú alak a barokk zene történetében: szerzeményei technikai és kifejezési gazdagságukkal, valamint liturgikus és koncertszerű felhasználhatóságukkal jelentősen alakították az észak-német orgonaiskolát és hatottak a későbbi mesterekre, köztük Johann Sebastian Bachra.
Dietrich Buxtehude
Life
Korai évek Dániában
Buxtehude korai éveiről nagyon keveset tudunk. Nem tudjuk biztosan, hol született. Családja az észak-németországi Buxtehude városából származott, de Oldesloe-ba költözött, amely ma Németországban van, de akkoriban Dániához tartozott. Apja orgonista volt Oldesloe-ban, de Dietrich születése körül a család Helsingborgba költözött, amelyet ma Hälsingborgnak hívnak, és Svédországban van, de akkoriban Helsingborg is Dániához tartozott.
A oldalon. 1641 a család Helsingørbe költözött, amely a víz túloldalán, Dániában található. Dietrich Buxtehude valószínűleg Helsingørben járt iskolába, és apjától tanult zenét. Húszéves korában kapta első állását Helsingborgban, a Marienkirche (Mária-templom) templomban, ahol néhány évvel korábban apja orgonista volt. Svédország és Dánia akkoriban háborúban állt, és azon vitatkoztak, hogy Helsingborg melyik országhoz tartozzon. Ez eléggé megnehezíthette a fiatal Buxtehude dolgát. A Marienkirche látogatói német nyelvűek voltak.
Lübeck évei
A oldalon. 1668 Buxtehude a németországi Lübeckben lévő Marienkirche orgonistájaként kapott állást. Ez egy nagyon fontos állás volt Németország egyik legnagyobb templomában. Az orgonista előtte egy Franz Tunder nevű férfi volt. Volt egy lánya, Anna Margarethe, akit Buxtehude feleségül vett. Az ő feladata nemcsak az orgonajáték volt, hanem az orgona hangolása és a templomban végzett sok adminisztrációs feladat is. Sok kantátát komponált az istentiszteletekhez, és évente öt esti zenei előadást szervezett. Ezeket a koncerteket "Abendmusik"-nak ("Esti zene") nevezték, és délután 16.00 órakor, az esti istentisztelet után tartották. Sajnos nem tudjuk, hogy milyen zenét adtak elő ezeken a koncerteken.
Buxtehude élete végéig ebben a munkakörben maradt. Soha nem utazott nagyon messzire. Nicolaus Bruhns volt az egyik tanítványa, és Pachelbel írt neki egy Hexachordum Apollonis című zeneművet. 1706-ban, amikor Johann Sebastian Bach 21 éves volt, engedélyt kapott négy hét szabadságra, hogy Lübeckbe mehessen Buxtehude játékát hallgatni. Négy hónapig maradt Lübeckben, és így került bajba, amikor visszament az arnstadti munkahelyére.
1707-ben Buxtehude vissza akart vonulni. Aki átveszi az állását, annak el kell vennie Buxtehude lányát, Annát. Bach és Mattheson érdeklődött az állás iránt, de úgy döntöttek, hogy nem vállalják el. Valószínűleg nem akarták feleségül venni Anna Buxtehude-ot. Buxtehude meghalt, és az a férfi, aki az asszisztense volt, megkapta az állást, és nem sokkal később feleségül vette Annát.
Zenéje
Az orgonák, amelyeken Buxtehude játszott, nagyon nagy hangszerek voltak, fényes hangokkal (fényes keverékek, nádak és egy "Zimbalstern", amely egy csillag volt, amely körbe-körbe járt, és csilingelő hangot adott ki). Zenéje nagyon nagyszerű és lenyűgöző. Sok orgonadarabja több szakaszból áll, mindegyik különböző sebességgel. Gyakran úgy hangzanak, mint egy szabad improvizáció. Néhány szakasz fúga. Legalább 128 vokális műve maradt fenn, ezek szinte mind egyházi zenék. Írt hangszeres műveket, kamarazenét és csembalóra írt darabokat.
Kérdések és válaszok
K: Ki volt Dietrich Buxtehude?
V: Dietrich Buxtehude német (vagy dán) zeneszerző és orgonista volt, aki 1637 körül született, és 1707. május 9-én halt meg.
K: Melyik korszakban volt Dietrich Buxtehude az egyik legjelentősebb zeneszerző?
V: Dietrich Buxtehude a középső barokk korszak egyik legfontosabb zeneszerzője volt.
K: Miről ismert Dietrich Buxtehude?
V: Dietrich Buxtehude leginkább orgonaműveiről ismert, amelyek gyakran hangzanak el hangversenyeken és templomi istentiszteleteken.
K: Milyen más típusú zenét komponált még Dietrich Buxtehude?
V: Dietrich Buxtehude sok kiváló kórusmuzsikát és hangszerekre írt zenét is, többek között viola da gambára, amelyen játszott.
K: Miért fontos alakja Dietrich Buxtehude a zenetörténetnek?
V: Dietrich Buxtehude nagyon nagy hatással volt Johann Sebastian Bachra, aki fiatalemberként több mint 200 mérföldet gyalogolt, hogy meghallgassa Buxtehude orgonajátékát.
K: Mi a különbség Dietrich és Dieterich között, amikor Buxtehude nevére utalunk?
V: Nincs különbség a "Dietrich" és a "Dieterich" név között. A "Dieterich" egyszerűen a "Dietrich" dán helyesírása.
K: Mi volt az egyik hangszer, amelyen Dietrich Buxtehude játszott?
V: Az egyik hangszer, amelyen Dietrich Buxtehude játszott, a viola da gamba volt.
Keres